Soha ne add fel! (beszélgetés)

Azért írtam az elutazást, mert ha kivizsgálás után, tényleg nincs egyik félnek se "baja", akkor a sima szeretkezés megold(hat)ja a gyerekkérdést. Azt mondták az ismerősök, hogy amikor elutaztak, akkor kiszakadtak a mókuskerékből. Nem azért írtam, hogy csak írjak valamit, elhiheted.

Tudom nem vigasztalja a "levélírót", de sok ismerősöm van, akinek ugyanígy nem volt baja, most gyereke van, de olyanok is akadnak köztük, akik lombikkal lettek szülők, mert természetes úton semmi nem jött össze, úgy hogy elviekben minden stimmelt náluk.

Sajnálom hogy megkeseredtél (a leveledből ezt érzem), mi a férjemmel 5 évet vártunk babára, és az orvosok a leleteink alapján azt mondták, hogy cirka 5% az esély, hogy gyerekünk legyen, de nem adtuk fel. A hosszú várakozásokat (esetenként volt hogy reggel 8-tól délután 4-ig!!)a meddőségi központban is mindig vidáman, nevetve ültük végig, pedig nem sok jóval biztattak minket. Mi végig hittünk abban, hogy nekünk lesz gyerekünk, fentről lenéz egy angyal, és azt mondja: hoppáá, ők lesznek a szüleim :-)).

Nekem is mindenki ajánlott dolgokat, mert senki se fogta fel, hogy nálunk természetes út kizárt, ezeket megköszöntem, aztán éltem tovább világomat.

Kedves Mindenki!

Köszönöm, hogy reagáltatok, sokat jelent! Pár tanácson elgondolkozom, a többségét persze már próbáltuk (elutazás, más komoly elfoglaltságok-gondolatok, hogy a gyerek téma még fel se vetődjön, meddőségi központ, stb.)

Sajnálom azokat, akik hasonló cipőben járnak, mint mi, de hiszem, hogy sikerrel zárul majd minden egyes történet :-)

Nekünk is sokan javasoltak utazásokat, wellness hétvégéket, hogy akkor biztosan sikerül.

Ha ez tényleg így lenne, akkor üresek lennének a meddőségi központok! ;-)

A csúcs az volt, mikor az egyik kolléganőm bizalmasan félrehívott és egy bizonyos pózt ajánlott, amivel biztosan összejön a baba... :-DDD

Én tényleg nem értem, miért tanácsolnak ilyesmiket az emberek? Csak azért, hogy mondjanak valamit?

Nekem az a tapasztalatom, hogy ez az egész nagyrészben nem rajtunk múlik, szerencse kérdése.

Mi két év után fordultunk meddőségi központhoz, csak nálunk - sajnos - kiderült, hogy a férjemmel van nagyon nagy gond. Mivel erről senki nem tudott, nekünk is mondogatták, ne akard görcsösen... A végén már én is azt hittem, hogy behúzok egy jobbost ha valaki még egyszer rázendít. Valaki írta, az jó ötlet, többen az ismeretségi körömből is így esett teherbe, hogy elutaztak valahova. Sokan dicsérték ilyen szempontból a termálfürdőket. Egy jól időzített hétvége csodákat tehet :-)).

Nekünk csak a lombik a megoldás, szerencsére elsőre sikerült, és most már egy 1,5 éves eleven kisfiú szülei vagyunk, pedig rendesen rágörcsöltem, hogy sikerüljön, mert nekem több hormonkezelés nem lehetséges...

A meddőségi központot mindenféleképpen fel kell keresni (a férfit is vizsgálják, hallottam hogy ez nem mindenhol evidens!), vagy legalábbis tartani velük a kapcsolatot.

A vizsgálataink közben meg vagy öt ismerősnél született gyerek, én mindegyinél bőgtem, hogy nekem ez miért nem adatik meg???? Én - szívből mondom, még így ismeretlenül is - nagyon sok reményt, kitartást, és előbb-utóbb egy kis trónörökös(nő) érkezését kívánom nektek.

hát a nem-görcsölés témát úgy lehet a legjobban elérni(bocsánat:)),hogy próbálj meg agykontrollozni.tudom,sokan nem hisznek benne,az elején én is marhaságnak tartottam,de nekem nagyon sokat használ!régen (még ennél is jobban) izgulós,és stresszes voltam,de elkezdtem nemrég,és fokozatosan segít,főleg számomra az önbizalom kiépítésben.szóval,szerintem nézz utána ennek,ha érdekel,mert akár ez is segíthet a khrrmmm...nem akarom magam megületni,szóval abban:))tényleg bocsánat,hogy ezt mondom,én is mert sejtem milyen rossz lehet mindenkitől ezt hallani,de ha még hiszel ebben a témában,csak nem tudod hogy kell,szerintem az agykontroll jöhet leginkább számításba.épp valaki írta hogy az agyban dől el minden!hát ez nagyon is igaz!és amit megmondasz az agyadnak,az úgy is lesz!szerintem a google-n is lehet valamit róla találni,a lényeg az önsziggerálás,de ha érdekel kérdezhetsz róla bármit,tudok segíteni,ebben a témában eléggé otthon vagyok:P

amúgy ettől eltekintve,az örökbefogadáson gondolkoztatok?szerintem az is egy nagyon szép dolog!

de további sok szerencsét,nemsokára úgyis ott lesz a második csík is!!

Szia Kata ! Sajnálattal olvastam a régóta várt gyermekről irt soraidat. Most egy igaz történetet írok le Neked. Volt egyszer egy fiú és egy leány akik azért kötöttek -csak két tanúval - házasságot, mert nagyon szerettek volna gyermeket.A házasság megkötéséhez nem volt már annyi pénzük, hogy lakodalmat is csináljanak, mert ment a pénz a gyermekvállalásra. Sajnos, nem jött össze, és az idén megerősítették házasságukat, melyet előttem tettek. A következőket mondtam nekik. " Önök bíztak abban, hogy egy kis jövevény még teljesebbé teszi életüket, de a sor sajnos nem így gondolta. Én viszont azt mondom Önöknek: A remény hal meg utoljára. Tudom, hogy életük egyik legszebb álma, hogy egy gyermek szaladgáljon Önök körül, aki még teljesebbé teszi életüket. Bízzanak egymásban és próbálják meg, hogy egy ideig nem gondolnak erre és nem keserednek el. Ha az ember nem ragaszkodik görcsösen ahhoz, hogy minden úgy sikerüljön, ahogy eltervezte, előbb-utóbb meg fog érkezni életük folytatója és akkor tiszta szívből kiálthatják a világnak, szülők vagyunk.

Kedves Kata ! Ugyanezt kívánom Neked és a férjednek is. Ne feledd: VALÓBAN A REMÉNY HAL MEG UTOLJÁRA.

Drukkolok Nekted, és szeretném látni azt a levelet is, amikor Te is tudathatod mindannyiunkkal " Szülők lettünk."

Direkt írta vnékata, hogy elege van a "ne görcsölj"-féle tanácsokból, erre néhányan mégis rákezdik ezt a szlogent...

Több, mint 7 éve nem esem én sem teherbe, úgy hogy 3 meddőségi klinikán sem találtak rá okot és ezidő alatt voltak jobb és rosszabb időszakaim is. Bőven voltam olyan állapotban is, mikor könnyebben vettem, nem "görcsöltem rá" erre a témára.

Sőt, 1,5 éve már édesanya is vagyok, örökbefogadtunk egy ikerpárt. Egyrészt végre eljött számomra is a teljes megnyugvás ideje, teljesült a vágyam, másrészt egy ikerpár mellett sokszor az sem jut eszembe, hogy mi a nevem, nemhogy még azon gondolkozzam, mikor lesz már végre 2 csíkos a tesztem...

És láss csodát, a mai napig sem jött össze! Pedig aki nálam jobban elengedi magát, aki nálam lazább, az már szétesik... ;-)

Pont nem az én és hozzám hasonlók példája a kivétel, hanem azoké, akiknek véletlenül éppen akkor jött össze a baba, mikor "nem görcsöltek rá". Szerencsétek volt, ennyi.

A cikkírónak pedig azt üzenem, hogy tudom, mennyire rossz most! Próbálj úgy gondolkozni, hogy nagyon-nagyon kevesen vannak, akik végül gyerek nélkül élik le az életüket, nektek is sikerülni fog!!!

És mikor már ott lesz a kezedben a babád, akkor ezt az időt el fogod felejteni, egy rossz emlék lesz csupán, amit folyamatosan fog elhomályosítani a leendő gyereketek! Tudom, hogy most nehéz elhinni, lesz ez még másként is, de ne add fel, lesz neked babád!!!

