Óvodai és bölcsődei "hálapénz". Anyukák kérlek segítsetek. (beszélgetős fórum)

Köszönöm a válaszokat! Így most már azért képet kaptam róla, hogy mik is az elvárások. Bölcsiben még nincsen (legalább is itt) szülői közösség, vagy hasonló, így mindenki maga ad, nem ad.

A sok gond végett kivesszük a bölcsiből. Leköszönéskor kapnak ajándékot. Természetesen a dadát se feledjük. Aztán ahogy olvasom az óvoda azért egyszerűbb lesz ebből a szemszögből. Remélem másból is :)

Még egyszer köszönöm mindenkinek a hozzáaszólást.

Szia!

Az a helyzet,hogy én mindig csak ballagáskor adok-a négy,vagy három év munkájáért.

Nehogy már azért bánjon különbül a gyermekemmel,mert ajándékokat osztogatok:oo

Mi bedobunk a közösbe,és abból veszünk év végén,vagy esetleg karácsonykor valamit-amit persze közösen adunk át.

Apropoó, az amúgy gond, ha a világon nem mindenki a legjobb barátnőm? Összességében azt mondhatom, hogy ha nem is voltunk puszipajtások a Gondozókkal, attól még kultúráltan és udvariasan elbeszélgettünk. Ebben biztos vagyok, hogy nem lehetett kifogásuk!

De még mielőtt annyira félreérthető leszek. Nem mondom egyértelműen azt, hogy nem foglalkoznak a gyermekemmel, mert én nem adtam pénzt, vagy elég ajándékot az amúgy csekély két hónapot járása alatt. Csak próbálom feltérképezni, hogy hol csúszhatott el a dolog. Abban azért biztos vagyok, hogy sok mindent helytelenül csinálnak! De ez már nem ennek a fórumnak a témája. Pedig lehetne még sorolni.

Uh, nem semmi ez az erős kritika! Nekem ugyan éppen nem is állta módomba összemelegedni. Mint írtam a Párom hordja a Leányzót. De Ő mindent megtesz, mindig beszélget velük, csak hát ha sok gyereket kell kiadniuk, akkor nem tarthatja fel a gondozókat pofátlanul. Szinte minden nap átbeszélte velük, hogy ezt-vagy azt próbáljuk mi is ki, ne csak Ők tartsák a szabályokat. Hogy ennyiből Te hogyan tudsz ilyen következtetést levonni, az nagyon érdekel. A mi részünkről max. tényleg a pénz az ami elmaradt! Karácsonyra kaptak bonbont. Tanácsukra még a nevelési tanácsadót is bevállaltuk, bár lehet, hogy magunktól is mentünk volna. (csak a kaja terén van probléma, nem igényel extra törődést a Lányom).

Kérlek magyarázd meg, hogy miért szólsz így le. Azt hiszem ezt azért megérdemlem, ha ennyi olvasó előtt ilyen messzemenő következtetéseket vonsz le.

Előre is köszönöm a választ!

Óvodában, bölcsödében egyáltalán nem szokás hálapénzt adni. Apróbb ajándékot igen, de azt is csak évzárókor.

Az "összemelegedés" hiánya inkább a Te rossz hozzáállásodban keresendő, amit ez az írás is elárul.

Sziasztok!

Anno amikor az én gyerekeim jártak oviba, bölcsibe én mindig egyformán adtam az óvónéniknek és a dajkáknak is. Hiszen a dajkák is sokat foglalkoznak a gyerekekkel.

Soha nem tettem különbséget.

Most mennem kell

köszönöm a segítséget!

Este jövök.

Azért nem egy alkalomból vontuk le, és feltűnő, hogy ott van nagy szimpátia, ahol a drága babakocsi. Remélem értitek. De ettől még lehet, hogy tévedek a mi részünkről. Arra a nyakam tenném, hogy azokkal a szülőkkel azért van a nagy bájolgós, de egyértelműen erőltetett mosoly. Nyilván hála mosoly. Nem is ez bánt, adjon, fogadjon. De aki nem tud, annak ne szívjon a gyereke. De nem is vádolni akarok, nem biztos, hogy ez a gyanúm igaz.

