Második helyről elsőre (beszélgetős fórum)

Nem minden férfi ilyen azért, amelyik ilyen, az a szememben nem férfi, hanem egy kis nyominger, balfék.

És ezeket a nőciket nagyon könnyű behülyíteni. Amit látok, már meglett, 30-as, 40-es családanyák, és minden tartásukat eldobják azért, hogy versengjenek egy ilyen köcsögért :)azok a palik, akiket láttam belőlük, egyáltalán nem nagy ászok, már bőven a 40-es korosztály, és nem az a szép, magas, izmos kategória. Szóval nem értem.

És nem is a szex miatt feltétlenül. Ugyanis ez potencia problémát okoz náluk. 2-3-4 nőt fenntartani állandó jelleggel, nem egyszerű. Ahol meg csak egy szerető van, ott sem a szex. Ha annyira nem oké otthon a szex, váljon el. És a szerető sem biztos, hogy annyira extra. Ezek a csajok legalábbis nem voltak azok. Teljesen átlagos, vagy átlag alatti külsejű nők.

Az egyik ismerős pali így tartatta ki magát. Volt több nője, családanyák, már idősebbek, állandóan sütöttek-főztek, hol az egyiknél evett, hol a másiknál :) ezek a hülyék meg ellátták szállással, kajával és egymást útálták ahelyett, hogy a palit útálták volna :)

Tényleg, ezek az állandóan szeretői státuszban tartott, full hülyének nézett nőcik mindig próbáltak nagyon tipi-topik lenni, három réteg smink, olyan vörös rúzs napközben, hogy ihaj, műhaj, műköröm, műszempilla, erre spóroltak, már akiknek anyuci-apucitól nem hullott az ölébe a "te vagy a legszebb-legokosabb" című elképzelés miatt minden mi szem-szájnak ingere (bár az enyémnek nem, én elvagyok olcsóbb cuccokban és nem kell póthaj ahhoz, hogy egészséges önbizalmam legyen), viszont a bőrük a szoli miatt mindig tiszta ránc, és valahogy az a kiélt fej, és nem volt az a szép tiszta, mosolygós szemük.

Lehet bármi csinálni az embernek magával, ami rohad belül, az rohad kívül is.

És azt látom, a férjek, akik leléptek a szeretővel, előbb vagy utóbb megbánják.

... emlékeztem a főszereplőre (nanááááá, hogy ne emlékeztem volna :)), és rákerestem.

Kabhi Alvida Naa Kehna

Láttam sok éve egy indiai filmet... ez volt a téma...

nős férfi beleszeret egy férjezett nőbe, szeretők lesznek... nagy szenvelgések (nem szenvedésnek nevezném), könnyek...vágyak...

... aztán borul a bili, a feleség elsiratja a házasságot, aztán méltósággal bólint... történjen, aminek történni kell, legyenek egymáséi.

A szerető könnyek között mond köszönetet a feleségnek, hozzátéve, hogy "... hjajj, mennyit szenvedtünk."

Mire a feleség: "... dehogy Kedvesem, a szenvedés még ezután kezdődik..."

Három órás film volt, és ez a mondat a végén akkorát ütött, hogy huhhhhh... :))

És büszkék rá, hogy negatív lett az IQ tesztjük :)nekem az is a bajom ezzel, hogy ne nyűgjön az ilyen mindenkinek arról, hogy neki milyen szörnyű, ha már ennyi tartása nincs, hogy nem megy bele egy ilyenbe. És még elvárásai vannak a pali felé, meg el akarja szedni a feleségtől. A pali meg hülyíti és annyira bugyuták, hogy szívják magukba ilyen szinten a hazugságot.

Én is úgy gondolom, hogy hosszú távon kifizetődő becsületesnek lenni. Én is mindig az voltam, tartva magam az elveimhez, és azt gondolom, nyugodtabban alszom, mintha nem így tettem volna.

Az ismeretségi körömben nagyon sok csajról kiderült, hogy belement ilyen kapcsolatba. 40-es nők és hogy mire voltak képesek. Elmentek ketten megnézni az egyikük szeretőjének a feleségét, aztán meg azt kellett hallgatni napokig, hogy a szerető mennyivel szebb és vékonyabb és egyebek. Behánytam tőlük.

