Normális, ha nem akar gyereket akit bánottak? (beszélgetős fórum)
Én a 35-kommentemben a gulágról és a haláltáborokról írtam, mármint arra válaszoltam, amit Kérdező felhozott a 33-as kommentben.
A trauma megszakítható, amint egy nem önsajnálatban tengődő ember kerül a sor elejére, mint pl. te, aki láthatóan eldöntötte magában, hogy az élet szar, és tenni sem nagyon akar ellen.
Ezzel nincs is baj, mármnint ha csak magadra vetíted ezt, de gondolom a környezetedet is ezzel mérgezed...
sokszor a szülők tehetnek róla,hogy bántják a gyereket, azzal, hogy pl szegények, támadási felületet adnak,de ekkor tudatosulnia kell, hogy nem téged,hanem a szüleid miatt bántanak
Egyetértek. Nehogy már ekkora hatalma legyen egy-két nyomi kölyöknek.
Ha magabiztos gyereket nevelsz, majd megvédi magát.
Az általad említett traumák azért pusztítóak, mert generációkon átível, ilyen mély sebek nem múlnak el nyomtalanul. Betegítő, lehet 4-5 generációig is kitartanak a sebek.
Hát akik megjárták az említett tortúrát, maradandó traumákat szenvedtek el. Az ilyesmi nem múlik el nyom nélkül. Lehet képesek családi életet élni, de sebzett a szívük és a lelkük lehet meghalt bennük. Szörnyűség!
Náci tábort, Gulagot megjárt emberek is hazajöttek és képesek voltak családi életet élni.
Igen,a bántalmazók sokszor alacsony önértékelésű emberek,akik ahelyett, hogy a maguk fejlesztésére forditanák az energiát,abban élik ki magukat, hogy kersnek egy hozzájuk képest gyengébbnek VÉLT ellenfelet.Egészséges ember nem bántalmaz,csak beteg ember.
Egyébként általában mindig van 1 nagy hangadó. De az a legrosszabb, ha az egész osztály rászáll valakire. Fórumnyitó, oké, hogy védje meg magát, de ha mondjuk 4-en vannak 1 ellen, elárulnád, hogy védje meg magát? A gyámoltalan emberek még visszaszólni sem nagyon mernek. Igazából a bántalmazó emberek is kompenzálnak, nem elég magabiztosak és nem akarja azt a látszatot kelteni, hogy ő a leggyengébb. De hogy a leggyengébbet támadja, ezzel azt érzi, hatalma van, hogy erős és hogy nem ő a legszánalmasabb. Az ilyen embereken mindig kaján öröm lesz úrrá, ha a másikon gyengeséget látnak, az oroszlán is megérzi a vérszagot, teljesen megvadul és letépi a zebra nyakát.
Ezt hiába mondod egy alig húsz kilós, másodikos, végsőkig megfélemlített gyereknek... Aki úgy tud hozzáállni, ahogy te írtad, azt nem is szokták bántalmazni. Azt találják meg, akit lehet.
De itt nost nem rajtam volt a hangsúly, hanem azon, hogy tud hatni a bántalmazás egy ember egész életére.
Nem szabadna bántani egymást az embereknek,ez igaz,de sajnos megesik, ezt pedig úgy kell lereagálni,hogy vissza kell szólni,ott -azonnal, mert ha a bántalmazók vérszagot kapnak,akkor tovább marcangolnak.
"Egyszer egy pszichológustól hallottam: azt cikizik,aki hagyja magát."
Ez tipikus áldozathibáztatás, sosem az áldozat a hibás. Ezzel csak a bántalmazó emberek mentegetik saját magukat.
terroristák mindenhol vannak,erre is fel kell késziteni a gyereket,hogy ha beszólnak neki,vágjon vissza, és ne mutasson gyengeséget.
Egyszer egy pszichológustól hallottam: azt cikizik,aki hagyja magát. Ne hagyd. Ha megdobnak küvel,dobj vissza sziklával.
:OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO
jesszus... igen, és ez a 4 év olyan törést okoz, ami az egész életére kihat az embernek!
Nem gyerekkori hülyeség, pszichológiai kérdéskör!! OMG!
Nekem ha gyerekem lenne, tuti megadnám neki a tejjel-mézzel folyó Kánaánt, a csillagos eget is levarázsolnám neki az égről, sosem bántanám, soha nem üvöltöznék vele, ahogy velem tették. Dehát sajnos ez feltételes mód, a gyerekemet sajnos bántaná mindenki, nem akarnám, hogy ugyanúgy szekálják, szívassák őt, mint engem. Ekkora rizikófaktort épp ezért nem vállalok be.
Egy tökéletes világban tökéletes emberek között talán vállalnék gyereket. De itt, ahol mindenféle nyomor/halálos járvány/gonosz ember van, így nem. Kvázi megmentek egy életet a szenvedéstől.
Pedig sajnos így is tud lenni. Minél kisebb, vagyis minél tehetetlenebb korában érte durva bántás, annál jobban rátelepedhet az életére, és azon nem lehet észérvekkel felülemelkedni, mert beleég az ember zsigereibe, gondolkodásába, viselkedésébe, emberi kapcsolataiba. Tapasztalatból beszélek. Most is van olyan ismerősöm, aki igyekszik pokollá tenni az életemet, és bármilyen nyomasztó, akkor se annyira az, mint az a "rövid" időszak gyerekkoromban, amikor totál kikészítettek az iskolában, lelki-fizikai terrorral. Ennek is lehet köze pl. ahhoz, hogy most is megtalálnak az ilyen "terroristák", és nagyon nehezen tudom megvédeni magam, vagy éppen sehogy. Akármennyire is igyekszem, nem hagyom magam, meg nem siratom magam, hogy megint én vagyok az áldozat, az egész életemre rátelepszik az az öt év, és nem tudok megszabadulni tőle. Úgyhogy igyekszem ezt valahogy elfogadni, és amennyire lehet, felülemelkedni, magam előtt bizonyítani. Szóval nem reménytelen, de nehéz. Viszont ezt valószínűleg csak az érti, aki átélte.
ezért jó ötlet átbeszélni.
Nehogy már pár hülyegyerek befolyásolja az ember jövőjét
Mert a gyerekkor egy nagyon érzékeny időszak. De nem mindenki ad teret neki. Engem is bántottak gimiben, de nem rokkantam bele.
Normális, ha valaki nem akar gyereket. Mindegy, hogy miért. Mindenkinek jogában áll eldönteni, hogy vállal-e gyereket.
el lehet menni pszichológushoz is átbeszélni a dolgokat, pl sokszor a gyereket nem is azért bántják,mert ő milyen,hanem pl a családja-szülei miatt
Ez egy nagy butaság!!! Te magad tudod,hogy mi a rossz és a gyereknek,pont ezért tudnád biztosabban a jót adni! Tapasztalat! Nem vagy te olyan "selejt" amilyennek beállítod magad szerintem. Bár nem ismerlek. De az írásaidból az jön le,hogy önbizalmad nincs semmi.
az ember ,mióta kiemelkedett az állatvilágból, képes változtatni önmagán
Épp azzal adja meg az örömet a bántóinak, hogy ha nem reprodukálja magát
Persze aki akar, vállaljon gyereket, mindenkinek szíve-dolga, én biztosan nem fogok.
Az élet sajnos nem egy tündérmese... Márpedig ha valakinek mérgező, nárcisztikus szülei voltak, állandóan bántották és destruktív mintákat kapott, azt nem fogja tudni szülőként levetkőzni és nagy valószínűséggel ugyanazokat a mintákat fogja a saját gyerekeinek is majd továbbadni. Ez pszichológia és törvényszerűség. A nyomor ne szaparodjon. Ezért se lesz gyerekem, ez talán az egyik legjobb döntés az életemben, pedig kevés jó döntést hoztam eddigi életem során.
A FI nem magáról beszél. Pont nem érti ezt az indokot. Én sem. Ha bántottak, annál jobb, hogy lesz egy gyerekem, aki szeretni fog, és én majd mellette leszek. Én ezt gondolnám.
Elfogadható indok? Miért kell ezt megindokolni? Nem akar akkor nem akar.
További ajánlott fórumok: