Mennyire vagy toleráns? (beszélgetős fórum)
Hát, én nem félek egy embercsoporttól sem.
Lucky me.
:)
ma nem, lázas vagyok, és idegbeteg. sorry...
Pedig remek játék ,gondolj bele simán látod a szándékait és kialakítasz egy véleményt ,mikor ő még mindig játssza neked magát:)))
Nem a csoportot nézem, hanem az embert magát. Senkiben nem bízom elsőre kiadva magamat, de nem is zàrkózom el.
Én mindenkinek bizalmat szavazok az első perctől fogva, ezzel szoktak vissza élni:((
Igen is,meg nem is,szitutól függ!
Én mindenkit egyénileg ítélek meg.
Ilyen társadalomba születtünk. Egyetlen gyermek sem jön előítélettel a világra. Az, hogy később kiből milyen ember lesz az nagy mértékben függ a neveltetéstől.
Kizárólag a saját tapasztalataim, az engem ért hatások alapján a származással intoleráns vagyok. Ha más téren is szerzek jó/rossz tapasztalatot, akkor abban is elfogult leszek. Az már más kérdés, hogy ezt milyen körökben osztom meg.
Én egyedül a vallási fanatikusokat nem tudom és nem is vagyok hajlandó tolerálni. MIndennél jobban utálom ha valaki mézes mázos arccal erőszakkal akar meggyőzni olyasmiről amiben nem hiszek, és nem is fogok. De én ezt vállalom, ha tetszik ha nem.
Semmi bajom az átlag vallásosokkal, de mint pl a jehova tanúitól a falra tudok mászni.
A legjobb barátom meleg, a barátikörben van szintén meleg, bisex egyén is, és transznemüt is ismerek. Semmi bajom velük. Nincs bajom más nemzetiségű emberekkel sem.
láttam gyerekeket élni olyan körülmények között amit senki sem érdemel, éhezés, ruhátlanság, bántalmazás, hajfesték kipróbálása, csikk nyomok, élősködők minden hétfőn nem csak a hajba, bőr alatt, igazi "mauglikat", aki se beszélni, sem mozogni nem tudtak, nem ismertek alapvető dolgokat, egy szál pólóban érkező gyerekeket mínuszban és ha overálban adtuk haza őket pénteken (amit toleráns szülők hoztak hiszen 30 gyerek nem tudott kimenni napokig mert 10 - nek nem volt megfelelő meleg ruházata)hétfőn újra egy szál pólóban érkeztek mert anya nem mosta ki inkább eltüzelte, elcserélte cigire...nem anyagiak hiánya miatt...ne haragudjatok én ezt nem tudtam és nem tudom tolerálni...miden mást igen...
Attól függ hol? A saját lakásomban úgy nyilvánítok véleményt ahogy akarok és akiről akarok :) Magamnak. Vagy a macskámnak. Közösségben már sokkal ügyesebb vagyok. :)
Emberekkel foglalkozni a világ legnehezebb foglalkozása!
6 hónapos terhesen felálltam a pénztárból, mert ugye ilyenkor már sűrűbben kell meglátogatni a mellékhelyiséget.
Kedves utas bement a forgalmi irodába, hogy már negyed órája vár, de nincs ott senki. (3 percet töltöttem távol)
Kérték legyen elnéző, elmondták mi a helyzet...
Utasunk válasza: Akkor vegyenek fel mást, ha nem vagyok képes ellátni a feladatomat...
Ezek után nem képes már az ember semmi nemű toleranciára!
Egy IX. kerületi kórházban edződtem...(7 év)
Igen, emberpróbáló.:))
Itthon is sokat lehet erről tanulni... nekem az elmúlt 10 év egy VII. kerületi kórházban hasonló élmény... :) Vannak dolgok amelyekben azt a kevés toleranciámat is elveszítettem ami volt... ha az ember testközelből tapasztal dolgokat, a tapasztalatok átveszik az előítéletek helyét.
És mi váltja ki az előítéletet? Ilyennek születtünk vagy maga a társadalom?
Három éve élek egy idegen országban, ebből két évet "húztam" le egy itteni nyelviskolában.
Megtapasztaltam sokféle másságot, vallási, bőrszín, nemi identitásbeli másságot...Sokkal elfogadóbb és befogadóbb lettem, jó tapasztalat volt nekem, jó iskola, nem csak a nyelv miatt.
:)
Bizonyos "másságokkal" kapcsolatban nagyonis toleráns vagyok (vallás, származás, nemi identitás, fogyatékkal élők stb.) Viszont sok más dologban egyáltalán nem vagyok toleráns (olyanokra gondolok, amelyekről az egyén tehet, vagy amelyek ellen tehetne...)
További ajánlott fórumok: