Meztelenségről tabuk nélkül (beszélgetős fórum)

Szerintetek ha a kultúránk, meg

a társadalmunk nem állna ennyire vaskalaposan a pucérsághoz, akkor ez lenne a természetes?

Amúgy lehet beteg feltételezés, de szerintetek van olyan, aki azért IS jár mondjuk strandra, vagy uszodába, hogy leskelődjön a "húsfelhozatal" közül?

Vagy így akar csajozni/pasizni, vagy csak megnézni a másikat az öltözőben meztelenül. Bár nem hiszem, hogy bármi komoly történne ezekből a próbálkozásokból... Ahhoz túl szégyenlős szerintem mindenki.

Na igen; van ami csakis meztelen jóóó! 😀

Mondjuk sztem az is fontos; hogy a sajat testunk aktualitasaval is kepben legyunk. Ha nem vagyok olyan jo formaban; nem szeretek a tukor elott flangalni meztelenul, de mivel szoktam legalabb ez is osztokel arra, hogy gondozzam a testem.

Az is biztos; hogy a ruha apol es eltakar.

Igen, igazad van!

Sokan valóban el nem tudják képzelni, hogy ápoljanak egy embert. Nekik ott vannak a szakemberek.

Utolsó bekezdésed: Pont ezért nem lesz az, hogy megbámulja majd az első meztelen embert;)

Na igen, orvos előtt is lehet olyan szituáció, hogy le kell vetkőzni meztelenre.

Vajon vannak olyan népcsoportok, törzsek, ahol a meztelenség az alap?

Igen, így igaz. :)

Hát én strandra meg szaunázni eleve nem nagyon járok, mert nem szeretem a tömeget. De egyszer mentem be olyan szaunába, ahol pucér férfiak üldögéltek. Hát abszolút nem zavartak, egészségükre, úgy voltam vele.

Én sem mutogatom magamat, soha sehol, csak ha a helyzet úgy kívánja hogy ilyesmiről kell szó legyen. :D

Bár volt már példa arra, hogy ledérebb voltam mint illene, és a férjem szólt rám, hogy azért szerinte kicsit necces volt amit tettem...

Azt mondod, hogy a tabuság nem kerülhet szóba, és igazad is van, de valahogy mégis benne van, úgy érzem. Hiszen akinek maga az emberi test önmagában ekkora tabu, az vajon hogyan fog egy ilyen feladatot megoldani, megugrani, vagy feldolgozni egy ilyesmivel járó érzelmi terhet?

Van, akinél orvos esetében is szóba kerül, hogy számára ez tabu. Tudod hány női ismerősömtől hallom, hogy pl. azért nem ment el évek óta, vagy akár SOHA rákszűrészre, mert az ő lába közé senki nem nézhet?

Holott, ha belegondolsz, az életed során totálisan elkerülhetetlen, hogy előbb vagy utóbb olyan szituba kerülj, hogy muszáj legyél megmutatni a testedet egy orvosnak.

Számomra ebben SEMMI nincsen, megyek, levetkőzöm, és széjjel tárom a lábamat mindenféle feszkó nélkül. És én szentül hiszem, hogy ezt ennek a fajta nevelésnek köszönhetem. :)

Amúgy az egyik unokatesóm is így neveli az 5 éves lányát. 3-an fürdenek, apa, anya és gyerkőt a hatalmas zuhanyzóban. Kaptak is érte kritikát, hogy engedik kukkolni a gyereket. De a gyerek abszolúte nem kukkol, nincsen mit ugyanis. Természetes számára, hogy az emberi test olyan, amilyen, és nem foglalkozik ilyesmivel. És ez így a normális.

Igen, az ápolás...

A nénikém még régebben a derékbetegsége miatt, volt olyan, hogy napokig nem tudott lábra sem állni. Ekkor olyan 40 éves lehetett. A szivacsos lemosás nem elegendő, azaz fürödnie is kellett, de nem tudott belépni a kádba.

Az anyja nem bírta el (nem azért, mert kövér volt, hanem azért, mert 70 éves volt ekkor már), így a kéznél lévő legerősebb ember rakta be a kádba, aki a bátyám volt és ekkor 22 éves.

Nem, nem kukkolta, nem ez volt a cél, hanem a segítség, ahogy már én is segítettem a bátyámnak megfürdeni, amikor protézis problémája volt.

A bátyám a nagymamánkat is épp úgy emelgette, amikor már ápolásra szorult, és pl. a férjem segített sokszor a barátnőmnek, amikor ő ápolta az apját.

Ápolásnál szerintem a tabuság főleg nem kerülhet szóba...

Nalunk is igy volt, es en is ezt tapasztaltam.

Tesom erdekes szegyenlosebb, meg mi nok most is szabadabban meztelenkedunk otthon; mint a ferfiak.

A szaunazast szeretem; furdoruha nelkul; mert kenyelmesebb; de ilyenkor is igyekszem nem mutogatni magam.

Strandon en pl; ha kijovok a vizbol altalaban veszek fel kontost/v vmi rucit; nem szeretek bikiniben flangalni idegenek elott. Korhazban fesztelenul meztelenkedten ferfiak/nok elott is. Ilyenkor engem sem zavarnak az idegenek.

Engem a meztelenseg senkinel nem zavar, szamomra az a zavaro; ha vki bamul; meg trmeszetellenesen viselkedik. Aki ilyen annak sztem mindegy a ruha.

Én is így nőttem fel. Sőt, mi együtt fürödtünk egy kádban, apám, öcsém és én. Amíg kicsik voltunk és igényünk volt rá, addig ez így ment, és nekem ez egy nagyon szép emlék, nagy kötődést alakított ki. Nekem tök természetes volt hogy látom ruha nélkül a szüleimet és az öcsémet, és hogy este együtt pancsolunk a kádban.

Aztán persze ez természetesen elkopott. 🙂

Így neveltek, a meztelen emberi test nem tabu, természetes! A beteg mamát is fürdettem gyerekként, én mostam a hátát.

Ettől szerintem nekem csak jobb lett az életem. Nekem könnyebb vetkőzni az orvosnál, vagy egy friss kapcsolatban. Ha valakit ápolni kell egyszer, azzal is könnyebben fogok birkózni.

Nem meztelenkedem többet mint mások, viszont úgy alszom. Ruhában el sem tudom képzelni. Persze idegen helyen megint más, de otthon alap, hogy ruha nélkül fekszem! 🙂