Főoldal » Fórumok » Lélek & Szerelem fórumok » Mekkora a valószinűsége annak, hogy velem marad a barátnőm, ha időt kér tőlem? fórum

Mekkora a valószinűsége annak, hogy velem marad a barátnőm, ha időt kér tőlem? (tudásbázis kérdés)


1 2
60. Zséka198 (válaszként erre: 59. - Ht keksz)
2014. szept. 10. 09:03
Valószínű így van, és ezt már sokan megtapasztalhatták ezért járja az a mondás hogy újramelegítve csak a töltöttkáposzta jó.
59. ht keksz (válaszként erre: 58. - Zséka198)
2014. szept. 10. 08:58

Én is hasonlóan látom,azért is mertem írni, hogy remélem, nem akkora a baj, csak egy befordulós ,fásult időszakon megy keresztül,ami számára is új,mert azt mondja, és mások is, hogy "ez nem ő".

Majd ki fog jönni belőle, de van egy olyan sejtésem, hogy nem általam.Habár összejöttünk végül,és tényleg kölcsönösen szerettük egymást,terveink voltak ő akkor fog majd igazán felszabadulni,ha maga mögött tudja hagyni ezt a számára fájdalmas várakozást velem együtt.Még úgy látom kűzd,mert agyban szeretné, jó lenne,csak az érzései ezt nem követik,amit ő sem ér magán, nem tudja,mért van így.Valszeg. elfáradt.De majd idővel biztosan jön valaki ,úgy,ahogy én jöttem neki a semmiből,és majd képes lesz újra úgy gondolkodni egy kapcsolatról,ahogy velem kapcsolatban gondolta,és majd az gyógyír lesz mindenféle fásultságára.De hozzám már nem hinném, hogy visszanyúlna.

58. Zséka198 (válaszként erre: 57. - Ht keksz)
2014. szept. 10. 08:35
Az, ha néha együtt vagytok néha meg nem annyira közel az még nem okoz depressziót. Ugye nem az van hogy együtt éltetek évekig közös gyerek meg halálos szerelem, aztán meg egyik napról másikra kidobtad hogy összetörjön, nem? De még akkorse lenne valószínű egyből a depresszió, annak kialakulásához túlsok minden kell. Az elhúzódó, nagyobb veszteségeket kísérő szomorúság ugyanis nem tévesztendő össze a depresszióval! Elvesztheti valaki akár a gyerekét, lehet fásult meg szomorú miatta akár évekig is de az nem automatikusan depresszió, hiszen az egy konkrét betegség. Ahogy leírtad az a fenenagy halálos szerelem már valószínű nincs benne irántad hiszen akkor nem lennének tétovázós időszakok, hajtanák az érzelmek minden nap, minden órában:( Ezzel szembe kell nézned. Bevallom nem látom hogy te túlsokat ártottál volna neki vagy túlságosan betegségekbe lökted volna, ennek ellenére valóban nagyon szüksége van segítségre, de nem miattad. Ez az összbenyomásom. Ha akarsz segíts rajta, de ne lelkifurdalásból, nincs rá okod. És tudd közben hogy a vége esetleg mégis szakítás lesz.
57. ht keksz (válaszként erre: 55. - Zséka198)
2014. szept. 9. 22:09

Sosem rótta fel nekem, hogy miattam lett bármi baja,csak tudom, hogy okoztam neki elég fájdalmat,és sokszor volt miatta elég sz..ul lelkileg. Beszéltem vele,és nagyon úgy érzem, hogy nem kizárólag a nagy depresszió az oka, hogy így viselkedik velem.

Nem tudja,mi történt az érzésivel,annyi felé van agyilag, hogy az lefoglalja.


Volt egy házas pasim,vesegörccsel volt kórházban. Miután lecsöpögött az infúzió nem haza ment, hanem hozzám. Erre van szükségem-mondta.

56. Zséka198 (válaszként erre: 52. - Ht keksz)
2014. szept. 9. 09:15

Valeriánával alszik, rendszeresen rászokott az italra, befordult, padlón van, de "nem súlyos a helyzete"? Egek! Mitől lesz szerinted akkor súlyos? Ha már a kötélen lóg?

Bocsánat de... most erre mit mondjak?

