Miért ítélik el sokan a főállású édesanyákat? (beszélgetős fórum)
tudom, mindig légy önmagad, kivéve ha lehetsz Batman, akkor inkább legyél mindig Batman :D
Én igazából csak azt tartom kicsit macerásnak, hogy olyan nincs hogy 9-ig nem kelek fel, mert lustálkodni akarok. A jószágnak enni kell és kész. Meg hogy este mindig én fekszek le utoljára.
De amit Te csinálsz, az kőkemény munka, még ha 10-től 16-ig nem is lehet kinn látni.
Minden tiszteletem a Tied.
Viszont ne keverj össze egy konyhakertet és néhány állat tartását azzal, amit Te csinálsz.
Mi is tartunk állatot, kb: 50tyúkot, 5 kacsát és 2 malacot.
Van kertünk is, magunknak szedjük a paradicsomot, borsót, répát, padlizsánt, stb., de ez konyhakert. És nem nagyüzemben nyomjuk, mint pl: Te.
Miközben a fiam futkározik a kertben, vagy játszik a kutyával, játszva kikapálom a kertből a gazt. :) Ez szerintem nem munka, a szó szoros értelmében.
Amit viszont Te csinálsz, az a kőkemény meló!
És ez nem baj sőt:))))))) maradj önmagad, keveseknek sikerül.
Szeretem az olyan embreket akik másképp látják a világot, sokszor én is olyan vagyok. Mindig tanul valamit az ember.
A szüleim mindketten dolgoztak, anyám csinálta a háztartást, komplett "állatkertünk2 volt: tyúk, csirke, pulyka, kacsa, disznó, nyúl, kutya, macska; az otthoni konyhakerten kívül volt még 2 kertünk, szőlő, aztán később 600 gyümölcsfa, igaz akkoriban már nem voltak állataink. Jártunk sportolni, nyelvórára, szakkörre stb., törődtek velünk a szüleink - többet is mint szerettem volna:)
Mindezekre tekintettel nekem fura ha valaki akinek a legkisebb gyermeke is 6 éves már, helyesnek érzi, hogy nem dolgozik, amikor valójában a család anyagi helyzete ezt egyáltalán nem indokolja.
azzal nincs gond, van. de nem lettem több tőle, nem attól. tapasztalatnak jó volt. én inkább amolyan művészlélek vagyok, másképp látom a dolgokat, a világot. Ez sokszor bajuk az embereknek velem, meg azzal hogy azt mondom ki amit először kigondolok :)
Könnyen tanulok és jó az eszem, anyu minimum egy diplomát várt tőlem, de valahogy az nem az én világom.
ez ilyen, mindig akkor érzi az ember mennyi dolga van mikor akadályozza valami :))
jah, ebbe van valami, én is inkább szellemi melóban vagyok jó. a fizikait is bírom de csak mértékkel. mondjuk kondim sincs hozzá. a karom olyan vastag mint egy 12 évesé :D
Ilyenkor vagyok a legizgágább, lehet mártírnak érzem magam, így legalább mondhatom, hogy én még így is megcsinálom a dolgom:)
Egyébként tényleg érdekes az emberek munkáról alkotott fogalma. Én csak magamról tudom, hogy igazából munkának a fizikait tartom a szellemi irodai más lapra tartozik. Valahogy így alakult ki bennem. A nagyobbik fiam könnyen tanul, de a munka az nem az ő asztala, ezért is mondjuk a férjemmel, hogy tanulnia kell, mert ha dolgozni kell, meghal az tuti.
Ugyan úgy munka mind a kettő, csak valamiért így van nálam.
Az hogy belássuk hogy hibáztunk nem kell sok. a minap én is beláttam hogy egy barom voltam. nem szenvedett csorbát sem a személyiségzavarom sem a büszkeségem :)))
Jó törekvés, kívánom, hogy így legyen! De az ujjaidra is szükség lesz hozzá :)
Igyekeztem. Nyilván őt magát is meglepte, azért jelentette ki, hogy nem mennie kell, hanem a gyerekével kell mennie és kardiológushoz, hogy tompítsa az élt...de ezen nem lehet.
akkor pihentesd is :) jobbulást
De pontosan azért, amit írtál, lehet, hogy a nyelvtanfolyamon egy hatodik módon ejtenék a hármast és nincs garancia arra, hogy az a helyes ejtés. Ha nagyon bele akarok menni, akkor még anyanyelvi tanárnál is előfordulhat, hogy egyfajta dialektust tanul meg a gyermek, ami végtére csak abban a közösségben autentikus, ahonnan a tanára származik. Nekem kaliforniai tanárom volt, egészen másképp ejtett bizonyos szavakat, mint a kanadaiak, akiktől később felnőttként tanulhattam, aztán dolgoztam együtt dél-afrikai emberrel, ausztrállal, írrel és brittel is. Egy közös volt bennük: jól szórakoztak a kevert akcentusomon, amiben persze a magyar nyom el mindent, de azért megértettek mindig. Annyira legalábbis, mint egymást:).).)
Én is szabadnapos vagyok ,mert tegnap úgy rávágtam az ujjamra kalapáccsal, hogy az egész be van dagadva és nagyon fáj. A férjem szerint ezt pihentetni kell, így aztán pihenek.
Ha ő mondja:)
Ezért is vagyok most itthon, hogy az én gyerköceimnek is ilyen legyen.
ne is monddd.. holnaptól megint havat mond... (deee azt hiszem ez is off.. tudod mit? addig is lustulok, se gyerek szabadnapos is vagyok, a háztartás meg megvár :D
Engem is meglepett a reakciója.. Pedig szerintem emberi hangnemben írtál..
A kert csak arra vár, hogy benne legyenek a magok, de ez az időjárárs kikészít.
Más szokások:) Én mondjuk nem látom ÉRTELMÉT pont azért dolgozni sokat, hogy valaki más vigyázhasson a gyerekemre, mert akkor pénzben is ott vagyok, ahol a part szakad, és még a gyerekemmel sem töltöttem annyi időt, amennyit szerettem volna. De tudom, hogy nyugatabbra sokkal kevesebb ideig vannak otthon az anyukák, és van egy olyan sejtésem, hogy ha nem is a legközelebbi jövőben, de nálunk is ez lesz a tendencia. addig jó, amíg van lehetőség dönteni: van bölcsőde, hogy aki akar, vissza tudjon menni hamarabb dolgozni, és van lehetőség akár 3 évig is otthon lenni, ha valaki úgy dönt.
Dehát Zsuzsa is nevel állatot, kertészkedik.
Igen, azt hiszem, egyikbe sem látunk bele, csak amit próbáltunk, vagy közvetlen családtagon látjuk, hogyan is mennek a dolgok valójában a színfalak mögött:)
Minden munkának lehet némi előnye és biztosan van valami hátránya is a miénkhez képest.
A férjem nagynénje kint él Amerikában, 5 éve szült a gyerekeink egy idősek, ugye én 3 évet voltam vele itthon, ő neki csak fél év járt. Erre az volt a véleménye, hogy ezek a magyar nők mennyire lusták, meg kényelmesek, 3 évig csak a lábukat lógatják ,ő meg keményen dolgozik, hogy kifizesse a bejáronőt babyszittert, meg a bölcsit.
További ajánlott fórumok: