Szakítás után kibékülés? (beszélgetős fórum)

Pelegrinsz! Ezt csak TE tudod eldönteni, és ha ennyit elfogadsz, a szívedre hallgas és boldog leszel.

Egyetlen egy kapcsolatnál sem lehet tudni, hogy meddig tart, de ha szerelemből születik, bármeddig tart is, megéri, én azt mondom.

Ezt a fiút, itt mi nem ismerjük, csak Te! Ha te úgy gondolod, hogy tudna változni érted, (és ezt valóban nagyon erősen érzed), akkor....

ha pedig te is úgy vagy vele, hogy jó lenne, de nem tudsz 100%-ban újrakezdeni, akkor Ne tedd, mert úgy nincs értelme.

Viszont, ha mindketten KOMOLYAN átgondolva döntötök most a folytatás mellett, akkor bármi legyen, és bármeddig tartson, nem fogod megbánni.

Nekem ez a véleményem!

Az igazi szerelmet nem soksor érzi az ember....de csak akkor kezdj bele, ha valóban hiszed, hogy változni képed Érted!!!

Szia!

Ha ezt ilyen szépen leírtad, akkor minek ez a szenvedés? Ha tisztán is tudsz látni, miért választanád a vakságot? Tudod az embereket nem lehet megváltoztatni. Nézz vissza, mi történt köztetek eddig és láthatod a várható jövőt mellette. Nem működtök egy párként. Nem is működtetek soha. Olyasmihez pedig kár lenne ragaszkodni, ami soha nem is létezett. Sajnos van némi tapasztalatom a téren, ezért megértelek. De sorsod a kezedben, te választod az utat. Ebben az esetben főleg. Ha mellette döntesz, nem az ismeretlen út, hanem a jól bevált, boldogságot nem hozó út mellett döntesz. Csak rajtad áll. Persze a gyász szörnyű, a kapcsolat gyásza. Ez a nehezebb út. A másik könnyebb. Az alkoholistának is könnyebb inni menni, mint az elvonóra... de hosszú távon melyikkel jár jobban?

Én sok erőt kívánok neked a döntésedhez.

Szia!

Nekem ő nem behelyettesíthető. De úgy voltam vele, hogy őt nem kaphatom meg, és valamit lépnem kell. Tisztában voltam vele, hogy nem behelyettesíthető, nagyon is, épp ezért nehéz most döntenem.... a többi "kapcsolat" egy fajta figyelemelterelés volt, már persze tudom, nem megoldás. De szerinted meddig kellett volna várnom és reménykednem, ha egyszer amikor költöztem, már más lakott nála? Barátaim nem voltak a sok utazás miatt és valakivel szerettem volna beszélni a problémáimról. Tudom, gyenge voltam, de akkor ez így alakult, ma már nem ezt tenném. És azt is elhiheted, hogy rengetegszer beszéltünk a problémáinkról, de én nem akartam gyereket és erre egy nőt nem lehet rábeszélni. Amikor legközelebb mentem oda, beszélgetni nem volt kedvem mert rózsacsokor volt az asztalon, ahol mi ebédeltünk, a volt közös ágyunk mellett idegen testápoló, és az a nő az én törölközőmet használta, stb... azt hiszem ez érthető.

Szerintem egy olyan kapcsolatnak nincs jövője, amelyben a problémák megbeszélése, megoldása helyett mindkét fél azonnal más kapcsolat után néz. Még ha a „csak barátkozunk” felkiáltással teszik, akkor sem.

Hogy lehet szerelemről beszélni, ha bármelyik fél bármikor, bárkivel behelyettesíthető?

Szia!

Ezért a fiúért nem szabad búsulnod, sem megbíznod benne!Ha valakinek nem fontos a párja jövője csak a saját érdekeit nézi az sajnos önző!

De ami a legbiztosabb jele hogy még szimte el sem mentél már más volt a helyeden!

Ebből sosem lessz jó pár kapcsolat!

Keress olyan fiút aki igazán szeret és nem zsarolgat más nőkkel!!

Tanult nő vagy nem szabad meg alázkodnod senkinek!

