Szakítás után 2014 (beszélgetés)

Az se baj, így kezdődik :))

Aranyos! Nem is tudod, mekkora mákod van!

Jajj, dehogy kell!

De látom, már a következőn gondolkozol, ez az!!

Csak majd jobban meg kell ismerned. Idősebb leszel, fog az menni!

Most pedig imára, hogy nem a feleségeként kell írnod ilyet, hogy meggondolta magát. DDD

Nem.

De inkább most mint 20 év múlva dobbantson.

Nahát, ő is épp ezt mondta :D

Vagy azt, hogy ha 5 év múlva megy el, amikor már gyerek is van...

Örüljek neki?

Bár ahogy mondod, ez tényleg lehet a "jó" oldala....

Akkor fogadd meg, amit az előbb írtam!

A munkahelyed most, itt, nagyon fontos, és ha ilyen rendesek, isten ments' , hogy elmenj!!!!

Nem tudom, ha van is neki, nem sokat találkoznak. Tudom, hogy mettől meddig dolgozik és utána itthon van.

De ha van is valakije, hát nem tudom, ilyen szemetek a férfiak??

Még megvan a videó, ahogy több 100 ember előtt könnyes szemmel térdel és megkéri a kezemet....

Ez neki nem jelentett semmit? :(

...nincs rá mód, hogy szolgálati lakást kérj? Vagy lakbértámogatást?

A munkahelyedet semmiképpen se mond fel!!

Itthon vagyunk.

Ez az egy gondom van, hogy végre nem nettó 80-ért dolgozok, hanem ennél sokkal jobban keresek, ráadásul folyamatosan képeznek a cégnél, még soha nem voltam ilyen jó helyen...

És a mostani helyzetemben is maximálisan támogatnak, pl úgy kell dolgoznom, hogy ne legyek vele egy területen....Nagyon megértőek..

Ha a munkád jó is, szereted is, kicsit vársz,hátha csak megijedt, hogy mi lesz a szabadságával, aztán lépjen le. A munkahelyet ott ne hagyd, semmiképp!

Itthon vagytok, vagy külföldön?

Ilyen velem is volt, sőt én külföldre költöztem miatta. 3 hétig laktunk még együtt a szakítás után, amibe én teljesen kikészültem. Én végülis hazaköltöztem és otthagytam azt a munkám is.

Költözz el minél előbb, állj a saját lábadra és ne várd vissza! Légy erős!

Sziasztok!

Még nem írtam ilyen fórum..bigyót, de most nem tudok az ismerőseimhez fordulni.

3 éve voltunk együtt a párommal, szerettük egymást és minden nagyon jól alakult.

Tavaly megkérte a kezemet, gyémántgyűrűt húzott az ujjamra. Idén év elején elkezdte mondogatni, hogy házasodjunk össze, gyerünk szervezzük meg. Már mindent sikerült megszervezni, nagyon boldogok voltunk...amíg egy nap bejelentette, hogy inkább szakítsunk, nem akar házasodni, sőt kapcsolatot sem akar. De nagyon szeret és sajnálja, hogy megbánt...de értsem meg őt.

Még egy lakásban vagyunk, nem egyszerű elköltöznöm, nézegetem az albérleteket.

Eltelt azóta 2 hét, reméltem, hogy megijedt és meggondolja magát, de nem...

Hab a tortán, hogy 1 helyen dolgozunk és én miatta jöttem ebbe a városba, távol a szeretteimtől...viszont olyan jó munkám lett, amit nehezen hagynék itt.

De nagyon nehéz így, itthon csak kerülgetjük egymást, nem bunkó velem, sőt nagyon kedves, de már mintha csak lakótársak lennénk...