Miért születünk, ha meghalunk? (beszélgetős fórum)

Sajnos, a pokolba vezető út is jó szándékkal van kikövezve...

Biztos igaz, de akkor menj egy másik szabászatba.

Te vagy a Kundschaft, nekik lenne fontos, hogy Te elégedetten távozz.

A fogdokit nem irigylem.

az enyémet 40 éve biztosan ismerem, de a praxisába menni nem szeretek.

Muszáj megcsináltatnod, hogy az az egy szem nő az életedből felnézhessen Rád..-)

A barlangház, már 23 éve felmerült bennem. ( Meg voltam hülyülve a panorámáért, ami persze csak egy hegyen érhető el.) Akkor elmentem a főépítészhez, semmit nem akart megérteni abból, hogy mit akarok. Rajzoljam le! Lerajzoltam. Hát, ilyet nem lehet... miért nem? Csak... ez magyarország.

Már nincs elég erőm megvalósítani az álmaim. Most is gyönyörű helyen lakunk, de tudom, hogy lehetne költségtakarékosabb, szebb, stb. Ez már így marad. Talán lesz majd valaki, aki agilisebb, erőszakosabb ( ez másképp nem megy ), akit a józan észen kívül a megvalósíthatóság, a fenntartási költségek is érdekelni fognak.

Én az lennék, ha újra születnék. Bár arról még nem tettem le, hogy egy műhelyt rendezzek be.:)

Imádom a fa illatát. Főleg a fenyőt.

Kéremszépen, tessék folytatni a szép munkákat. Kifogás a 4-éves gyerek is tud találni.

[link]

Az asztaloskodásból annyi maradt meg, hogy kisbútorokat csinálok itthonra, meg a nyaralónkba. Ami befér az autóba. Persze csak lapokban. Ez a bútorlap nagy ötlet. Kár hogy néhány évenként változtatnak a mintázaton, színen, nehogy véletlenül csináljon a jó nép valamit, ami a meglevőkkel harmonizál... Ma voltam egy hosszú komód alkatrészeiért egy lapszabászatban, komoly vita lett, hogy hogyan fizessek. A csajszi azt sem tudta, hogy létezik olyan, hogy stornó számla... Elkeserítő. és a kész terméket vagy öt helyről szedték össze. Ez rendesebb helyen úgy néz ki, hogy ez a kupac a tied. Hát, itt nem... Holnap elkezdem összerakni, bár el kell mennem csavarokért. Azt sem tudtam, hogy a kivető pántból ( a legegyszerűbből ) is többféle van. Amit én gondoltam, ahhoz képest máshova fúrtak lukakat a csavaroknak, bár ezt egyáltalán nem kértem. Sajnos, a pokolba vezető út is jószándékkal van kikövezve...

Szóval, a mai napom nem volt túl sikeres... Ki is írtam a kapura, hogy : ma rossz napom van, tessék velem szépen beszélni... mindegy. A holnap meg még rosszabb lesz, mennem kell fúrászhoz. Ultrahang, fogkő leszedés. Jön a szombat, akkor megyünk az unokához, az legalább kellemes lesz.

Van egy kedvenc oldalam, a hobby bútorfestők, nem társulunk?

Te javítod a bútorokat, én meg festem. Milyen ötlet?

Sosem késő.

Egyik TV csatornán megy egy műsor, ahol a furcsa építésű lakásokat mutatják be.

Egyik részben, egy pasi 65 éves kora után vágott bele álmai házába. Angol volt, eladta a londoni házát, spanyolországi nyaralóját és a tengerparton építette fel álmai otthonát.

Csodálatos lett.

A barlang és a gömbházak is jópofák.

Mi sokban hasonlíthatunk egymásra.

Gyermekkorom óta Ybl a példaképem, én is építész akartam lenni, vagy asztalos, a mai napig szoktam még faragni,de nem profi szinten,

Akartam intarzia készítő lenni,, van egy elég nagy "szerszámoskamrám" mindenféle gépekkel felszerelve, de kb 2 éve a gépek felé se néztem.

Fáj is érte a szívem.

az építészetet,a történelmet, a fafaragást mostanában írásba fordítom.

Még szerencse, hogy megtaláltam benne azt ami nekem örömet okoz.

