Szerinted mi az élet értelme? (beszélgetés)
Ez nem igaz.
Messze nem.
Hát ez az...addig nem tudod magad szeretni amig nem teszel semmit.
Aki mást mond mellébeszél,mert ilyen nincs.
Amig nem teszel magadért,addig nem is tudod magad értékelni.
Viszont a legtöbben nem tesznek,nekik könnyebb azt mondani,hogy elég elfogadni.
SOHA NEM ELÉG AZ ELFOGADÁS.
Az beragadás.
Elfogadás után lépni kell.
Ha azt mondom,elfogadom magam,így hogy bénázok,ez oké...de boldogabb nem leszek.
Maradok béna,aki beletörődött ebbe.
Önmagunk szeretet nélkül, hogy tudunk tenni bármit is?
Ha szeretjük önmagunkat akkor tenni is fogunk magunkért.
Akkor te hogyan hívod azt, amikor a felére válaszolsz annak, amit írtam és úgy írod, mintha én az elfogadásról nem beszéltem volna?
Azt írtam kevés. Nem azt, hogy nem kell.
Azt is leírtam, hogy miért kevés. Erre annyit írsz, hogy mivel fontos, így nem lehet kevés.
Mi ez, ha nem belekötés?
Eleinte persze.
Egyet értek,de pont azt kell megtanulnunk,hogy hogyan szeressük magunkat.
Ez a fejlődés lényege.
És amikor elkezdünk magunkért és a boldogságunkért tenni dolgokat,akkor lesz könnyebb az életünk.És egyre kevésbé lesz nehéz szeretni magunkat.
Te elolvastad, amit írtam, vagy csak belekötsz?
Még egyszer leírom:
1. Elfogadni, ami volt és ami van, ahol tartunk éppen.
2. Megfogalmazni, hogy mit szeretnénk elérni és min szeretnénk javítani.
3. Meglépni hozzá a lépéseket.
erre azt írtad:"Elfogadás nélkül nem lehet változás, épp ezért ez nem lehet kevés"
Az elfogadás kevés. Fél megoldás.
Érted már? Nem nélkülözhetetlen, ahogy írtam is, hanem kevés.
Azt mondtam, én aztán tudom!
......és én aztán nem tudtam!:))))))
OK.....már azt hittem, nekem...én is sokszor melléütök a billentyűknek, utána meg nem győzök mosakodni (de, majd csak megtanulom a módit).
:)))
Már akinek. Nekem nem.
Szerintem a legtöbb embernek inkább az a problémája, hogy természetes, hogy nem tudja elfogadni, ami nem tetszik neki, de nem tesz a változásért.
De azt tanítják neki: Fogadd el
Ahelyett, hogy azt mondanák: Véltoztasd meg, amivel nem vagy elégedett, ameddig nem tudod, addig fogadd el, hogy ez addig így kell, hogy legyen.
Az elfogadás kevés.
Fél megoldás.
Akkor mégegyszer:
1. Elfogadni, ami volt és ami van, ahol tartunk éppen.
2. Megfogalmazni, hogy mit szeretnénk elérni és min szeretnénk javítani.
3. Meglépni hozzá a lépéseket.
Az elfogadás kevés.
Mondom én is sokszor:3 a magyar igazság...
A bibliában pedig:10...
stb...
DDDD
Csak tenni szeretnek a legkevesebben, ezért jobban örülnének, ha az elfogadás elég lenne :)
Aztán jön a csalódás, amikor jön a jól bevállt: Fogadd el, hogy rossz. Aztán fogadj el minden trutyit, ami azért van, mert valójában azt sem tudod mit szeretnél, vagy ha igen, akkor nem teszel érte semmit.
Szóval fogadd el, ha nem megy, akkor is fogadd el :)
Kíváncsivá tettél: akkor vajon kinek írtad?
DDDDD
Keverednek ezek a dolgok folyamatosan, mert csak a feléről beszélünk a legtöbb esetben.
1. Elfogadni, ami volt és ami van, ahol tartunk éppen.
2. Megfogalmazni, hogy mit szeretnénk elérni és min szeretnénk javítani.
3. Meglépni hozzá a lépéseket.
Ha ebből csak egy pontot ragadunk ki, akkor felborul az egyensúly. A csak elfogadás kevés. A csak tenni akarás kevés. Együtt a három működőképes.
Tenni is kell, nem csak elfogadni.
Igazából most tényleg nem kevertem -azt hiszem- semmit sem össze...
legalábbis mindig ilyesmiben reménykedem...
:)))
Így van.
"felismeri a valóságot, azt, ami van"
és erről hányszor ment már itt a vita, hogy mi a valóság.
:O)
Én is ettem belőle, mikor összekeveredett a 'jó' maggal...fújjj...nem kívánom!
Maradok a kacsánál...
hápháp, legfeljebb nem tudok úszni, ám vannak szárnyaim is...
:)))
"Az élet értelme,hogy képes legyek teljes lényemet minden és mindenki szolgálatába állítani. Hogy amikor szükséget tapasztalok, segítséggé váljak, s erre ne szándék vezessen, hanem adottság rendeljen, ne kényszer legyek, hanem lehetőség. Ehhez pont elég egy élet."
Puzsér Róbert.