Párom hordja a Lánykám, de mindig beszélget a nevelőkkel, már amennyi idejük van. De annyi negatív élmény volt már. Itt a jó idő, de még csak 4 alkalommal voltak kint. November óta. Délután már ki se viszik Őket, a másik csoport mindig mindig kint van, ha tehetik. Miért? Na mindegy, ez már más téma.

a lényeg, hogy ezek szerint nem követelmény az ajándék, pénz, stb. Így biztos nem itt van a hiba. Bár ez egy nívósabb bölcsi, állami, de ide jár a "krémje", ha értitek. Nem is tudom, hogyan jutottunk be, mi "csórók". Van azért még egy-két szegényebb család, de aki tehetősebb, az ide, vagy magánba járat.

Na, ez nálam most verte ki a biztit: Mi az, hogy ha az első fogás nem ízlik, akkor a banánt sem eheti meg????

Ezért szólnék mindenképpen.

Az előzményeket hosszú lenne leírni, de röviden annyit róla, hogy az elején szerettet járni. Aztán történt valami, egyik napról a másikra, akkor voltak gyakornokok a bölcsődében. Azóta nem szeret járni, de ez a folyadék vissza utasítás már nagyon sok. És olyan szigorúak, ami részből érthető, részből meg nem. Ha elején megnézi az első "fogást" nem tetszik, utána a banánt se eheti meg, mert vissza tilos ülni, meg ilyenek. Részben tényleg megértem.

De ez most lényegtelen.

Persze mi se hagyjuk ennyiben: járunk pillanatnyilag nevelési tanácsadóhoz.

Még csak én voltam kétszer, szerdán már a Lányom is jön. Én is sokat beszélgetek Vele.

Még annyit, hogy sokszor nem ám az ajándékok állnak a dolgok mögött.

Leírom az esetemet: én mindig nagyon távolságtartónak éreztem az óvónéniket, mikor a lánykám ovis volt. Más anyukákkal röhögcséltek, tegeződtek, stb.

Aztán pár év múlva összefutottam az egyik óvónővel, és ő mondta nekem, hogy most már be meri vallani, ő nem mert anno felajánlani a tegeződést, a többi szülő olyan közvetlen volt, velük mert tegeződni, velem nem. Ezen utólag jót nevettünk, csak sajnáltuk is, hogy az a 4 ovis év így "kimaradt" nekünk.

Tehát csak azt akarom írni, hogy lehet, hogy mindössze kommunikáció kérdése is, hogy kikkel közvetlen, kikkel nem a gondozónő.

Miből gondolod,hogy a többi szülő adna? Nem hiszem,hogy ez áll a háttérben,nem lehet hogy egyszerű szimpátia?

Azt meg szerintem 1 alkalomból nem igen lehet megítélni,hogy valóban hogy állnak a kislányodhoz napközben.

Szerintem is így helyes. NEm azért szokás adni, hogy több odafigyelést kapjon a gyerek, hanem akkor illik adni, ha elégedettek a munkával és ezt szeretnék megköszönni. Elvégre a nap nagy részében az óvónéni van a gyerekkel.

De erre felénk már nem nagyon veszik ezt figyelembe ezt, a pedagógus nap is alig egy két szülőnek jut eszébe.

Az én lányom amikor ovis volt, ritka volt az a szülő, aki külön is vett valamit az óvónőknek. Mindig csoport szinten adtunk ajándékot. Úgy emlékszem, minden évben pedagógus napon kaptak, meg a névnapjukon, de ennyi.

Azért mindig volt persze olyan szülő, aki megpusztult volna, ha külön is nem adhat valamit. Csak az a vicces, hogy egyik anyuka pl. minden alkalomra (karácsony, névnap, húsvét, stb) adott az óvónőknek Avonos csomagot (tusfürdő, testápoló és társai). Ezzel együtt semmi kivételezés nem volt, sőt az óvónők kerek perec kimondták, hogy az ő fia a legrosszabb a csoportban. Szóval sok értelme nem volt, ha úgy vesszük.

