Mindenki aki szereti a verseket és idézeteket. (nyílt klub)

Karácsonyi ajándék ötleteim:

az ellenségednek megbocsátás,

az ellenfelednek türelem,

a barátodnak szeretet,

a partnerednek szívesség,

mindenkinek jóindulat,

minden gyermeknek egy jó példa,

magadnak tisztelet.

Oren Arnold

Karácsony készül, emberek!

Szépek és tiszták legyetek!

Súroljátok föl lelketek,

csillogtassátok kedvetek,

legyetek újra gyermekek

hogy emberek lehessetek!

Wass Albert

Kint is bent is nagy vacogás,

ringassuk hát a Gyermeket,

nem válthat meg már semmi más,

csak a jóság, a szeretet.

Szép hitedet ne veszítsd el,

nem élhetünk üres szívvel!

Vajon a karácsonyi kirakatban üldögélő

bánatos macikáknak mosolyra áll

majd attól a szája

ha rájönnek

hogy a szeretet jegyében

hamarabb melegségre találnak

mint a hajléktalanok bárhol a világon?

Pethes Mária

De jó volna mindent, mindent

Elfeledni,

De jó volna játszadozó

Gyermek lenni.

Igaz hittel, gyermek szívvel

A világgal

Kibékülni,

Szeretetben üdvözülni.

Ady Endre

Szép Tündérország támad föl szívemben

Ilyenkor decemberben.

A szeretetnek csillagára nézek,

Megszáll egy titkos, gyönyörű igézet,

Ilyenkor decemberben.

Van ám nagy-nagy izgulás,

Suttogás meg pirulás,

Hogy jön-e a Mikulás.

Ragyog a hó, mint a prizma,

Ablakban a sok kis csizma,

Sokan várnak kipirulva,

Csacsogva, bízva, izgulva,

Gyere hozzánk, Mikulás!

Hull a hó,

hull a hó,

mennyi apró télapó!

Igaziak, elevenek,

Izgő-mozgó hóemberek.

Nagykabátjuk csupa hó.

Honnan e sok télapó?

Ha nagy csapás, lelki fájdalom ér, mindenekelőtt gondolj arra, hogy ez természetes, mert ember vagy. Mit is képzeltél? Ember vagy, tehát kedveseid meghalnak, barátaid elhagynak, s minden, amit gyűjtöttél és szerettél, elrepül, mint a por a szélviharban. Ez nem csodálatos, hanem a természet rendje szerint való, ez az egyszerű és természetes. Inkább az a csodálnivaló, hogy nem érnek mindennap nagy csapások. Ember vagy, tehát szenvedned kell; s szenvedésed nem tart örökké, mert ember vagy.

Márai Sándor

Ne bántsatok, ha most rossz vagyok,

Ha most kicsit halkabban élek.

Halkabban élnek a felhők is,

Meg a halottak, meg a rétek.

(...)

Nagycsöndű, komoly kisértet kisér

S hová lépek, kibú a föld alól -

Az árnyékom, mely mindenütt követ

S találkozunk is egyszer valahol.

József Attila

A fájdalom nem éles fejsze, melynek

Csapásától az élet fája dől...

A fájdalom féreg, mely lassan, lassan,

De nem fáradva, folyvást rág belől.

Petőfi Sándor

Boldogságommal nem dicsekszem,

Bár ajkamon csaknem kitör.

Ó hányan vannak a világon,

Kiket nehéz bánat gyötör...

Szegények, ennyi boldogságot látva,

Önsorsukat fájóbban érzenék.

Elhallgatok. S csak titkon mondok áldást,

Hogy társamul téged adott az ég!

Szívből szeretni, híven! Nincs szebb, égni e tűzben!

És együtt repülni fel, hogy lelkünk kevésbé féljen!

Szívből szeretni mámor, elvész közel s a távol!

És érezd, a szíved lángol, eltűnt a múlt a mából!

Rómeó és Júlia

Emberi törvény kibírni mindent

S menni mindig tovább,

Még akkor is ha nem élnek már benned

Remények és csodák.

Nap mint nap ültem a sötétben,

Szorongtam, féltem egyedül.

Nap mint nap akárhová néztem,

Körbevett egy űr.

Megjöttem, minden olyan szép itt,

Remélem, utam véget ért.

Itt állok, egy jelt várok,

Hogy szívem célba ért.

Sziasztok kicsit el maradtam sok munkám volt ,de újra itt vagyok puszi mindenkinek

üdvözlöm az új tagot

Szavam zenét kívánt, s nem lett, csak dadogás:

de hősi lesz és nagyszerű, ha majd folytatja más;

s bár buktatók közt botladoztam és útvesztőkben tévelyegtem:

utam hiába mégse volt, ha más majd célhoz ér helyettem.