Kívánom találd meg az igazi társad!

Üdv:Rózsa

Aha..szerintem csak téged.

Azt sem látom, hogy érzelmileg annyira gyerekes lenne. Az érzelmeket nem az értelem irányítja..csak néha azt is be kell vetnünk, ha már minden ilyen kuszává válik.

Szia!

Ha igazán szeretne Téged a volt pasid (és vissza akarna kapni), nem bántott volna meg ennyiszer és nem villogna az épp aktuális barátnőjével... Nekem komolytalannak tűnik.

A helyedben nem foglalkoznék ezzel a pasival,mert nem érdemli meg, hanem simán elvállalnám a felkínált melót és élném az életem. Fiatal vagy még. De Te tudod...

kicsit ellentmondásos a történeted nekem...ha valakit szeretsz, akkor hogy tudod elhagyni? Ha pedig semmiben nem egyeztek, hogy vagytok eggyütt ennyi ideje? Miért nem léptél előbb? Hisz igy ismerted meg, hogy autószerelő...

Egyébként én személy szerint azt gondolom, hogy két félnek nagyjából azonos szinten kell lennie (tanultság stb.), hogy a kapcsolat jó legyen.

Mert ugye előbb utóbb kiütközik a külnbség, ahogy most te is irod....

Ha úgy gondolod nem jó ez neked, lépj, de ha tényleg szereted, akkor ez nem lesz ilyen "egyszerű".

Sziasztok!

Én is egy 5 nyelven beszélő egyetemista lány vagyok, a Párom meg autószerelő. 5,5 éve vagyunk együtt. Mikor összejöttünk, jóformán gyerekek voltunk még, 16-17 évesek. Az a baj, hogy eddig mindig foggal-körömmel védtem a kapcsolatunkat, nem engedtem másnak, hogy beleszóljon, az az igazság, hogy már én is kezdem belátni, hogy az egész életem fel kéne adnom miatta. Nem arról van szó, hogy nem szeretem. Imádom, együtt éltünk át mindent, az életem részévé vált. De mostanában jöttem rá, hogy ő nekem semmiben nem partner. Nem megyünk sehova, se mozi, se bulizás, se színház, se múzeum, se kis kirándulások, piknik, abszolúte semmi, nem mozdulunk ki a 4 fal közül. Nem szeret utazni. Jövő nyár végére 5 nyelven beszélő diplomás turisztikai és szállodaipari manager leszek. Nálatok jó a hazai turizmus, de nálunk nincs jövőm. Ő viszont ahogy én elnézem, nem tartana velem. Még Magyarországra sem, pedig szomszédos ország. Ő egy földhözragadt autószerelő, szűk látókörű ember, ami logikus, neki csak az az igaz, amit nem ért, meg sem akarja ismerni, inkább csak veszekszik mindenért. Pl. én 4 éve küzdök pajzsmirígy-problémákkal. Többek között a súlyom ingázik (a fulladás "lányegtelen itt"), és nem képes megérteni, hogy hogy létezik, hogy diétával és mozgással nem tudok lefogyni pár kilót. Nem érti, hogyan működnek a hormonok. És nem is hajlandó megérteni. 5,5 éve vagyunk 1ütt, én 4 éve küzdök ezzel (22 évesen), és soha, egyszer sem ült le a számítógép elé, hogy megnézze, mi az a pajzsmirígy, miket tud csinálni. Meg azt sem hiszi el, hogy fáradékony vagyok, hiszen én csak egy egyetemista vagyok. És ilyenkor erősen azt érzem, hogy lenéz, amiért ő dolgozik, meg jár edzésre, én meg a tanulásba is kifáradok. És mint említettem, egy betűt nem olvasott a pajzsmirígyekről, és a tüneteiről. Mert nem érdekli. Nagyon szeretem, tényleg, de tervben van nálunk is a szakítás, mert nem vagyok hajlandó olyan emberrel leélni az életem, aki életem végéig a hibáimmal (amikről nem is én tehetek) csesztetne, nem érdekli, mi van velem (pedig azt mondja, nagyon szeret), és nem hajlandó a kedvemért külföldre költözni. Ha ő a kisujját sem mozdítja értem, én miért áldozzam fel magam azért, hogy Őnagysága boldog legyen? :(

Úgy fest, nem ő az igazi, nagy valószínűség szerint az egész életed ilyen viharos lenne mellette. Inkább most fájjon hetekig, mint a következő 70év!

Légy boldog!

gondold át, ez a legfontosabb!

mi nem vagyunk a helyedben, igy mint kívülálló valószinüleg 1000 dolgot nem is tudunk rólatok, a kapcsolatotokról.

Egyébként egyálatlán nem gondollak éretlennek, ez hülyeség.

A szerelem nem érettség kérdése, és nem is csak fehér vagy csak fekete. Aki ezt gondolja, az még nem érzett ilyet, őszintén, igazán....

Ez az én véleményem!

1. az igazi nekem: akivel minden tökéletes és aki szeret és akit szeretek, aki hiányzik ha nem lehetek vele. - Na a szakítás elött ilyen volt. Hogy most milyen lenne? Nem biztos, hogy minden szép lenne. Pont azért amit tett. Nem tudom, hogy ö lenne-e az igazi. Már nem vagyok biztos benne. Most nem hiszem azt. De lehet kiderül, ő az, csak hibázott. Mert akkor bekattant. De mindenki változhat. Ne érts félre, most elvonulok, érzelmileg is remélhetőleg érettebb leszek, és majd meglátom, hogy alakulnak a dolgok. Most semmiképp nem mennék vissza hozzá. Fejlődnőm kell.

2. A fentebbi okok miatt nem akarnék ilyen miliőbe gyereket hozni. Előtte sem akartam volna, de akkor a miliő megvolt: csodás volt és majd olyan környezetet szeretnék a gyerekemnek: pont olyan szeretetteli életet és harmóniát. Az egész a szakítás után változott rémálommá.

Nem sértődöm meg a kritikákon, ezért írtam a cikket :)

Jó, oké, rendben.

Csak szerintem nem tartozik szervesen a "történethez". Ennyi erővel leírhatta volna azt is, hogy mennyi UV-ja volt az egyetemen, vagy éppen mit dolgozik a pasas.

"Ha egy pasi azt mondja örökre szeret akkor miért kezd el ismerkedni titokba?"

őzike, mi az, h örökre??? és ha ezt is mondja valaki, ami teszemazt igaz is lehet, akkor abba azért nem való ám belesüppedni. nem elég, ha valaki minket szeret "örökre". nekünk azért, h ez minimum "sokáig" legyen, tenni is kell. pl viszontszeretni.

kereslet-kínálat. nem csak elfogadni. adni is.

amúgy, h a kérdésedre is válaszoljak, hogy miért? mert nem érett rá, nem akar komoly kapcsolatot. mert magával sincsen tisztába, keresgél, kényelmes neki fedezékből lőni, és/vagy nem az a nő neki az igazi, akinek azt mondja. vagy többenk is mondja. nem csak pasi van ilyen. nő is.

Csak engem zavar az első mondatban leírt "öt nyelven beszélő egyetimste nő" kifejezés?

Igen.

Szerintem nem buta nő amiért nem tud dönteni, és egyáltalán nem felvágásból írta. Egyszerűen csak lejön az, hogy valószínűleg nem csak a korkülönbség "probléma" közöttük (és itt nem is az iskolázottságra gondolok, de nekem úgy tűnik, hogy tudja ő is, ha már ennyi mindent elért az életben, nem biztos, hogy ilyen kapcsolat 'illik' hozzá. Viszont szerelmes és eddig bízott a fickóban, az pedig érzelmileg zsarolja/zsarolta. A fickó viszont nem az, és inkább tartom őt éretlennek, mint a cikkírót. Az, hogy bosszúból egy régi osztálytársával elfekszik...ó, ez nem kicsit szánalmas. Egyébként nem mellesleg, ez remélhetőleg két emberen múlik, és az, hogy előre kijelenti, hogy ő meg másnap vagy mikor lefekszik XY-nal. Nevetséges.