Mit tennétek a helyemben? (beszélgetős fórum)

A Hoxán is megismertem jónéhány embert, akihez szerintem bármikor oda mehetnék, hogy gáz van, beszélgessünk, és még csak nem is találkoztunk. És ez vice -versa így van. De olyan is van, aki már kicsekkolt innen, mégis szinte napi kapcsolatban vagyunk.

Ezért nem hiszek abban, hogy valaki nem képes egyetlen olyan kapcsolatot sem létrehozni, hogy legalább meghallgassák. De nincs nálam a bölcsek köve, akár tévedhetek is 😉

Persze, hogy produkálhat furcsaságokat, de 10 évig kiszolgáltatva lenni, egy rossz kapcsolatnak, a saját hibánk is. Nem azt írta, most romlott meg a kapcsolata, 10 éve.

Ebből régen lépni kellett volna, önállósodni, nem kiszolgáltatni magunkat egy másik embernek, anyagiak miatt.

Pedig sajnos van olyan, akinek maximum a Hoxa jelenti a társadalmat, a kibeszélst, megbeszélést.....

S nem az illető ember feltétlen a hibás. Az élet produkál furi helyzeteket.

Sajnálom.

Az ország melyik részén élsz?

Jó megoldás lehet, ha szobát bérelsz és keresel munkát, vagy olyan helyre mész dolgozni, mely biztosít szállást.

Ha nem keresel jó sokat, önálló bérleményt nehezen lehet fenntartani, leginkább sehogy.

A cél szentesíti az eszközt. Más eszével, életével nem tudok gondolkodni, de az biztos, hogy én a pénz miatt nem maradnék egy car kapcsolatban.

Nekem az is annyira furcsa, amikor azt hallom, nincs kivel megbeszélnem, megosztanom a problémákat.

A kollégák között is akad mindig, aki szívesen beszélget, vagy segít. Egyet tudok elképzelni, ha valaki mindig csak negatív és lehúzná a másikat, hogy elkerülik emiatt.

Harmincnyolc évesen már illik önállónak lenni.

Ismerőseim az Ibidennél dolgoztak oprátorként. Váltott műszak, munkába busz vitte-hozta őket, szálló biztosítva.

Persze 38 évesen nem ilyen terveket szőnek általában az emberek, hanem a tizenéves gyermekeik jövőjét egyengetik.

De, nem minden élet egyforma.

Van amelyik még szállót is biztosít. Ilyen volt a SUZUKI Esztergomban.

Vagy az eü. is rendelkezik szállókkal, még akkor is, ha nem szakképzett.

Nem mindegy hol élsz. Van ahol van munka, van ahol nincs még nem szeretett sem.

Biztos van az a pont, amikor túlcsordul a pohár, de 10 évet végigcsináltál vele, keress munkát és akkor lépj tovább. Bár én utálom ha valaki anyagiak miatt marad valakivel, de 10 év bosszúság után nem csinálnék nagy lelki traumát belőle talán.

Ha idegileg nem bírod, akkor viszont keress már most albérletet, mert nem tudom elképzelni, hogy egy embernek, gyerek nélkül függeni kellene egy másik embertől. Állj a sarkadra, önállósodj!

Akkor kellett volna lépned amikor még volt munkád, gondolom már akkor is voltak gondjaitok. De tudom, utólag mindig okosabb az ember.

Én is munkát hajtanék, ez lenne az elsődleges feladatom és gondolatom. Utána a többi. De ne maradj vele ha számodra mérgező.