Tehetetlenül éltem, meddőn, lázongva és mogorván.

Füstölve égtem el. Helyettem is légy fényes tűz majd korod ormán.

Rónay György

A könyvek azért vannak, hogy megtartsák magukban a tudást, mialatt mi a fejünket valami jobbra használjuk. Az ismeretek számára a könyv biztosabb otthont nyújt. Az én fejemben bármilyen könyvszagú ismeretnek a felezési ideje néhány hét. Így hát az ismereteket biztos megőrzésre a könyveknek, könyvtáraknak hagyom, és inkább horgászni megyek, néha halra, néha új ismeretekre.

Szent-Györgyi Albert

Egyedül sír a megkövült tegnap.

Hang nélkül sikít vinnyogó áriát.

Szürke palástot öltő percek -

zörgő csontú ujjakkal,

Arcomat simítanák,

ha lenne bennük élet.

Pálnagy László

Barátság, tündöklő csoda,

te sorsom éltetője, napja,

tebenned nincs érdek, se hála,

a lélek nem gondol magára,

mikor te késztetsz áldozatra.

Barátság, tiszta szenvedély,

lobogj nekem, amíg csak élek,

tebenned mindig megtaláltam

a jóra érző emberséget.

Fodor András

Olyan volt ő

mint a jótétemény maga

mint egy virágos kert illata

mint az a valótlan kéz

amely olykor-olykor

mély álomba merített

mint az az ajándék

amit nem kértem soha

és boldoggá tett ha megérkezett.

Mindenét megkívántam

és mindenét nekem adta.

Kassák Lajos

Mindig téged vártalak,

nem volt nálad fontosabb,

azt hittem, örökre így marad.

De látod, nem bírtuk tovább,

pedig úgy vigyáztam rád,

hogy jobban nem vigyáz majd senki más.

És eljutottunk eddig, láthatod,

hogy minden lépés már csak fájdalom,

amit feléd tennék, és mégis hozzád indulok.

V-Tech

Hiszel a mában...

Hiszel a mában, hiszel a fényben,

hittél bennem, akkor is mikor féltem.

Hittél egy hangnak, és azt mondtad, elhagylak.

Hittél egy képnek, ki nem látott csak nézett.

Hiszel a nőnek, ki azt kéri, öld meg,

hiszel egy lánynak, mert azt hitted várnak.

Hiszel a változásban, s abban, hogy jobb, ha már van.

De félsz szembenézni a jövővel,

mert nem látod a jót, s álmod már erővel

sem lehetne elvenni Tőled.

Hát aludj csak, láss édes álmokat,

vagy dobj el mindent, és ölj meg.

Egy modern vers

Gondolataimban most ébren álmodok

Épp pesten a koripályán járok

Nem egyedül vagyok hanem veled,

korizunk és én fogom a kezed.

Gondolataimban most ébren álmodok

kivel mással mint veled járhatok?

Te bent vagy és én kint várok rád,

remélem sikerült a vizsgád!

Gondolataimban most ébren álmodok

Sms.ezünk és én gombot nyomkodok.

Bókolok és elküldöm neked..

válaszodra felkapom fejemet.

Gondolataimban él még az álom,

veled vagyok hisz csak erre vágyom!

Már álmos vagyok és lehunyom szemem,

de tudom hogy csak te kellesz nekem!

Ne kérj bocsánatot

Ha nem bírod már a terheket,

Mit közös életünk Rád rakott,

Ne keress kancsal érveket,

S ne dédelgesd a látszatot.

S bár eltépheted a szálakat,

De biztos te is jól tudod,

Úgy összekötni már nem lehet,

Hogy ne érezzünk rajtuk bogot.

Mert leltárunknak része lett,

Múltunk kútjában láthatod,

Az örömteli perceket,

S a sok egyhangú, bús napot.

Reméld újra az életet,

Élj boldogabb holnapot,

Én már megbántam vétkedet,

Tőlem ne kérj bocsánatot!

Sziasztok! Fogadjátok szeretettel::

REMÉNYIK SÁNDOR: EREDJ, HA TUDSZ!

Eredj, ha tudsz…

Eredj, ha gondolod,

Hogy valahol, bárhol a nagy világon

Könnyebb lesz majd a sorsot hordanod,

Eredj…

Szállj mint a fecske, délnek,

Vagy északnak, mint a viharmadár,

Magasából a mérhetetlen égnek

Kémleld a pontot,

Hol fészekrakó vágyaid kibontod.

Eredj, ha tudsz.

Eredj, ha hittelen

Hiszed: a hontalanság odakünn

Nem keserűbb, mint idebenn.

Eredj, ha azt hiszed,

Hogy odakünn a világban nem ácsol

A lelkedből, ez érző, élő fából

Az emlékezés új kereszteket.