"Nem kellesz eléggé" - ezúttal nem párkapcsolat, hanem ismerősök és rokonok körében, mi a teendő? (beszélgetős fórum)

"Csak nem kellettem eléggé."

Fura nekem, hogy ezt az esetet te így fogod fel. Kisebbségi komplexusra, önbizalomhiányra vall. És ezzel a mondattal figyelmen kívül hagyod, hogy ő hogy viselkedett. Valahogy úgy hangzik, mintha neked szükséged lett volna rá, vagy függtél volna tőle. Az "odavolt érted" szóhasználat is erre vall.

Azért attól függetlenül, hogy a hölgyike ajánlotta fel szívességből a segítséget, mégis csak megbeszéltek valamit. Amit ő nem tartott be. Nevezetesen, hogy felhívja. Mikor hívta, akkor meg nem vette fel. Ez milyen dolog?!

Ha közbe is jött valami, vagy meggondolta magát, illett volna odaszólni. És ezért jogos volt a felháborodás, csak az nem mindegy, hogy ezt milyen modorban vezette neki elő...

Ha jol sejtem ,teged az bant hogy 'vetlenul' vagy aldozata egy olyan felreertesnek ami kihathat a tagabb kornyezeted rolad valo megiteleseben.

Probalj meg uj baratokat keresni,akikben megbizhatsz.Arra pedig oda se rants mit beszelnek a hatad mogott..Mosolyogj mindenkire legy kedves mindenkivel de ne lepd at az udvariassag hatarat.

Szerintem te egy kicsit osszekevered a barat es a ismeros szot:)

Baratbol nagyon keves szokott lenni:D

A testveredet pedig mostanaban hanyagold el kicsit..Ha rakerdez miert akkor meseld el azt,amit ide leirtal..Talan eszbekap.

Kezeld az önbizalomhiányodat, mert mindent bajt te csinálsz magadnak ;)

Először is, mi a manóért dekkoltál egész nap puccparádéban a telefon mellett, ahelyett, hogy felhívtad volna korábban? Akkor hamarabb kiderült volna, hogy nincs közös program, fel sem húztad volna magad annyira, hogy összevesszetek.

Másrészt te emeled piedesztálra, te hiszed, hogy bármit is számít a megítélésedben, hogy jóban vagy-e vele vagy sem. Te sztárolod, nem ő viselkedik úgy. Ha nem lehet helyre állítani a kapcsolatot, legyél vele ugyanolyan korrekt, semleges viszonyban, mint bármelyik szomszéddal, a hentessel a fodrásszal.

Kicsit az az érzésem, hogy félsz elveszíteni a "sztár" barátságát. Érezd magad egyenrangúnak és akkor úgy fognak kezelni mások is.

Általánosítás.

Mindenki hibázott.

Nem rosszindulat, mert ő így látta az esetet.

Ha rosszat mondott rád, azt te minek hívod? Mert én rosszindulatnak.

Vedd le a rózsaszín szemüveget és láss, ne csak nézz!

A saját érdeked legyen az első.

Lehet, hogy az a normális viszony, ha semmilyen viszonyban nem vagytok.

Majd ha úgy alakul, hogy muszáj valamit megbeszélni, jópofizás nélkül tedd meg.

Nem kell mindenkinek megfelelni.

Mit kell görcsölni ilyen hülyeségeken??

Éld az életed, szépen, jóindulattal, szeretettel megértéssel az emberek iránt, legjobb tudásod szerint, viselkedj mindig az elvárható módon, udvariasan, és akkor tiszta lehet a lelkiismereted.

Nem rosszindulatú. Csak nem kellettem eléggé.

Megbeszéltük, rosszabb lett.

Megbízni sem akarok benne, egyszerűen csak normális viszonyban lenni.

Akkor talán meg kéne ezt vele beszélni. Nem menekülhetsz egész életedben.

A rosszindulatú embereknél rosszabb már alig van.

Egyszer helyére kell tenni a dolgokat.

Nem kell mindenkiben megbízni.

"Uram, szabadíts meg a barátaimtól, az ellenségeimmel magam is elbánok."

Fogunk találkozni, igen.

Ráadásul úgy indult a dolog, hogy jóban voltunk. Most meg olyan rosszakat mondott rám, ami már elég sértő...

De, értem.

Azért mert valakivel minden nap találkozik az ember, még nem kell jóban lenni vele.

Miért érdekel téged mások véleménye?

Udvariassági társalgás és kész. Nem leszel egész nap köztük.

Suli miatt fogtok találkozni, vagy nem?

Nem érted. Nem én vagyok oda, hanem más. Ha rosszat mond rólam, mások elhiszik!

Az, hogy nem vagy jó véleménnyel róluk, értem, de minden nap találkozni fogunk - ki tudja, talán a következő húsz évben.

És akkor mi van?

Nem kell attól még kinyalni a fenekét.

A tv sztárokról nincs jó véleményem. Nem különbek, mint bárki más, csak némelyek gondolják. Miért kellene jóban lenni bárkivel is?

Válassz mást...

Ezentúl csak köszönj és kész.

Az életedről semmit nem mesélj, ne legyen neki sem miről rosszat mondania. Leginkább semmit se tudjon rólad.

Ez a barát nem barát.

Főleg a 7-es hsz-ben fejtettem ki a megoldandó problémámat. Megoldást kell találnom rá. Testvérem másodlagos probléma, sajnos vele tíz éve ez a helyzet... szóval "mindegy". Hát hogy hányszor látogatom? Én tény, hogy nem vagyok ráakaszkadó típus, de volt már, hogy babakocsival elsétáltam hozzájuk, ami gyalog közel háromnegyed óra....

Sőt régen messze laktam tőlük, időnként akkor is elbuszoztam, ők nem jártam hozzám, mert nem szerették az otthonomat, stb., nekem akkor még nem volt családom, uncsi volt nekik, stb.

És Te hányszor látogatod meg a testvéredet?

És mennyire keresed az ismerősök társaságát?

Olyan e-mailt kell írni, amire muszáj válaszolni! :)