Szia!

Nagyon sajnálom és kitartás! Kívánom, hogy minél hamarabb várrandós legyél!

Mi is kb fél évig próbálkoztunk és én is kezdtem már aggódni, amikor elutaztunk külföldre 2 hétre. Akkor estem teherbe, amikor nem is gondoltam rá. Már ott kint kezdődtek a rosszullétek a szerpentínek miatt (pedig a vidámparkba mindenre felülök) és még akkor se esett le. Csak mikor nem jött meg. :)

Ha még nem próbáltátok, akkor utazzatok el. Felejtsetek el mindent és mindenkit, csak egymáséi legyetek.

Fel a fejjel!

Szia!

Én csak belekostóltam a helyzetedbe,de az is szörnyű volt számomra.Csak sejthetem mit érzel.Mi csupán fél évig próbálkoztunk,de nekem az is végtelennek tűnt.Eközben a sógornőm az esküvőjük utáni hónapban bejelentette a család előtt,hogy kismama.....háááááááááát de jó lett volna ,ha megnyílik akkor a föld alattam és elsüllyedhetek.De persze nem így lett.Ekkor értem el a mélypontot lelkileg,és nem is érdekelt semmi,úgy neki voltam keseredve.És a következő hónapban......még a teszt nem is mutatta,de a szívem már súgta,hogy ez most valami más,és IGEN nekünk is sikerült !!!Dorkám szeptemberben lesz 1 éves ,és imádjuk.

NE add fel!!!!Én nagyon szorítok értetek!!!

Kedves Murmur!

Mindig, minden fejben dől el.. Lehet vonzani valamit, ha egészségesen gondolsz rá, vagy lehet akarni. Ha már az akarni szó jön a képbe, akkor minden bizonnyal nem fog menni.

Én konkrétan úgy voltam vele, hogy akkor leállok a fejemben a gondolatokkal. Teljesen másra összpontosítottam. Nem számoltam, hogy most jó, vagy most nem. Az élet más dolgira figyeltem, s a babaakarást kiiktattam a fejemből. Elhatározás kérdése. Felfogtam, hogy egészséges vagyok, és mindent megtettem: nem jött: majd jön, amikor jönni akar. Mert egyébként sem mi szülők döntjük el, hanem a gyerek választ minket..

Remélem tudtam segíteni..

Szia Kata!

Én is hasonló cipőben járok, tudom mit érezhetsz... :(

A férjemmel 7 éve nem védekezünk, és már több mint 1,5 éve megteszünk mindent a kis trónörökös érkezéséért, de eddig hiába. Én is kaptam jót, rosszat, de legtöbbször a "ne akard olyan görcsösen, és jönni fog" szlogent. Ilyenkor néha nekem is ökölbe szorul a kezem. :) De tudom, hogy fel kell állni a padlóról, és továbbmenni a számunkra kijelölt úton.

Diorissimo, Cyntia!

A kérdésem az lenne Hozzátok, hogy Ti hogyan nem akartátok görcsösen? Hogyan kell ezt elérni? Mert ennyi idő után nagyon nehéz ne a babára gondolni szerelmeskedés közben...

Te vagy a kivétel!

A kivétel pedig erősíti.. Hiszen tudod :D!

Vagyis: akármennyire is be akarsz húzni: ezzel a kijelentéssel kell megbékélned: és így is tenni: ne akard görcsösen..

Nálunk is akkor érkezett, mikor abbahagytam fejben az akarást. Ahogy nem erre görcsöltem, összpontosítottam: egyből megérkezett: rögtön a következő hónapban.

Vagyis: mindig azzal kell szembenéznünk, amitől félünk, vagy amit utálunk..

Kívánom, hogy sikerüljön!!!

Szia! Elolvastam a cikket és tudom, min mész keresztül, mert én is átéltem ugyanezt. 7 évet vártunk babára a férjemmel. Már kezdtünk lemondani róla, én teljesen magam alatt voltam, sírógörcsöt kaptam, ha kisbabát láttam.Aztán, mikor a legkevésbé számítottam rá, megtörtént a csoda. Terhes lettem. A lányom ma már 12 éves,gyönyörű nagylány és utána született még két öccse!Szóval, tényleg ne add fel és főleg ne görcsölj rá teljesen, mert az is gátolhatja a teherbeesést.Valószínű, nálam is ez volt.

Sok sikert és fel a fejjel!