Mit tehetnék, lassan nem bírom cérnával, a párom mostanában nagyon sokat dolgozik. Kértem, hogy ne tegye, mert nekem is szükségem van rá! (beszélgetős fórum)
Az azért nem ugyanaz. Amikor összejössz valakivel kopasz seggel és élvezitek az életet meg egymást, kit érdekel, hogy mi lesz holnap. Aztán amikor kiforr mindkettőben, hogy igen, együtt szeretnénk maradni, akkor azért az örömben üröm is vegyül. Mi egy albérletben kezdtük a közös jövőnket, már az is kiadás volt, aztán nagy nehézségek árán sikerült vennünk egy kis faházat a Pilisben, most jelenleg annak nyögjük az euro-ban törlesztendő hitelét. Ehhez még hozzájött a baba, aminek nagyon örülünk, csak hát az anyagiak nemléte befeketít mindent. Ezek után mit csináljak, szexeljek a pasimmal gondtalanul? És mire feküdjünk, a kiterített sárga csekkekre?
köszönjük szépen! Nektek is viszont :):) és tényleg nem mindíg könnyű de ha közös cél lebeg a szemetek előtt akkor az segít elviselni a nehézségeket, és erőt ad :) persze ha valóban közös a cél! és tényleg anyagiakra is nagy szükség van a családalapításhoz, de nem kell szélsőségekben gondolkodni :D vagyis dolgozzon a párod sokat,ha most arra van szükség de azért ne feledkezzetek meg egymásról vagyis jelen esetben, ő ne feledkezzen meg arról,hogy ott vagy te mellette! De ebben te is segíthetsz ám neki,mégpedig úgy ha tényleg azt érzeteted vele,hogy értékeled az erőfeszítést amit tesz, csak egy picinykét többet szeretnél vele lenni! és ha nem érzi úgy,hogy gyökeresen változtatnia kell akkor szerintem megteszi a lépéseket!mindenképp fussatok neki ismét,szerintem függetlenül attól,hogy már átbeszéltétek! és szerintem minél hamarabb!!! ne engedd,hogy helytelen gondolatok forduljanak meg benned... például amit írtál,hogy van valakije! mert azt írtad,hogy azóta dolgozik sokat,hogy megbeszéltétek,hogy babát szeretnétek... ha lenne valakije akkor pont,hogy nem érdekelné az,hogy esetlegesen az anyagiakkal is előmozdítsa a babaprojektet :)
én ennek akartam elejét venni a kezdetén...egyébként azért itt megoldási stratégiák is sorakoztak.
:)
Tényleg nem ez volt az első beszélgetésünk erről. Régen is mindig rosszul reagált rá ha mertem szólni, még majdnem én voltam a hibás amiért ő mindig dolgozik. Már tényleg kezdem úgy érezni, hogy én vagyok az oka mindennek, mert szinte folyton ezt hangsúlyozza belém.
nekünk nőknek semmi nem jó:)
ha állandóan melózik azért sírunk...
ha nem dolgozik akkor azért...
ha keveset keres akkor az a bajunk....
ha jól keres akkor azt mondogatjuk hogy bár keresne kevesebbet de együtt lennénk....ugye ha kevesebbet keres arrol már irtam....
senkit nem akarok megbántani,de most ez a fórum kezd arrol szolni hogy jaj de rossz nekünk hogy egész nap babázunk,miközben a pasi éjjel nappal dolgozik...mielőtt baj lenne belőlle én is zoktam és még fogok is panaszkodni,és én is "csak" babázok és én is egyedül....de talán nem kizáróülag a pasi hibás érte ...szerintem....lehet ha nem melózna ennyit akkor meg másért sirnánk...bocsánat ha valakit megbántottam.....
értem a topikinditüt,csak általános panaszkodjunkapárunkra fórum lesz belőlle.....ahogy látom
Mi akkor sem voltunk kopasz seggüek,akor is sokat dolgoztunk,de most babát terveztünk és nem akarom hogy ez igy menjen tovább!!ÉS MI EGYMÁSSAL SZERELMESKEDÜNK,NEM MÁSSAL!!!!!!!!!MINDEN NAP!
maga túlontúl idealista.
