Szeretem, de nem érzem boldognak magam (beszélgetős fórum)
A feltételes módnak általában semmi értelme :) Lehet, hogy úgy lenne, lehet, hogy nem. De csak akkor fogod megtudni, ha kilépsz ebből.
De ha te változol, változik körülötted a világ is. Ami nem szó szerint értendő, de amire fókuszálsz, csak azt fogod észrevenni belőle. Tegyél a depresszió ellen. Nem jó az ;)
Nem az anyja vagy, hanem a barátnője. :) Én sem szeretném, ha más beleszólna a pénzügyeimbe. Felnőtt ember, ne húzd rá a saját elvárásaidat. Ha ezek neked annyira fontos dolgok, hogy boldogtalanná válsz, akkor keress olyan társat, aki hasonlít hozzád.
Te mit szólnál, ha ő akarná megszabni, mire költsél, hogyan éljél? Az az ő pénze, nem a tiéd.
Az ember folyamatosan változik. Ki ilyen, ki olyan tempóban.
Egy párkapcsolat csak akkor lehet boldog, ha két ÖNMAGÁBAN IS boldog ember alkotja.
Nem a másiktól kell várnod a saját boldogságod, hanem magadban megteremteni.
Az elvárásokkal is gondok lehetnek. Figyeld meg, hogy ha valamit elvársz valakitől, egészen addig nem fogod megkapni, amíg evárás marad.
Amikor feladod/elengeded, egyszercsak beköszön az életedbe.
Hogyha Ti egy pár lennétek, akkor mindkettőtöknek komolyan kellene dolgoznotok a kapcsolatotokon és elsősorban saját magatokon.
Már ha hajlandóak vagytok a változásra.
Lehet, hogy rossz helyen vagy, ezt neked kell tudnod, érezned.
Az én férjem is mindig a mának él, fontos neki a hobbija, nem tesz félre, és állandóan új ötletekkel áll elő, hogy mit kellene csinálni, mibe kellene fektetni stb. Éppen ezért kellek mellé én (illetve ilyen nő, mint én). Én tervezek, félreteszek, és szortírozom az ötleteit, hogy ez mehet, ez nem. És én is kellettem hozzá, hogy összejöjjön, hogy a hobbija és a munkája egybeessen. És nagyon jó apuka is lett a férjemből!
Dehogyis nem!
Ezen is átestünk legtöbben!
Furcsa, hogy itt rugózol egy pasin, aki nem akar semmi komolyat.
Vagy csak kamuzol itten.
Az is gyakran előfordul itten...
Micsoda egy görény!Milyen emberek vannak. Hihetetlen!
Tündéri a kisbabád!!!
Először azt akartam írni, hogy sok az a 14 év. (Bukott el ilyen kapcsolatom.)
De te sokkal érettebben és felelősségteljesebben gondolkozol, mint a barátod.
Vannak ilyen pasik, akik képtelenek az együttélésre, tervezésre; egyszerűen csak léteznek.
Nem akarlak elkeseríteni, de nem fog megváltozni.
Vagy elfogadod ezt a helyzetet, vagy lépsz.
Vannak ilyen ferfiak sajnos. Ez en exem 6 honapos babaval hagyott egyedul, mert, hogy o csalad helyett inkabb utazgatni akar, edzeni jarni, es baratokhoz. O is 40 eves.
Addig lepj, mig tudsz, gyerekkel mar nehezebb lesz !
Leélte durván élete felét; te durván az 1/3-át.
Nem lakás, házasság, gyerek, kutya, macska sablonra van kalibrálva.
Ha igaz lenne, hogy szereted, ő is szeret, akkor nem lennél boldogtalan. :) Akkor figyelnétek egymásra, közös céljaitok lennének, elfogadnátok egymást.
Az nem normális, hogy te éjjel felébredsz és sírsz, mert nem olyan a kapcsolat, mint amilyet szeretnél. Ha nem tudjátok megbeszélni, nem vagytok egymásra tekintettel, nem akartok egymásnak jót, akkor hol itt a kapcsolat? Akkor csak szexelgetés van és szórakozgatás jobb híján, míg nem jön más. :(
További ajánlott fórumok:
- Miért szeretem magam?
- Egy kapcsolat lényege az, hogy jobban szeretem a párom, férjem, vőlegényem saját magamnál?
- Mikor vele vagyok, úgy érzem nagyon szeretem, érzem, hogy kellek neki, de mikor külön vagyunk nem érzem, hogy törődne velem
- Szeretem magamat
- Nincs tökéletes testem és mégis szeretem magam!
- Ha úgy érzem, hogy nem szeretem a férjem, akkor hogyan tovább?