Én nagyon keveset ismerek a világ építészeti remekeiről, legfeljebb csak képekből, leírásokból. Ha újrakezdhetném, akkor apám után vagy építész lennék, vagy a nagyapám után asztalos. Imádom a fűrészelt fa illatát, hogy az alakítható, a pontos formálás, a fafaragás, az intarziák, stb... szóval minden. Az építészet: most már tudom, hogy hogyan kellene kinéznie egy penthouse lakásnak, vagy ami a kedvencem, egy barlangház, minden földi luxussal ellátva. A szomorú az, hogy már nincs rá időm megvalósítani.

Ezért jó lenne reinkarnálódni...

Hááát speciel Barcelonát elég jól ismerem, egy spanyol barátommal volt közös cégünk a haláláig.

Egy időben havonta repültem oda.

6 millió fotóm van pont Barcelonáról.

Meg Enissáról is, aki elég szar homokvárakat épített, de azt nagy lendülettel..-)

én dicsérgettem, mert udvarias vagyok.-)

A fiam mondott nemrégiben egy teóriát, ami szöget ütött a fejemben. Azt mondja, hogy az élet csak egy fejlődési szakasz. Első szakasznak tekinthetjük azt, amikor még spermák voltunk. Második szakasznak azt, amikor embriók voltunk. A mostani életünk lehet a harmadik szakasz. És még elképzelni sem tudjuk, hogy mi lesz a következő állomás, de egészen biztos, hogy lesz valami ez után a szakasz után is.

Nekem eddig ez a legszimpatikusabb és legelfogadhatóbb magyarázat, amit valaha hallottam.

Á, értem. Szóval homokba pipiske... ( hogy én milyen disznó vagyok... ) Rosszul emlékszel, mert ez még az óvodából jött... ne mond hogy nem, láttalak!!! :))))

De ha már elmentek Barcába, akkor nézzétek meg a Gaudi utcáját. Állítólag egy komplett utcát adtak Gaudinak, hogy a saját elképzelése szerint építse fel a házakat. Ő eléggé formabontó volt, nincs egy egyenes sehol... Sajnos, mielőtt kiteljesedett volna az (építő) művészete, elütötte egy villamos. Különleges volt.

Hogy a témához visszakanyarodjak, azért születtünk, hogy ilyen csodákat alkothassunk, vagy legalább gyönyörködjünk bennük.

Tényleg kaptunk egy nagyon keveset mikor betegek voltunk .

Anyukám barátnője egy jó nevű pincészet tulajdonosa volt.Kaptunk sok finomságot.

Muskotályosnak imádtam az illatát.

Dehogy csapkod...

tudja, hogy akkor nem viszem vissza nyáron Barcelonába homokvárat építeni... -))

Imádjuk egymást..-)

Már gimi óta..-))

A királyok bora, a borok királya.

Tavaly is voltam a Szerelmi pincesoron, hoztam egyik pincészetből bort.

Azt olvastam egy regényben, gyógyszer volt az uraságéknál.

Tokaji aszú,nálunk ez orvosság volt .

Tokaj környékén laktam gyerekkoromban.

Víz helyett aszút ittunk (vicc)

Á, ez nem így van. Azt kell inni, ami ízlik.

Régebben én is a félédest szerettem. Rizlingszilvánit. Most már inkább a szárazat.

Én sem vagyok az, maximum a Tokaji aszút szeretem.

Camparit nem, de Martinit azt ittam.

Én mostanában Campari juice-t nyomatok eegy marék jéggel.

A teenager koromat hozza vissza...

Ha bort innék, nekem a félédesek jönnek be, de kioktattak, hogy egy rendes borivó csak szárazakat iszik.

Én nem vagyok rendes..-)

Pontosan. Nem lehet tudni, hogy hogy van. Hogyan működik.

Az elképzelésetben is egyet értek.

Olyan mint az számitógép. Adott egy új telepített program, de te töltöd meg adatokkal. Mindig ujakkal, de a régiek is ott vannak.

Addig amig ki n3m törlőd.

És ebben mitől vagy olyan biztos? Ezt ki mondta neked? Attól, hogy ez egy " általános " nézet, még egyáltalán nem biztos, hogy igaz!

Amit eltudok hinni, akkor az az, hogy a tudatunk olyan mint egy nagy tartály. A születésünkor tök üres ( miért lenne benne bármi? ), aztán évek során megtanulunk dolgokat és azok töltik meg tartalommal. Amikor meg meghalunk, akkor minden elvész. ( már ami öregkorunkra megmarad )