:)
az önigazolások erdejében viszont tényleg el lehet veszni.
:)
(mi van a giantikus sztárral???:)))
Mindenki mindennnel indokolja,azt ,hogy miért nem a párjával szeretkezik épp.Kell a pénz,kell a meló ,kell a ..kell a..kell,minden kell.....
Vajon egyszer sem gondol bele senki,abba,hogy amikor összejöttek ,kopasz seggel,mennyire boldogok voltak?:)))
most megpróbálom összekapcsolni a kettőt...hmhm
:)
És a fiad az apjának is mondta ezt már? Arra hogy reagált a párod?
májli,már az esti gigasztárra gyúr:))))
Hát a tied sem egy fényes helyzet akkor. Hidd el én is tudom milyen az amikor egyedül vagy a négy fal között. Meg amikor majd a gyermeked sírva panaszkodik, hogy sosem látja az apját. Nem megijeszteni akarlak, csak az én kisebbik fiam sokszor panaszkodik, hogy sosincs itthon az apja, ha meg itthon is van akkor átalussza a napot. Az enyém most itthon van, de alszik. Az sem jobb. Tudom kell a pihenés ilyenkor, de talán ha nem vállalna be annyi munkát akkor nem lenne ennyire fáradt és ránk is tudna szakítani egy kis időt.
mire gondol májli néni?
:)
Szinte napi 12 óra mellett 70 ezret keres csak?
Az hogy lehet?
Blablablabla....te jó ég,mindenki ennyire hazug?:))
Biztosan neki is terhelö nagyon hogy beteg a picike,de próbálj meg vele arról beszélni hogy szükséged van rá,nem csak ugy hogy látod az ágyban pihenni,mert szereted,azért vagy vele és tartasz ki mellette még ha beleörülsz is annyira nehéz is!és ha van rá mód minden követ mozgassatok meg hogy találjon uj munkát,mert az a pénz borzasztó kevés,és mégis emiatt meg ytönkre egy család!El tudom képzelni h neki sem könnyü minden nap éjszaka dolgozni,és ezt soha nem lehet megszokni!Föképp hog yennyire nem becsülik meg!!Örület hogy mi folyik magyarországon!!
Lenne rá megoldás, ha én is dolgoznék, ugyanis elég jól kerestem, és bár szűkösen (a hitelek miatt), de megéltünk. Most viszont TGyes-en vagyok, 68.000 ft-ot kapok, a hitelünk viszont kb.100.000 forint, és ebbe még nem számoltam a rezsit, úgyhogy fel kell kötni a gatyát. Ezért kellene többet dolgoznia. Nekem igazából az a bajom, hogy nincs itthon, de pénz sincs igazából, és így nem tudom, hogy mit csinál egész nap...
gondolom, nem elősször jelezted neki, hogy kevés időt töltötök együtt, régebben hogy reagált?
Kb. 2-3 éve megy így. Volt olyan időszak is amikor két munkahelyen dolgozott. Az egyik helyre délután 4-re ment, este 9-ig, majd onnan ment a másikra este 10-től reggel 6-ig. Most csak egy helyen dolgozik de így is rossz a helyzet.
Fogalmam sincs, azt tudom, hogy minden héten legalább 4 napot bevállal túlórába. Mivel éjszakai műszakba dolgozik és ha túlórázni kell neki akkor este 6-tól másnap reggel 6-ig van. Így már ugye délután 5-kor elmegy otthonról, másnap reggel 7-kor hazajön, lefekszik aludni, felkel délután 4-kor, eszik, fürdik és újra megy dolgozni. Próbáltam vele beszélni erről de mindig azt mondja kell a pénz. Igen, ebbe igaza van, de a sok túlóra mellett is csak 70 ezer ft a keresete jobb esetben, rosszabb esetben még ezt sem éri el.