Ez szerintem megdöbbentő! Én is úgy gondolom, hogy másik bölcsi vagy ovi, ha lehetőség van rá! Amúgy szoktál beszélgetni velük? Sokat érdeklődsz a gyerek iránt? Otthon is beszéltek erről a problémáról? Vagy mit mond a gyerek?

Nálunk is gond volt az oviban...legalábbis én úgy éreztem...azt hittem, "nem szeretik", nem foglalkoznak vele eleget, nem is szeretett eleinte járni, rengeteget sírt! Persze ezt a bizonytalanságot a gyerek nagyon megérzi. Eleinte sokat volt velem otthon a betegségek miatt, így valószínű az is rontott a helyzeten, hogy nagyon ritkán járt, mindig újra meg kellett szokni a helyzetet neki! De idővel beláttam én is, hogy jó helyen van ott, ő is másként állt hozzá, már nincs gond a bejárással, sőt, sokszor, ha már egy hete otthon van, menni akar! Tehát nagyon érezte rajtam a bizonytalanságot! Amint ez elmúlt, ő is másként állt az ovihoz!

Persze a gyerekek különbözőek, nekünk ez már a második év, tehát majdnem egy teljes év kellett hozzá, hogy rendesen beszokjon! Lehet, hogy nálatok is ez a gond, nehezen alkalmazkodik!

Ha meg úgy érzed, hogy nem csak ez a gond, kérj tanácsot a dadusoktól, általában szeretik, ha kikérjük a véleményüket, ettől még fontosabbnak érzik magukat, és utána már másként is állnak a gyerekhez (legalábbis nekem ez a tapasztalatom!)Persze ehhez idő kell, de ha akkor sem változik a helyzet, akkor tényleg váltsatok, nehogy a gyereknek ez a későbbiekben nehézségeket okozzon!

Az ajándékozásra visszatérve, megvallom, hogy még nem vittem nekik semmit... bár már rengeteg játékot adtam a csoportnak, amit nagyon jó néven vettek...De nekik külön nem, arra ott van a szülői munkaközösség, általában ők szednek nálunk be pénzt, és közösen ajándékozunk, nem egyénileg! Szerintem ez így helyes!

Na de most kiderül, hogy tényleg senki se ad? És ajándékot, azt mennyit, milyen gyakran?

Ok, karácsonykor gondolom azért alap. De ezen kívül? Eddig másoktól mindig azt hallottam, hogy ünnepekkor viszik a bonbonokat. Miegymás.

Mennyire elvárt ma, hogy a bölcsődei nevelőknek, óvónőknek ajándékokat adjunk? E nélkül már el se várható, hogy tisztességgel bánjanak a Gyermekünkkel?

Lányom november óta jár bölcsibe, de összességében csak max. két hónapnyit járt a betegségek végett. Karácsonykor kaptak mindketten bonbont. (nem a legdrágábbat, de nem is gagyit. (800Ft értékben fejenként). Most döbbentem rá, mikor láttam, hogy más anyukák mennyire össze vannak "melegedve" a bölis nénikkel, hogy nálunk valami hiányzik. Messze nem barátságról van szó a többi anyukával, csak az a képmutató, már-már undorítóan erőltetett mosoly. Akkor jutott eszünkbe, hogy lehet, hogy Ők adnak, mi meg nem, és itt a hiba? Mert biz ám nem feltétlenül az én Gyermekem a hibás, hogy most már nem csak nem eszik egy falatot se, hanem nem is iszik. (egész nap, amíg ott van)

párom belesett a kajáltatásukkor, mert kicsit előbb ért, és látta, hogy Lánykám csak gubbaszt külön, és nem eszik. Erre észrevették, hogy "leselkedik", és kapásból odamentek a Lányomhoz, oda vezették a kajához, és lám, evett! Eddig nekünk mindig azt mondták, hogy sose eszik, akár mivel próbálkoztak. Lehet, hogy ez véletlen, de gyanús mégis. Lánykám nem vette észre az Apját.

Ti adtok? és mit, mennyit? Milyen gyakran?