55. Zséka198 (válaszként erre: 52. - Ht keksz)
2014. szept. 9. 09:14
Mennyi a depresszió-betegségben a te felelősséged? Semmi. Nem követelhet ki senki egy kapcsolatot azzal fenyegetve, hogy különben depressziós lesz. Jól néznénk ki ha így működne a világ.
54. 0a13a7d41c (válaszként erre: 1. - Sarus)
2014. szept. 9. 08:30

50%

Vagy veled marad, vagy nem.

2014. szept. 9. 08:28
Arra pedig,hogy rendszeresen ivott sosem gondoltam volna.5 hónap mélyrepülés.
52. ht keksz (válaszként erre: 51. - Zséka198)
2014. szept. 9. 08:25

Én azért remélem, ennyire nem súlyos a helyzete,és ha a betegségéből felgyógyul kicsit felszabadul.

Azt sem tudom,mennyi szerepem van abban, hogy ennyire padlón van. Néha összemossa a dolgokat, hogy majd helyre jövök,és a párod leszek, néha nem tudja,mit érez irántam az általános állapotán felül.

Ahogy mondja is, össze van zavarodva.Ekkora bajt okoztam volna az életébe?

Azt sem értem, mért nem beszélt nekem már korábban ezekről a változásokról,amiket tapasztalt magán.Egy-egy elszólása volt, hogy valeriánával aludt el,kikészíti a munkahely,az állatok, az otthoni tennivaló sok.

Azt tudtam, hogy sok van rajta,de, hogy ennyire gázos a helyzet azt nem, pedig minden apróságot megbeszéltünk mindig.Hú, egyre emlékszem,amikor pár hónapja elküldtem őt,utána azt mondta, akkor kissé befordult..lehet, hogy azzal kezdődött az egész, és akkor nem is csoda, ha nem kér belőlem.Már mindenre gondolok,mégsem tudok pontosan semmit, tőle sem tudok meg semmit,mert ő maga sem érti mi van vele , csak, hogy sok.

51. Zséka198 (válaszként erre: 50. - Ht keksz)
2014. szept. 9. 08:06
Újra csak tipikus depressziós tünet. A depisnek ahhoz sincs kedve, hogy hagyjon magán segíteni. Egyszerűen nem akar meggyógyulni, nem akar semmit, csak befordulni, hagyják őt békén és ez így megy amíg meg nem hal valamiben vagy fel nem akasztja magát. Amit tehetsz: először is sokat olvasol a depresszióról, így megérted hogy működik, aztán leülsz vele, beszélsz estleg háziorvosával hogy utalja szakorvoshoz vagy magánt keresel, és közben is sokszor-sokszor győzködöd hogy ő beteg, vegye már tudomásul. Nagyon nehezen fogja, hiyzen nem érdekli hogy beteg. Közben a körülötte élő hozzátartozóknak is elmondod mindezt, és kéred, hogy ők is győzködjék. És még akkor se biztos hogy tudsz rajta segíteni. Ez egy ilyen betegség sajnos, nekem is volt a családomban és nagyon kegyetlen. Maga az élethez való kedv megy el. Ha nem szed rá gyógyszert nemigen fog változni sajnos, hiszen ezt mikroszkóppal is kimutatható agyi idegi elváltozások okozzák is, meg kísérik.
50. ht keksz (válaszként erre: 49. - Zséka198)
2014. szept. 8. 22:11

Jogos..de elzárkózik tőlem. Mondtam neki, bután csinálod., szerethetnénk egymást,lenne fogódzód,azt mondta,lehet, de saját magához sincs türelme.

Hozakodjak elő újra vele, hogy legalább üljünk le beszélgetni?Ha nem is mint pár,hanem mint két ember,akik egy éve igen szoros lelki kapcsolatban állnak?

49. Zséka198 (válaszként erre: 48. - Ht keksz)
2014. szept. 8. 22:00
Te láttad őt régen is meg mostanában is. Tényleg úgy tűnik, hogy nem változott semmit, kutya baja? Ha igen, hagyd a fenébe. De ha nem, meg kell próbálnod segíteni rajta.
48. ht keksz (válaszként erre: 47. - Zséka198)
2014. szept. 8. 21:30

Azt mondja, tudja, hogy ez nem normális így.

