Munkahelyi stressz (beszélgetős fórum)

kéne egy olyan oldalt csinálni ,vagy egy olan fórumot aminek a neve:ajánlott/ nem ajánlott /munkaadok!!!

:)

A munkáltatók teljesen kihasználják a helyzetüket.

Képesek az végsőkig hajtani az embert. És még meg kell nekik köszönni, hogy van hol doglozni, sőt az én főnököm azt is fel szokta hozni, hogy időben megkapom a fizetésem...

Egyébként állandóan a kiadásokkal van elvarázsolva. De azt nem számolja, hogy mennyi a bevétele.

Nállunk is ez a divat 3az 1ben,vagyis három külön munkakör betöltése egy szerencsételen halálba rángatottt munkavállalóval...:(

És ezután még az a csúcs...hogy ..ugyse csinálun k semmit..örüljünk hogy még ezért is fizetést kapunk..

Na de van határ is...akkor már robbani fogok..és nem csak én egyedül...

Ez a baj... :(

Nekem a bruttóm is 5 számjegyű... ↕

A szakmámban mindenütt ilyen, de amúgy szeretem a munkámat, mást nem tudnék elképzelni, ez nem utolsó szempont. Szerencsére nem ebből élünk.

Szia!

Csak 5 számjegyű????? Az enyém 6. Igaz, 1-el kezdődik, a második szám sem sokkal több :DDDD

Nem semmi.

Ennyire túlzottan igénybevéve, lelket kihajtva, magánéletet semmibe véve...

Mondjuk a hugommal is ilyet művelt a munkahelye, a nagyfőnöke, de neki hatjegyű volt, (kb. 400 nettóban(!). Igaz, 32 évesen már festenie kellett a haját. Kisfiát csak alvás közben látta, stb. De mondjuk legalább a pénze megvolt.

Ha nyaralni ment, a céges mobilját a medence szélén kellett tartania, mert bármikor hívhatták:((

Hát, lányok, borzasztó, amiket vannak a munkahelyeiteken.

Megkérdezhetném, hogy legalább megfizetnek Benneteket? (még az sem túl nagy vigasz persze az egészség megromlásáért, meg a stresszelésért).

"nem kell agyondolgoznod magam, mert semmi pluszt nem érsz el vele csak azt, hogy még raknak rád egy csomót."

:)))) Pontosan így van! A normál tempóra már azt mondják, csiga vagy... Én a munkahelyemen bevezettem egy rakás újítást (egyedül vagyok), ahol tudtam, egyszerűsítettem, gyorsítottam, így bizonyos dolgok secperc alatt elvégezhetők, és annyira hozzászokott a főnök, ha netán mégis 2 mp-cel tovább kell várnia egy iratra, már dobol az ujjával, és a plafon felé forgatja a szemeit.

Ilyenkor mondom, hogy talán várjon annyit, mint "régen": nem rendszerezett mappából venném elő, és kutatnék érte negyed órát. Érdekes, akkor úgy is jó volt?

Szia!

Persze, tudom én az eszemmel, hogy mit kellene tennem. De sajnos ez úgy működik a munkahelyen, hogy a főnök kiad 1 csomó dolgot, hogy most azonnal meg kell csinálni. És sietek, mint a bolond. Már gyomorideggel járok dolgozni, tegnap délután már tök ideg voltam, hogy ma is be kell jönnöm. Ha csörög a céges telefon, már a vérnyomásom az egekben. Nem tudom, hogy hogyan tudnám alkalmazni a "leszarom" tablettát, mert a munka egyre több és bonyolultabb is. Már csak azért is bonyolult, mert a főnök, ha az irodában van, 20 percig egyfolytában beszél, és már nem igazán tudom leszűrni, hogy mi is a lényeg. Össze-vissza beszél. Már javasoltam neki, hogy vegyünk diktafont. Tudom, hogy hamarosan váltanom kellene (már kevesebb pénzért is elvállalnék munkát), mert már a férjem is azt mondja, ez nem állapot....

Ma reggel pl. mondtam a főnöknek, hogy nem járkálok az autommal a cég ügyeiben vidékre. Mit ne mondjak, nagyon nem tetszett neki. Közölte, hogy ő nem futár.....

Szia!

Nekem kettő évvel ezelőtt ugyanígy kezdődött az egész. Sajnos én nem léptem időben és addig terheltem magam, amíg enyhe szorongás miatt pszichológushoz kellett mennem és 3 hétre betegszabadságra. Azóta tudom, a munkához való hozzáállásommal volt a baj: nem kell agyondolgoznod magam, mert semmi pluszt nem érsz el vele csak azt, hogy még raknak rád egy csomót. Fontos, hogy minél hamarabb megtanuld a "leszarom" tablettát sikeresen alkalmazni. Nem mondom, hogy most mindig sikerül, de jó úton haladok. Remélem, neked is sikerülni fog.

Igen, persze, de még válaszra sem méltattak. Aztán most meg kutyaszorítóba is kerültem. Az egyik munka kapcsán kapok külön pénzt, nem keveset, ha megcsinálom, de ahhoz maradnom kell min. 1,5 évet. aztán uezen meló kapcsán kiderült, hogy tovább kéne képezni (ezt én is régóta szeretném, csak nincs pénz). Most felajánlották, hogy fizetik, persze tanulmányi szerződéssel. A tanfolyam 2 éves és utána még 2 évig kell maradnom vagy fizethetem vissza a tanfolyam díját.

Szóval ott vagyok, ahol a part szakad, 4 évre el kell köteleznem magam, nem tudom, hogyan bírom. Persze azt is tudom, hogy ez majd sokat lendíthet a karrieremen (mármint hogy itt vagyok, ilyen dolgokban lesz gyakorlatom, továbbtanulás, a plusz pénzről nem is beszélve), de én nem vagyok túlságosan karrierista, sőt mondhatni egyáltalán nem. csak valahogy úgy alakult, hogy ide bekerültem és beváltam. És persze mikor azt mondom, hogy inkább elmegyek szalag mellé, akkor mindig azt mondják, hogy képes vagyok lemondani a lehetőségekről?

Szóval tényleg nem tudom. 22 évesen teljesen kiégettnek érzem magam és ez baromira sz..r érzés. Nem erről álmondtam lány koromban-ahogy szokták mondani.

Ez nagyon mocsok dolog. Gondolom, nem ők dolgoznak a legtöbbet. Szörnyű, mi megy ebben a "pénzéhes" világban.

Szerintem ha a főnökkel én is összekapnék, elintézné, hogy a városban ne nagyon tudjak elhelyezkedni.

Te próbáltál már valami mást keresni?

Mindenhol a spórolás van, sokszor 3 ember munkáját kell egynek megcsinálni. A munkaadók kihasználják a helyzetüket, tudják, hogy több munkát akár ugyanannyi, vagy még kevesebb pénzért is képesek a munkavállalók megcsinálni.

Jól tetted, hogy nem szoktál rá. Én néha azért bekapok egyet, ha már "szétvet" az ideg.

Nálunk is hasonló a helyzet, azzal a különbséggel, hogy 1 főnök van, és sokszor ő magának mond ellent :DDDD

Az igazságtalanság valóban nagyon rossz, én sem bírom elviselni.

A főnökömnek egyébként meg szoktam mondani, ha hülye.