Szakítás után... (beszélgetés)

Ok!

Csak okosan és ügyesen!

Igen, én is így gondolom. Remélem sikerülni fog, mert még mindig a szerelmem körül forog az agyam. Éjjel fél kettőig msn-eztünk, és még a cam-ot is bekapcsolta úgy, hogy nekem nem volt. De sajnos egyszer azon kaptam magam, hogy hasonlítgatom a szerelmemhez, és semmi hasonlóság nincs köztük. Ami jó is meg nem is. abból a szempontból rossz, hogy így nem lehet másik kapcsolatot kialakítani. Abból viszont jó, hogy nem hasonlítanak, nem fogom őt látni benne. Olyan szánalmasnak érzem magam, hogy még ennyi idő után sem vagyok túl rajta. Pedig elég gerinctelenül viselkedett velem. Kicsit zavarodott vagyok. :9

Drukkolok neked, és a beszámolót kérem ám. Attól függetlenül, hogy nem mindig írok, figyelek ám. Olvasok minden nap. :D

Na drukkolok! Remélem jól fogod magad érezni.

Nálam is alakulnak a dolgok.

A srác itt volt nálam. És jól éreztük magunkat. Végre megcsókolt!

Nagyon édes volt. Más nem volt, mert mondtam nem vagyok második a sorban és különben is kell idő. Mondta persze. Azóta is taliztunk még, meg szokott hívni is!

Majd alakul a dolgok, nem sietek sehova, és nem akarok semmibe belemenni, amiből nem jöhetek én jól ki. De ha máshogy nem ,hát felejtésnek jó lesz.

Na szupi hír! Mesélsz?

Nem csak a külső számít, sőt! Hol ismerted meg?

Sziasztok!

Képzeljétek, holnap randim lesz. Bár nem olyan jó pasi mint a szerelmem, de hátha el tudom felejteni.

A lényeg, ha teheted otthon ne maradj, mert mozdulni kell, ezt tapasztalatból tudom. Én is járkálok el erre arra. Vele hova mennél festeni? Nem félsz, hogy ez csak ürügy? És azt fogja akarni? Neked úgy nehezebb lesz majd.

A volt párok engem is megtalálnak, de nekem az jött le, hogy csak egy kis nosztalgiára vágynak.

Nem vettem észre, vagy én voltam vak ,vagy passz. Nem tudom. Nem érzem úgy hogy voltak jelek, vagy csak nem akartam látni őket, mert 1-2, ez mondjuk az összeköltözéssel kapcsolatos, már látom jó kifogások voltak. Nem laktunk együtt ,de elvileg terveztük, vagy csak én jobban ő meg bólogatott rá.

De jelenleg mindegy, mert megbántott és ezt nehezen is tudnám megbocsájtani,illetve a bizalom elmúlt és anélkül egy kapcsolat nem működhet.

Úgy érzem nagyon kéne tepernie ahhoz, hogy (ha egyáltalán akarná) folytathassuk ,vagy megbízzak benne.

De az élet majd hoz valamit, majd kiderül ,addig élek a lehetőségekkel, és remélem nem csinálok hülyeséget.

Nálad mizu?

Nem! Ő közölte, hogy szerinte már nem szerelmes csak 60%-ra és úgy érzi így nem tudna feleségül venni és 6 év után ez már ennek kéne következnie. Meg hogy a barátaival akar lenni és esetleg másokkal ismerkedni.

Szóval hülye kifogások.

De ha jól tudom, tőle meg másoktól is,kb. eddig 90%-ban otthon ül és a számítógépét nyomkodja.

De ő döntött így én megmondtam elfogadom. Baromi szar még most is érzem esetleg lehetne változtatni ,de bevallom, nem tudom már akarnám-e, illetve valószínűleg nem kapnám meg tőle azt az igaz szerelmet ,amire szükségem lenne. Az agyam kezdi ezt felfogni ,de a szívem még nem tart ott. szerelmes már nem vagyok ,azt kiölte belőlem, amikor konkrétan közölte szívesen átjönne szexelni meg másik 1-2 ilyen beszólással. 6 év után ez kicsit sok nekem. De szeretem ezt tudom, de kezdem azt hinni, ha nem változna meg ,amit nem fog, akkor nem működhet ez hosszabb távon. De aztán sosem lehet tudni. Ha van kérdésed kérdezz nyugodtan, elmondom ,tömören ennyi, de ez tényleg tömör volt.

Hát röviden, tetszem egy srácnak már 2 éve ,de nem mert közeledni, most perzse "véletlen" mégis felbukkant. Találkozgattunk dumcsiztunk, majd egyszer bevallotta kapcsolatban van 2 hónapja ,de az nem működik. Mondtam neki, nekem korai még bármi is de barátkozhatunk végül is azzal senkinek sem ártok.

Hát egyszer említettem neki, hogy akváriumot szeretnék majd venni, erre karácsonyra ideállított eggyel:-) Mert emlékezett rá

nagyon jól esett, mert hát ez az igazi ajándék.

Tegnap megitn taliztunk és hát összeszedte a bátorságát és megcsókolt. :-) Más nem történt, mert leszögeztem neki, amíg kapcsolatban van, (annak ellenére hogy állítása szerint a lány nem olyan vele, mint kéne) más nem történhet köztünk ,én nem várom ,hogy elhagyja, mert ilyet nem kérek és nem is kérhetek, de nem leszek 3. személy. Mondta megérti

szóval most passz

a volt páromat még szeretem ,hiányzik is ,de nem várhatok rá, mert ha meg nem jön vissza, akkor én addig csak szenvednék. Komoly kapcsolattal nem tudom mi legyen, készen állnék-e rá, akarnám-e. Kicsit kesze-kusza ez a dolog most.

2 barátnőm szerint én semmit nem veszíthetek,mert nem én csalok meg mást én max jól érzem magam és felejtek, de nekem mégis furi lenne. Nem vagyok szerelmes még nem is szeretem ,de jól érzem magam vele. Szerintem az én helyzetemben ,ez most elég, a többi kialakul.

Vélemény? szívesen meghallgatom!

De szólj csak, nem mindig az idő számít, mert van ismerősöm ,akivel ezt amit veled és velem is 13 év után tették meg. Nyugodtan öntsd ki a szíved, én is azt tettem és nekem is mondták ne feküdjek le vele és 1X mégis megtettem,mert vannak dolgok, amiket csak úgy tud az ember elhinni, érezni, ha saját maga tapasztalja meg.

Én még szenvedek, illetve hullámvölgyeim vannak, hol jó hol rossz. Ráadásul egy rohadt hülye szituba is belekeveredtem és nem tudom mit csináljak. Majd leírom azt is.

Kitartást és csak ügyesen!