Mennyit számít a genetika, mennyit jelent a nevelés? (beszélgetős fórum)

Én pedig továbbra is úgy gondolom, hogy a genetikán van a hangsúly.

Elképzelhetőnek tartom, hogy az apa is már valamelyik ősétől hozott magával olyan örökséget, amit tovább adott. Hold azt írta, hogy csak az egyik fiú problémás. Ugyanazt a nevelést kapta mindkét fiú. Akkor?

Valószínű, hogy a kezelhetetlen fiú hordozza magában azokat a géneket, ami olyanná teszi, amilyen.

Érdekes dolog a genetika.

Jaj, dehogy kérj elnézést, nincs is miért. Talán a hanghordozásodat képzeltem bele a válaszodba, azért éreztem kissé ingerültnek.

Lépjünk túl ezen. 🙂

Az intelligencia elvileg öröklődik. De a viselkedést tanuljuk. Akkor is, ha senki nem tanít "viselkedni". Abból lesz a "neveletlen gyerek", aki azt hiszi, hogy mindent szabad.

Aztán ott van a tanult tehetetlenség is, amikor hiába lenne egy szituáció megoldható, de nem képes rá az egyén, a túl sok, kiszámíthatatlan begatív hatás miatt, hiába lennének meg a képességei.

Megítélésem szerint a genetikailag hozott dolgok az egy jó (vagy rossz) alap, amire aztán lehet így vagy úgy építkezni.

Nem, pont, hogy a nevelésnek van nagyobb szerepe annak alapján, amit elmondott. Vagyis inkább az apjuk részéről nem nevelésnek...

A gyerek lekepezi a szüleit, és ha nincs jó családi háttér otthon, persze, hogy kezelhetetlen lesz a gyerek, hiába tesz meg mindent az egyik fél, ha a masik nem partner a nevelésben.

Jól van. De miért ingerült a válaszod? Direkt írtam, hogy érdekel, miért foglalkoztat a téma, miért tetted fel a kérdést. Az pedig, hogy megkérdeztem, szerintem teljesen érthető. Nem egy anonim vallomásról van szó, ahol az anonim egyáltalán nem biztos, hogy reagál a hozzászólásokra. De ha valaki nyit egy fórumot, akkor nekem furcsa, hogy nem reagál.

Most a kérdésem miatt megtetted. Jó. Legalább tudom, hogy mi az ábra.

A válaszod engem csak megerősít abban, amit írtam, hogy mit gondolok. A genetikának van sokkal nagyobb szerepe.

Elég sok választ kaptál már. Megoszlanak a vélemények, ami várható volt.

Amin én csodálkozom, hogy többen nagyon magas arányban a nevelést tartják meghatározónak.

Neked mi a véleményed? Egyáltalán miért tetted fel a kérdést? Félre ne értsd! Nem felesleges kérdésnek tartom. Tényleg érdekel, hogy miért foglalkoztat a téma.

és akit az utca nevel?a húgom mondta,hogy egyre jobban hasonlítok az anyámra.én nem akarom megsérteni azzal hogy

anyám szerint olyan,mint az anyósa. akivel egy hétnél nem tudott együtt élni.akkor ez csak genetika lehet,egyformán nem neveltek minket.én voltam a jó tanuló,ő meg a falu szépe.minden mondatomat kijavítja,de nem akarok vitatkozni vele.

Százalékos arányban nem tudom, mekkora szerepe van a genetikának, mekkora a nevelésnek.

Az biztos, hogy amit genetikailag magunkkal hozunk, azon nem lehet változtatni. A genetikának meghatározó szerepe van.

Neveléssel lehet csiszolgatni a jellemen, bizonyos tulajdonságokon, de hogy ki mennyire csiszolgatható, az más kérdés.

Sokszor olvastam már itt is különböző fórumokon olyan hozzászólókat, akik szerint nevelés kérdése, hogy kiből milyen ember lesz. Azt mondom, közel sem csak nevelés kérdése. A környezeti hatások már kisgyerekkorban óriási hatással vannak a gyerekekre. Abban a pillanatban, amikor egy gyerek közösségbe kerül, hatnak rá a külső ingerek. Gondoljuk el, a gyerekek többsége naponta sokkal több időt töltenek óvodában, iskolában, mint otthon.

A mai gyerekek pedig nagyon mások. Aki nincs napi szinten kapcsolatban most felnövő kisgyerekekkel, annak gőze sincs arról, hogy mennyire mások, mint az ő gyerekük, akik természetesen kiváló nevelést kaptak.

Vannak bőven olyan emberek, akik csak bírálni tudnak, de a mai nemzedékről f.ngjuk sincs.

Húgomnak volt általánosban egy osztálytársa, akit csecsemőként fogadtak örökbe normális, jó körülmények között élő orvos házaspár. Tény a gyerek függőnek született, emlékszem mondta az anyuka, hogy borzasztó volt látni a kórházban ahogy újszülöttként "cigánykerekezik" az elvonási tünetek miatt.

Nyilván ez a szellemi kapacitására már rányomta a bélyegét. Aztán akármit csináltak vele, járatták mindenhova is problémás volt a kislány, nem csak tanulás, viselkedés, meglopta az örökbefogadóit, igazából bárkit, szökött, meggyűlt a baja a függőségekkel, tudtommal elkallódott.

Aztán vannak azok, akik a genetikájukban hordozzák a függőségekre, mentális betegségekre való hajlamot. Férjem haverjánál van egy fiú, aki képtelen volt beilleszkedbi a társadalomba, már gyerekként volt kattanás benne, indulatkezeléssel voltak problémák, a szülők szaladgáltak vele a jó Istenhez is, valami cuccra rákapott aminek köszönhetően jelenleg zárt helyen él, 30+ éves korára ön- és közveszélyes lett. A szülők, testvére teljesen átlagos, normális emberek. Állítólag apai ágon van valami defekt a családban.

Genetika: a szülők a saját szüleik genetikáját hordozzák, vagyis minden gyereknek 4 nagyszülője van, tehát akár 4-féle meghatározó genetikát is hozhat magával 4 édes testvér.

És akkor ezek közül azt a gyereket fogjuk problémásnak nevezni, amelyik leginkább eltér attól, amit a szülők normális, szófogadó, okos, értelmes stb. gyereknek tartanak, gondolnak?

Persze minden gyereket meg kell tanítani viselkedni az étkező asztalnál, a buszon, a boltban, a játszótéren, stb.

De azért mert valamelyik gyerek pl. aktívabb, elevenebb, hangosabb, vagy éppen inkább befelé forduló, hasonló, azért ne nevezzük problémásnak. Ha a nevelése során a szülők figyelembe vennék az eltérő genetikai mintákat, és azt szem előtt tartva elfogadnák olyannak, amilyen, nem neveznénk egyetlen gyermeket sem problémásnak.

Ne a gyereknek kelljen feladnia önmagát, hanem a nevelését kell(ene) őrá "szabni".