Milyen húsvéti ételeket, süteményeket készítetek? Mi lesz a húsvéti menü? (beszélgetős fórum)

Sárga túró receptje:

Hozzávalók: 1 liter tej, 10 tojás, 2 tasak vanilia cukor, kb. 10 evőkanál cukor. Esetleg egy kis fahéj.

Elkészités: 10 tojást feltörve, egészbe felverjük. A tejet felfözzük, bele tesszük a cukrot meg a vanilia cukrot. Izlés szerint lehet fahéjjal izesiteni. Ha a cukor elolvad, beleteszük a felvert tojásokat, gyakori kavargatás mellet fözzük. Olyan állaga kell legyen mint amikor tehéntúrót készitunk házi tejből, vagyis elválik a túrós része a létől, a savótol. Addig fözzük mig ez a savó tiszta lesz, nem zavaros. Ezután, tűlőn (vagy valamilyen sűrű függőny anyagon) leszürjük, majd a tűlt összekötjük s felakasztjuk hogy csorogjon ki a savó. Ha jól kifolyt, készen is vagyunk. Hűtőben tartjuk.

A húsvéti főtt sonkáhozz nagyon illik, de mi minden hideg húsételhez esszük.

Jó étvágyat kivánok hozzá!

Ennyirre részletesen nem tudtam az okát :). Csak azt hogy mindig templomban megszentelt ételt eszünk először húsvét napján. És minden amit eszünk meg kell legyen szentelve, azért mindig sót is viszünk szentelni. Akár zöldhagymát is.

Még annyit tennék hozzá(szokásokról), hogy ortodox valásúak, húsvétkor mindig úgy törik meg a tojásokat, hogy ketten fognak egy egy tojást és egymáshoz ütik, közben meg azt mondják hogy "Krisztus feltámadt!" :).

E honlapon a recept - tárban

Kürtőskalács (eredeti recept, egy erdélyi nénitől)

megtalálható.

Húsvéti ételszentelés

A nagyböjt végeztével húsvét volt az első nap, amikor a hívek ismét húst vehettek magukhoz. A magyar „húsvét” elnevezés is innen ered. A hosszú koplalás után sokan mohón vetették magukat a finomságokra, aminek veszélyeire már Aranyszájú Szent János is figyelmeztetett: „Ne cselekedjetek úgy, mint sok keresztény, kik a böjt végével mintha rabságból szabadultak volna ki, minden illedelem nélkül sietnek az asztalhoz: mintha minden törekvésük az volna, hogy azon lelki hasznot, melyet a böjttől és általa nyertek, a mértéktelenség által minél hamarabb elveszítsék.”

Ennek orvoslására rendelte el az egyház a húsvéti ételszentelést. Először a 7. században találjuk meg a húsvéti bárány megszentelését. Rómában már a 9. században megvolt ez a szertartás, ahol maga a pápa áldotta meg a húsvéti bárányt az utolsó vacsorát utánzó étkezésnél. A 11. században már Franciaországban és Spanyolországban is találkozunk vele, végül Németországban is elterjedt. A bárányhús mellett már a 10. században föltűnik a sonkaszentelés is.

Régen a tojás sem tartozott a böjti ételek közé, viszont igen alkalmas átmenetnek tartották a böjtről a rendes étkezési módra. Ezért egyes helyeken húsvét napján kezdték meg ünnepélyesen a tojásvásárt, melynek örömére díszíteni, festeni is kezdték a tojásokat. Egyes népek a tojásról nevezték el az ünnepet is. A tojás ugyanakkor a feltámadás szimbóluma is (hiszen élő csibe kel ki belőle), vagy más értelmezés szerint héja az Ószövetséget, magva pedig az Újszövetséget jelképezi. Vörös színe emlékeztet Krisztus értünk kiontott vérére. A hagyomány szerint Mária Magdolna nyújtott át egyszer Tibériusz császárnak egy tojást e szavakkal: „Krisztus föltámadt”. A tojásszentelés már a 12. század óta benne található a szertartáskönyvekben.

Ősrégi a kenyérszentelés is. Amikor a középkorban egyre ritkább lett a hívek szentáldozása, a nem áldozó hívek számára a szentmise után megáldott kenyeret, eulógiát osztottak ki. Ez a szokás a keleti egyházakban a mai napig él, nyugaton pedig csak a húsvéti kenyérszentelés őrzi emlékét. Az említett ételeken kívül néhol tejet, mézet, retket és sót is megáldottak húsvétkor.

Napjainkban – ahol még él a szokás - nagyszombat délutánján, vagy a húsvéti virrasztás végén, esetleg húsvétvasárnap a reggeli szentmisén történik a húsvéti ételek megáldása.

Leánykák!

Még mindig nem tudom mi a jelentősége az étel-szentelésnek,pedig érdekel,mert szeretem a különböző tájak különböző hagyományait szokásait(nálunk ilyenek nem igazán vannak)sokat tanulhatok belőle és a tudásom is gyarapszik.

Apropó:úgy tudom erdélyből származik a kürtöskalács,imádom,ha tudjátok az eredeti receptet írjátok légyszi ki,mert a szakácskönyvekben nem az eredeti van.

Köszönöm!

Igen-igen,érdekel minden féle recept és gondolom rajtam mkívűl mást is!Nyugodtan írjátok ide ki a recepteket.

Egyébként hogyan működik az ételszentelés,és milyen fontos jelentősége bír a ház tagjaira,kisállataira nézve?

Én is erdélyből vagyok.

Nálunk is az étel szentelés az egyik legfontosabb pontja a hósvétnak. Vasárnap reggel nem szabad semmi mást enni míg nem eszünk valami szenteltet. Legalább egy falatnyit. De mindig először megettük a szentelt ételt, majd, ha még kellett, vágtunk a többiből. És amire még odafigyelünk, hogy a szenteltből kell kapjon valamilyen formábban minden álat ami a háztartáshoz tartozik. Például a morzsákat kidobjuk kötelezően a tyukoknak(semmiképen nem a szemétben). Meg ha nincs maradék, akkor is kapnak legalább egy kis szeletett a kutyák macskák is.

Külön ételként, a korábban felsoroltak mellet, nálunk mindig szokás sárga túrót készíteni. Az egy édes túró állagú valami, tojásból és tejből készül, meg persze némi fűszer(fahéj például, tudtommal cukor is). Ha valakit érdekel, megadom a pontos receptet.

Amúgy nekem ez lesz az első külön húsvét amikor készíteni akarok. Tavaly májusban házasodtam meg.

Úgyhogy nagyon várom ezt az ünnepet és én is valami különlegeset szeretnék készíteni. Úgyhogy kiváncsian várom a jobbnál jobb ötleteket :).

Felénk (Erdélyben) szokás az eledel szentelés-ide a sonka, tojás, kolbász meg a bárány, kenyér, bor , pálinka- kerül(a gyerekeknek külön szoktam tenni édességet és gyümölcsöt)-ehhez én szigoruan ragaszkodom, mert imádom összekésziteni a kosarat, és amikor ott az illatok egymással keverednek, hát ott fantasztikus ize van mindennek- enélkül nemtudnám a Húsvétot elképzelni- ezt esszük reggelire.

Ebédre pedig minden évben újat szoktam késziteni, meg mindig kerül az asztalra egy addig nem sütött sütemény- de hogy idén mi lesz azt most még nem tudom