Én is ismerek olyan nőt, aki független és 5 (!) éve szeretője egy férfinak, akinek közben megszületett a házasságában a második gyermeke. A nő még a mai napig is vinnyog és szenved a pai miatt a második helyen. Az ilyenek pont ezt érdemlik. Annyi a méltóságuk, mint az IQ-juk.

A cikk szerzője meg pont azt fogja visszakapni, amit adott, az élet már csak ilyen.

Én továbbra is hiszem, hogy jó jónak, becsületesnek és méltóságtelinek lenni. Az élet számomra ezt nem egyszer visszaigazolta.

Nem olvastam végig az összes hozzászólást, szóval lehet, hogy màr mondták előttem. Igenis nagy részed volt avban, hogy elhagyta a feleségét, mert minden nő megérzi, ha a férjébek van valakije , és emiatt àltalàban dühös, és "sàrkány" , ami csak akkpr változik meg, ha őszintén tudnak a problémáikról beszélni a házas felek, és mindketten egymással beszélik meg a gondokat, akár sok nagy veszekedés árán. Azután még simán rendbejöhetnek a dolgok...te ebbe a folyamatba zavartál bele...de nem irigyellek, mert egyrészt jellemtelen dolog máshova futni vigaszért...

màsrészt, ha eltelik egy kis idő, még simán rájöhet, hogy a felesége volt az igazi...mert abból általában csak egy van. Ez a cikk akkor lenne pozitív talán, ha már tíz év eltelt volna azóta, és még mindig mibden hepi lenne köztetek. De azért sok szerencsét, semmi sem lehetetlen.

Az utolsó mondatod szenzációs :) ez lesz a szlogenem. Nem adom a méltóságomat egy péniszért. Nem is, soha. Én nem adtam soha, tőlem lehetett akármilyen macsó, nyomulhatott, jöhetett az elhanyagoló feleség, ő meg szerencsétlen kis férjecske dumával, nem hatott meg. Szánalom, kis sunyi férgeknek tartom az ilyen csöködt hímeket, számomra ők nem több, mint egy kis fütyi, amihez hozzá nem nyúlnék soha.

Az is igaz, hogy ha egy nő nyomul, ember legyen a talpán, aki ellenáll. De muszáj elhinnem, hogy van ilyen ember valahol, és esetleg majd megismerem.

Nekem az egyik régi barátnőm (már nem tartom vele a kapcsolatot) azt csinálta, hogy miután nős pasikkal kefélgetett (gyerekek, volt olyan, hogy reggel 7 körül felment hozzá az egyik, jól meg...., aztán néhány óra múlva egy másik, szintén foglalt pasi) az egyik iránt elkezdett érezni. Azt hallgattam vagy 3 évig (komolyan, eddig), hogy ennek a pasinak a feleségét nézzem meg, az egy bálna, persze ő, a volt barátnőm a tökéletes, és hogy a nő csak a pénzért fogta meg a pasit. Mintha a két gyerekük annak eredménye lett volna, hogy a feleség megerőszakolta a férjét:)

Megcsinálta azt, hogy egymás mellé összerakta a feleséggel a fotójukat és mutogatta a pasinak, hogy ő mennyivel jobb.

Eszembe juttattál egy régi sztorit..Nekem van egy barátnőm...aki régen egy nős paliba szeretett bele...de nem ő kezdte, nem ő nyomult rá, hanem a srác...vagyis pasas, mert legalább 10 évvel volt idősebb nála, egy undorító hájfejű sunyi kis gec....addig addig nyomult a barátnőmre, -aki egyedül volt, vágyott a szeretetre(ami persze nem mentség)-hogy összejöttek...a pasas folyamatosan hitegette,hogy elválik, már különélnek...stb stb...ő meg csak várt, és várt...többször szakítani akart, a pasas állandóan visszaédesgette..könyörögtem neki,hogy szakítson vele, mert ő megy tönkre ebben az egész kapcsolatban...persze, még ő haragudott rám, hogy én nem tudom elképzelni,hogy milyen jó,hogy valaki szereti...de az a pali nem szerette, csak kihasználta, ráadásul a nagy hitegetésben, a felesége terhes lett a második gyerekükkel...közben a pasas annak rendje és módja szerint, sunyi aljas módon elhordta a feleségét mindennek....20 évesek voltunk a barátnőmmel, és hiába "osztottam" az észt, hogy ennek nem lesz jó vége, még én voltam a bunkó, irigy...hahaha (gúnyos) .

Bár én azt mondom,hogy a nőkben nem lehet megbízni, és férfi legyen a talpán, aki nemet tud mondani a folyamatos csábításnak, de basszu*s barátnőm esete nem egyedi...vannak férfiak akik erőszakosan nyomulnak nőkre..

Nagyon osztom ezt a véleményt. És sajnos azt tapasztalom, hogy a nők nagyrésze már volt ilyen kapcsolatban. Mondhatják, hogy a férfi akarta, de ők is belementek. Ennél nagyon fokú lealjasodás a szememben elképzelhetetlen. És mindenki úgyis azt kapja vissza, amit ő ad másoknak. Egyszer csak belőlük lesz feleség, és majd őket csalják meg. És akkor majd ők írják ki ide azt a témát, amelyben a szeretőt kell szapulni, elfelejtve, hogy ők is voltak szeretők.

Emellett meg a fickó a feleséggel is szexel néha. Osztozkodnak úgy, hogy tudnak róla. Amelyik barátnőmről kiderült, hogy ilyenbe belement, már nem a barátnőm. Volt egy pár ilyen. Kis sunyi ribik.

Köszönöm :-) aranyos vagy :-) Amikor nehézségeink vannak, mi mindig eljutunk odáig, hogy megbeszéljük, hogy vajon másnál, mással nem lennének-e... és arra jutunk, hogy de, igen, csak annyi előnyünk van, hogy mi egymás előéletét is ismerjük :-) és változni is lehet bármelyik életkorban (magunktól, nem azért mert a másik azt várná el...)

Igen, biztos, hogy abban az esetben ha az ember párja beteg, vagy olyan dolog éri, ami miatt nem megy ez a része, az más kategória...jobban vagy másképp viseli-e el, nem tudom, és nem is szeretném megtudni..de úgy érzem, mi ezt is már nyíltan meg tudnánk beszélni, nem volna tabu szerintem... de ha az okok a háttérben húzódnak meg, és nem kerülnek felszínre, akkor nagy a veszélye annak amiről beszéltem, a külső ingerek jobban bejátszhatanak, mert van egy alap sértettség, megalázottság, meg nem értettség, kimondatlanság... valaki vagy mindkét fél részéről, de annyira nem rossz még, hogy lépjen.

Gratulálok a szép házasságodhoz :)

Azért írtam a betegséget, mert vajon egy ilyen helyzetben jobban elviseli a házastárs az önmegtartóztatást, mint amikor az okok a háttérben húzódnak meg?

A házasság tényleg több, mint amit a szex adhat, valóban. Ez a fórum most azért valahol a szex részéről szólt, én arra reagáltam. A többiben egyet tudok érteni. Más is fontos, természetesen, a jó szex önmagában nem fogja összetartani a házasságot. De a hiánya szétszakítani viszont annál inkább tudja. Most nem arról beszélek, amiről írsz, hogy betegség, baleset történik, és azért szűnik meg, hanem két elvileg egészséges ember, akiknél ez valaha működött, és elmúlik, annak oka van, eltávolodással jár, és magával von egy csomó mindent, ami elégedetlenségre adhat okot. Persze, csak ahol ezek az igények messze kerülnek egymástól. Ha ezeket az okokat meg tudják szűntetni, észreveszik, beszélni kezdenek róla (akár a becsmérlést, fáradtságot, fásultságot, lelki problémákat) akkor újra működhet. Ha nem akarják, vagy nem tudják, vagy nem érzik, akkor óhatatlanul nő a távolság.

25 éve élek házasságban, nagyon fiatal korunktól kezdve. Sokmindenen átmentünk, és többször éltünk át ezidő alatt eltávolodást lelkileg és fizikailag is, hol kevésbé, hol jobban, de mivel az alapok szilárdak, és mindkettőnk számára fontos amit közösen elértünk, a gyerekeink, amit egymásnak újra és újra nyújtani tudunk, vissza is találtunk egymáshoz, mert ha kellett, akkor sértettségen is túl tudtunk lépni. Tanulunk a hibáinkból, és igyekszünk őket nem elkövetni újra.