Nem tduom, aztán nem-e csak kifogás részéről az egész.

Röviden: ez a fickó majdnem egy évet várt rám,és tudom, hogy szenvedett sokat emiatt, de bennem mostanra értek meg a dolgok.

Mire idáig eljutottunk el sem akarta hinni,de boldog volt.Aztán jött a betegsége,az epéjével vannak gondok, vizsgálatokra jár most is,ami fájdalommal,fáradékonysággal...járt nála,és emiatt maradtak is el találkozók,mert egyszerűen nem tudott elindulni otthonról a fájdalmai és egyebek miatt.Aztán jobban lett, aztán mégsem.És jött az, hogy ő nyomorult, semmire sem jó, semmi se jó, állandóan fáradt, ideges, éjszaka nem aludt.Közben éreztem én rajta, hogy mint ha a kapcsolatunkat sem úgy kezelné,ahogy tőle megszokott,de mindig azt mondta,nincs semmi, csak fáradt.És a munkahely,ahol igyekszik megfelelni,de én tudom, az idegi dolgokba fárad ő ott bele,ismerem a főnökeit,kollegáit egy hálózaton belül dolgozunk.

Tegnap előtt azt bevallotta,mióta itt dolgozik, azóta iszogat rendszeresen.Én sosem vettem észre,és ledöbbentem.Volt rá példa, hogy említette,megivott egy fél decit ,de hogy ilyen rendszeresen...

Aztán egyik nap még együtt voltunk, és délután kibukott magán, hogy mennyire erőtlen,mennyire fáj a hasa, rá két napra időt kért,mert ő most nem tud teljesen a párom lenni,mert neki most sok, kifordult önmagából, állandóan ideges, beteg,és ő most nem tud, neki nem kell kapcsolat, sok dolga van,és nem halad semmivel...nincs tisztában az érzéseivel,és nem tudja,mi történt, hisz szeret, jó velem....és ő erre rá szeretne jönni. Aztán, hogy teljesen a párod akarok lenni,ha rendbe jövök, csak adj időt.,és újra, hogy ő össze van zavarodva, egyenesbe akar jönni magával, nem tudja,mire elég az az érzés,ami benne van .Saját magához sincs türelme., sorolhatnám. Bonyolult.Végül is egy hónapot voltunk párként együtt,de a szoros kapcsolat már egy éve tart.Nem tudom, érdemes-e agyalom a dolgon...Ki tudja,én itt nyűglődök miatta,neki meg kutya baja..

47. Zséka198 (válaszként erre: 46. - Ht keksz)
2014. szept. 8. 20:05
Ez olyan szép depressziós tünetegyüttes, amilyen csak a könyvekben szerepelhet:( A szépet természetesen képletesen írtam. Orvoshoz! Magától nem múlik el, ahogy egy agyvérzés sem. De tudnod kell, a depresszió egyik jellege, hogy a beteg nem látja be saját baját, sőt kifejezetten agresszív lesz, ha a depresszió szót emlegetik neki. Az önértékelési zavarok és belátási képesség-romlás is ennek a betegségnek a velejárói. Nem lesz egyszerű.
46. ht keksz (válaszként erre: 45. - Zséka198)
2014. szept. 8. 19:47

Volt,aki szintén ezt kérdezte: depis?

Ezt nem tudom. Azt viszont ő mondta, hogy a barátai sem ismernek rá,közös barátunktól is ezt hallottam, vele sem akart találkozni. Ő most nem Ő, ki van fordulva magából,senkire nincs szüksége,be akar fordulni, úgy jó neki, ha egyedül van.

Soha nem volt ilyen, én sem ilyennek ismertem meg.

Az a leg rosszabb az egészben, hogy velem sem kommunikál, még általános dolgok miatt sem keres meg.Ha a kapcsolatunkról próbálom kérdezni,zavaros,amit ír.

45. Zséka198 (válaszként erre: 44. - Ht keksz)
2014. szept. 8. 19:07
Igen ha depressziós. Az az összes emberhez való viszonyára kihat beleértve a szeretteit. De az egy betegség, orvoshoz kell menni vele. Csakúgy kibeszélgetni nem lehet mert konkrét szervi elváltozás kíséri az agyban.
2014. szept. 8. 18:50

Már magam is belefáradtam a témába, mégsem tudom lazábban venni a dolgot.

Szóval,nálam is időkérés van,mert besokallt a pasi,minden téren. Testileg,lelkileg.Beteg lett, befordult,és időt kért tőlem.,mert már az érzéseiben sem biztos, össze van zavarodva.Vajon összefügghet-e az instabil lelki állapota,a testi betegsége a hozzám való viszonyával?

2014. aug. 29. 11:23
50% :)
2014. aug. 25. 21:27
Körülbelül egyenlő a nullával. De ne add fel :) A remény hal meg utoljára :)
2014. aug. 24. 08:06
De ha leírnád a konkrét szitut, talán többen reagálnának.
2014. aug. 24. 08:03
nem sok
2014. aug. 23. 12:35
Szeretném ha felmelegedne a téma...lehet?
38. cszcsz
2010. szept. 13. 18:16

sziasztok

Van egy párkapcsolatom amibe félre léptem úgy 1,5 évvel ez előtt a másik munkamániája volt a fő ok és a munkahelyemen egy másik nővel voltam együtt.Aztán elmondtam páromnak és végül is mellettem maradt.Ám pár hete olyan furcsa lett először egyre kevesebbet találkoztunk aztán meg már nem ölelt meg nem bujt hozzám.Egyre többet dohányzik és rengeteg kv-t ivott meg.Egy csoport vezető amugy egy kis cégnél de a két magas beosztásu főnök is folyton cseszegette és a családjánál is sok az alkohol probléma.Aztán szept.3.án beszélgettünk telón és hát időt kér mert hogy nem megyünk szinte sehova se az 5 év alatt és hogy neki ez nem jó stb stb.se a barátainak se senkinek igazán nem tudott bemutatni(persze a szük család azért ismer)amit azóta nagyon restellek de ez most egy dolog.azóta nem hív nem ír se üzit se semmit.én hiába írok neki vagy hívom,nem veszi fel.Nem egy 3.ról van szó ez 1000% ugy hogy nem ilyen irányba kell gondolkodni az már biztos.A ruhái nálam vannak azokért még nem jött el igen eljegyezve természetesen el lett csak tovább nem jutottunk sajna egyenlőre.Hugom beszélt vele még azon a hétvégén telefonon de ott csak annyi jött ki hogy szeret engem nem ez a baj de rossz hogy folyton a 4 fal közt vagyunk.És hogy időt hagy nekem is hogy gondolkozzam hogy mit tudok változtatni és hogy mit akarok.De azt is mondta hogy ha tudok változni akkor meg van eléggé nagy esély arra hogy össze költözzünk normálisan is.Szeretném a véleményeteket kérni hogy mennyi esély van arra hogy velem marad?

2009. ápr. 15. 18:45
Te hogy érzed????
2008. nov. 11. 10:44
Majd az idő eldönti:). Lehet hogy tényleg túl sokat voltatok eddig együtt és néha kell egy kis "szabadfoglalkozás" ha tényleg azért kéri az időt mert az új dolgokkal is akar foglalkozni és egyébként szeret akkor veled marad.
2008. nov. 11. 10:32
Nulla.
2008. nov. 9. 14:35
Semekkora. Időhúzás volt.
2008. jún. 27. 17:39
50%. Viccet félretéve. Én kétszer mondtam ezt fiúnak, egyikhez visszamentem, másikkal végleg szakítottam.
2008. febr. 20. 02:27
Szerintem nem kell túl dramatizálni a dolgot, csak éppen belegondolni az embernek magát egy olyan lány helyébe akinek szinte mindent előről kell kezdeni -költözés, új környezet, új tanárok, ezzel együtt újbizonyítás! Főleg ha egy maximalista diákról van szó, akinek a tudásbeli bizonyítás mindenkinél fontosabb!!! Lehet, neki ez a 18 hónap inkább barátságról szólt, mint egy elkötelezett szerelemről ami még nem fér bele az Ő életébe. Nem egy harmadik miatt, hanem az iskola miatt.
31. nila (válaszként erre: 26. - 0a6ce1d48d)
2008. febr. 19. 23:32
Ez nagyon jó :-)))
1 2

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2024, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | Facebook