Én viszont egész nap itthon vagyok mert tartós beteg a kisebbik fiam és vele vagyok itthon gyesen. Ezért elég rossz így nekem.
de jóóóóóó!Grtaulálok hozzá!És sok boldogságot nektek!!:)
nem tervezünk babát,mert már van egy kicsilányunk :) és mindíg is egyet szerettünk volna,illetve nem volt egyszerű a terhesség,szóval mi maradunk így hármasban :)
Ez nagyon nem jó!Biztosan erre is van megoldás!!Amugy az én kedvesem sincs itthon most sem!:S
Nagyon jó amit irtál,mi már viszont átbeszéltük hogy mit akarunk,igy jött tervbe a baba is!!Viszont erre az ügyre sincs tól jó hatással a sok munka!!Kedves vagy hogy le irtad a saját tapasztalatod,nagyon hasznos!Remélem mindenkinek aki ugy gondolja az egyetlen megoldás a szakitás!Ezt pedig nagyon jól megfogalmaztad!
"ne gondolkozz azon,hogy nem ő az igazi... hisz problémák mindenhol vannak,nem hiszem,hogy attól igazi valaki,mert nincs gond,vagy minden rendben hanem ha megtudjátok találni a megoldást a felmerülő nehézségekre"
Ti is babát terveztek????
Én is javaslom a nagy beszélgetést, ahol kiöntheted a lelked neki. Hátha neked sikerül hatni rá, mert úgy néz ki, hogy Hanita2-nek és nekem sem sikerült, bár nekem nem fenyegőzött a párom azzal, hogy elmegy, de azért ő is eléggé bunkón válaszolt.
Nálunk ez úgy működik, hogy reggel 7 körül elmegy és legkorábban este 7-kor jön haza. De van, hogy fél 10-kor. Addig én meg egyedül a pici babával egy üdülőterületen, ahol ilyenkor 1 lélek sincs. Ő autószerelő, de nincsen most konkrét munkahelye. Kuncsaftjai vannak és egy szintén autószerelő haverja, akinek van műhelye és akivel osztoznak a munkán. Egyébként most sincs itthon...
Kedves Lilkó! az én párom pizzafutárként dolgozik! nálam is úgy éreztem elszakad a cérna olykor-olykor mivel reggel kilenckor megy és éjfél fél egy-kor jön! nagyon-nagyon jól keres,értékeltem,hogy mindent megtesz ,hogy mindenünk meglegyen! addig a pontig míg csak 4-5 napot dolgozott egy héten,hisz ilyen időbeosztás mellett az sem kevés,de amikor azt tapasztaltam,hogy szabadnap nélkül akár 13 napot is dolgozik reggeltől éjjelig na akkor elkezdőött a cérnaszakadás! kifakadtam nagyon és kiborultam igazán,és a vége egy hosszú komoly beszélgetés lett! és olyan döntés született ami mindkettőnknek jó! heti 4 napot dolgozik mostmár igaz,hogy ezen napokon tényleg csak aludni jár haza,de a többi napot igyekszünk aktívan együtt tölteni! nem kérhettem ,hogy hagyja ott a munkáját,mert egyrészt szereti,másrészt anyagilag nagyon jó és így,hogy csak 4 max 5 nap azért elviselhető! És emellett én is igyekszem megtenni az erőfeszítést,hogy anyagilag amennyire tőlem telik levegyem a válláról a terheket! Szerintem beszéljétek át mire vágysz te és mire ő és,hogyan lehetne összehangolni a kettőt,és ha igazán szeretnétek akkor sikerülnie kell! és ne gondolkozz azon,hogy nem ő az igazi... hisz problémák mindenhol vannak,nem hiszem,hogy attól igazi valaki,mert nincs gond,vagy minden rendben hanem ha megtudjátok találni a megoldást a felmerülő nehézségekre! ne érezze úgy,hogy gyökeresen változtania kell,hanem,hogy piciny módosítással mennyivel jobb lehet mindkettőtöknek!
Na nem tudom volt-e értelme amit leírtam mert,hogy nekem tényleg megjött tegnap :D
részemről le van zárva:)
mert annyit nem érsz,hogy koptassam a billentyüt:))
További ajánlott fórumok: