Pofátlanság.... (beszélgetős fórum)
Ezek szerint van remény! :)
Hogy csináltad? Kilőtted őket az űrbe?
Sok erőt és kitartást! Kb. ez volt nálunk is csak pepitába. De VÉGE immár 3 éve és jól vagyunk!
Ha a kérésemből nem értettek, ami egyértelmű és eléggé indokolt volt, akkor igazán nem tudom van-e még mit tenni...A férjem mellettem áll, de azon kívül sokat ő sem tud tenni. Szerintem ő is tudja, hogy sokkal kevesebb támogatást kapunk (nem anyagilag!), de a szeretetet nem lehet megkövetelni! Új taktikám: én is éreztetni fogom, ki számomra fontos, és kinek a kérésére nem tojok majd...Épp most hánytuk vetettük meg a dolgot párommal, a szokásos vasárnapi ebédeknek ezennel vége. Isten adjon erőt, hogy kibírjam, 2 hónapig a közelükbe sem megyek! (azért nehéz, mert anyukámék is abban a faluban laknak, a fiam pedig imádja a papáját!)
A férjed is? Mert szerintem a furcsa lenne. Add meg nekik egy kollégád nevét és telefonszámát. Intéztessék vele, neked erre most pont nincs időd.
Kíváncsi lennék, a te caládod hogyan reagálta ezt le? Vagy ez kettőtök gondja, megoldottátok és ennyi? Nálunk az a gond, hogy mindig mindenki az ő pártjukon áll. Ha most jelzem, hogy elég, valszeg nekem esnének.
Az a baj, hogy senki, és semmi nem érdekli saját boldogulásán kívül. Néhány hónapja megállapították, hogy meddő vagyok. Szépen kértük a családoat, hogy mint az várható, a nemsokára születendő gyermeke GYED-es dolgait ne velem akarják majd elintéztetni, mert az elmúlt másfél évnyi hiába várakozás idegileg kikészített (az első gyereke gyedét is velem intéztette apósom, mondom apósom, mert arra sem volt pofája, hogy ő legalább telefonon felkeressen). Azt hittem megértették. erre tegnap ki toporog a könyvelőiroda ajtajában? Naná, apósom a második poronty papírjaival. Mondanom sem kell, hogy egész nap bőgtem, és itthon 3 frontin után már végülis el is tudtam aludni...tudom, én vagyok a hülye, hogy tűröm...de a férjemet szeretem, mit csináljak?!
Én kb ugyanebben a helyzetben azt mondtam, hogy NEM.
Nem adok több ruhát, tanácsot, semmit.
S lám, mégis élnek?
Rengeteg időm ment el a gyerekruhák beszerzésével, mert gyorsan nőttek, menjen utána, tanulja meg megbecsülni a másikat.
Hihetetlen történeteitek vannak.Nagyon sajnálom.
S mivel ösztökélik az embereket arra, hogy ne fogyjon a nemzet?
Hasonló helyzetem nekem is volt:Önkormányzathoz mentem lakcímbejelentő lapot leadni.Kezemben volt már kitöltve,mivel előre elkértem,csak akkor már nagyon aktuális volt.Jelzem,csak le kellett adnom,mivel helyben nem kaptam meg,pár nap múlva postázták.Ép dokinál voltam,mindkét gyerek beteg volt,mivel messze laktunk a központtól gyalogosan,egyszerre ekartam elintézni mert az idő sürgetett.A nagy 3,5 a kicsi 6hós lehetett,babakocsiztunk...rendelés után mentem 2 körül,ügyfélfogadás 4ig van...3/4 4 ig vártunk,közben láz felment gyerkőknél,sírás,stb...Akkor kiszólt a fickó hogy ma nem tud többet fogadni...már csak mi voltunk,kezemben a kitöltött papir,próbáltam vitázni,de nem hatottam meg,mondta hogy lejárt a munkaideje...Végül nyugodtan fogtam a gyerekeket,és visszaültem a székre,közöltem vele hogy akkor itt maradok,nem megyek sehová,holnap reggel legalább én leszek az első...erre nagy szemekkel csak elvette....3db összefogott adatlapról letépni a perforált részt,kb 5-6 másodpercbe került....ennél a vita sokkal több időt vett el...
"Enyém, tied mennyi lármát szüle, miolta a mienk nevezet elüle." Elnézést ha nem teljesen pontosan idéztem, de a mai világban nagyon megállja a helyét.
Az én történetem nagyon hosszú. Próbálom röviden. Én kisfiammal anyósoméknál lakta, lett egy sógornőm8akkor még gyereke nem volt). Intrika,áskálódás ellenem. Könnyű dolga volt, mi ott laktunk, minden örömünk bánatunk előttük zajlott, ő pedig jött vihogni pár órára, naná, hogy a család szemefénye lett. Minket elmart onnan, mondván kihasználunk mindenkit,és nem csinálunk semmit. Hitel hitel hátán, csakhogy a várt nyugalmat, és a családi békét elérjük. Közben gyereke lett. Most ő van az én helyzetebnen, de mostmár nem naplopás a kismamaság, sőt ő az anyák gyöngye. A gyermekem egykor használt dolgait, és minden egyéb más mozdítható dolgot elhord, amit mi akkor kínkeservesen összeszedtünk. Nekik ház, két autó, semmi hitel. Bőven telne rá, de akkor is tőlünk, akik fele annyiból élünk, és anyósomtól hord el mindent. A boltokban is ismerik a nevét, mindig alkudozik mindenből. Nekik minden kell, ha lehet még egy kicsit többis, bármi áron, illetve ingyen, nem számít kin gázol át, kiket hoz kellemtlen helyzetbe. Ő számomra a megtestesült POFÁTLANSÁG!Hozzáteszem az életük sokkal egyszerűbb,mint nekünk.De mi hallgatunk, elvégre a béke a legfontosabb.
Nem, az nem jellemző rám, de még mindig (pedig 3 éve volt), nem tudom mit kellett volna tennem. Akkor csak azt mondtam,, mikor kiküldött, hogy nem megyek, és a végén a beszólásnál, hogy nem tűröm ezt a viselkedést. De, mind a mai napig, ha rágondolok, feszült leszek.
Azért el ne bátortalanodj!
Annyira meglepődtem, hogy csak álltam, és néztem.
Azóta is bosszant, ha rágondolok.
Gáz,én nem hagytam volna szó nélkül.
...miért ne vihetnéd a gyerekeidet magaddal az ügyintézésedhez? Biztosan jól beolvastam volna nekik, hogy jól nézzék meg ezt a két gyereket, mert mire nyugsíjaskorba lépnek, s lesz olyan mázlijuk, hogy megélik, akkor például ez a két gyerek fogja a munkájával előteremteni az ő nyugdíjukat... S hogy nem is csodálkozok, hogy a mai fiatalok miért nem akarnak gyereket vállalni, ha mindenhol ilyen fogadtatásban részesülnek a gyermekes szülők...
Pofátlanság? Van egy sztorim, ami mindent visz. Vettem egy telefont, és 3 nap alatt elromlott. Irány a szervíz, egy 2,5 és egy 6 hós babával. Előttem 4-en, rengeteg mondanivalóval. 45 perc után kisfiam nyűgösködni kezdett, jelzem nem volt ülőhely, senki nem adta át, pici helység, fullasztó meleg, tehát minden adott egy kis síráshoz. Baba elkezd sírni, ekkor az ügyfélszolgálatos hölgy kizavar a boltból, hogy zavarom őket a munkában. Épp sorra kerültem volna, nem segíteni akart, hanem kiküldeni. Nos, nem mentem, mert nem hittem a fülemnek. Végül elintéztem, amiért mente 2 perc alatt, és távoztam. Ekkor az ügyfeles nő utánamszólt, hogy legközelebb gyerek nélkül jöjjek, vagy, ha nyűgös a gyerek, ne menjek be. Na, ez viszi a pálmát nálam. Mit gondoltok?
Igazad van, csak a p....-t kihagyhattad volna.
:))))))))))))))))))))))
Ez is reklám ám....:))))))
Még akkor is ha nem öncélu..:))))))))))))))))))
( és most az egyszer én is megtaláltalak, nem csak mindig te..hehe...))))))
Köszönöm a nevében!Ha jobban megismered a portált,meglátod milyen jó csapat van itt.:)
Köszi az infót! Bár jobban kutakodtam és rátaláltam,
Hát elismerésem hogy ezt így összehozta.... nem kis munka lehetett.. ÜGYES!
Hoxa a portál névadója,gazdája.Egy élő személy,aki otthon van a kicsi fiával.Nagyon kedves teremtés.
Sziab bocs de elég sok helyen olvasok ama bizonyos "Hoxáról" Elárulnád ki-vagy mi ő valójában?
ja :-D tudod...Isten állatkertje...stb... alacsony a kerítés...lásd én is itt vagyok :DDDD
Emlékszel volt már egy ilyen gyagya tónink,aki belepiszkított minden fórumba.:)))
helyes :))) én is ezt akartam tenni :)))
További ajánlott fórumok: