Második helyről elsőre (beszélgetős fórum)

Jó érzésű ember alapból nem osztogat ilyen tanácsokat, nem még ha olyan szerepben tetszeleg, hogy felnéznek rá :(

Pedig én is arra gondoltam, hogy fenemód népszerűek lettek a coach-ok, és ha ők egy tanfolyam után már egyből ennyire szakértők mindenféle élethelyzetre, akkor nekem is megérné elvégezni, hogy a saját dolgaimat életvezethessem :D De sejtettem, hogy egy párhetes képzéstől senkinek sem lesz a zsebében a bölcsek köve :/

Pszichológus nem ad tanácsot.

A napokban egy ismerősöm mondta, hogy a munkahelyi mediátor mondta neki, hogy soha boldog nem lesz, ha a férjével marad. Csak pislogtam. Ilyet tanácsol(hat) egy barátnő, de egy munkahelyi mediátor nem.

Igazad van, a tapasztalat is sokat számít, de kicsit sarlatánnak látom a gyorstalpalón felkészült embert. Ismerősömnek a kineszteziológusa mondta, hogy a férje miatt rákos, gyorsan elvált - jelzem a férjével egy veszekedésük nem volt a 16 év alatt, a férje mindenben idomult hozzá, meg elutasította a hagyományos orvoslást, mert majd a kineszteziológusa meggyógyítja. Most már késő. De mindig ott van az egyén felelőssége. A döntéseinket mi magunk hozzuk meg.

Hoxás történet: válás után a tizenéves gyermek furcsán kezdett viselkedni. Többen írjuk anyukának, hogy vigye a gyermeket pszichológushoz. Fél év múlva! végre elviszi családterapeutához. Majdhogynem tapsolok, hogy sikerült elérni, mikor írja, hogy ott azt a tanácsod kapta, hogy fogja szigorúbbra a nevelését. Rögtön kigyúlt a vészlámpa a fejemben. Kérdem anyukától, hogy a családterapeutával beszéltek a válásról. Nem.... Pszichológus? Nem. Fél év múlva a gyermeket vitte a pszichiátriára viselkedési zavarral (mert kezelhetetlen - mondta anyuka)!!! Állítom, hogy azon a gyermeken egy pszichológus tudott volna segíteni. Itt megszakadt a történet.

A lenti történet tényleg homályos és a válásukat nem a párterápiások okozták, akármennyire ezt akarja hinni a fórumozó.

Sziasztok!

Olvastam itt, hogy lehet próbálkozni párterápiával... Senkinek nem javaslom a párterápiát, sémákkal dolgoznak, nem egyénre/párra szabottan. Ezen kívül ami az én problémám, hogy elmentünk egy ilyen párterapeuta kettőshöz a párommal, ment is a dolog, viszont a páromat egyedül is fogadták úgy, hogy kijelentették, hogy külön-külön nem lehet jönni, míg a terápia tart. Ezeken az alkalmakon készítették fel, hogy hogyan csaljon meg.

Gyakorlatilag simán hazudnak mindenről, ha konkrét kérdést teszel fel, amire tudod a választ, egy pillanatig sem haboznak teljesen mást mondani, mint az igazság.

Hogy honnan tudok erről? Láttam az időpont-egyeztetésekről szóló levelezést benne a témával.

Olyan is volt, hogy onnan hívtak engem fel, míg a párom bent ült, persze utóbbit már egy szóval nem említették, sőt, igazából ilyet tilos... Olyan is volt, hogy infót szedjenek ki belőlem ugyanilyen keretek között a párom részére, hogy a párom elkezdett SMS-ezni velem, de telefonálni nem tudott... :)

A pénzért megy az egész, nem akarnak segíteni, határidőt nem szabnak semminek, csak fogadják a párokat és minél jobban húzzák a "kezelés" idejét.

Nekem az egyiket sikerült meginogtatnom olyan tekintetben, hogy egy félig hazugságra, félig terelésre válaszoltam, hogy "De Erika, nem ez volt a kérdés...", meg is lepődött, a másik sem tudott megszólalni néhány másodpercig.

Jobban teszitek, ha magatok oldjátok meg a problémákat, esetleg kérjetek segítséget a barátoktól, de ne párterapeutától, pénzkidobás, mert ha megoldódik a probléma, akkor magatok is meg tudjátok oldani.

Mit gondoltok egyébként, miért nem lehet őket véleményezni? :)

Ez a sza*r a házasságom duma nagyon önző, egoista állítás minden férfi szájából. Amikor gyerek lesz, a nő megszűnik csak nőnek lenni.. Amikor még nem voltam házas, de néhány barátom,barátnőm igen, nagyjából beleláttam az életükbe...barátnőimnek próbáltam tanácsokat adni, amikor panaszkodtak,hogy kevés időt tudnak a férjükre fordítani,mert a gyerek(ek) ugye "szívják" a vérüket. Nem értettem,hogy a fenébe nincs idejük, energiájuk egy sexi ruciba bújni...stb...aztán férjhez mentem :D :D nálunk is előfordul,hogy úgy esünk be az ágyba,mint akit agyon csaptak..normális 10-20 évnyi házasságban nem lehet mindig ezer fokon égni..

A szürke hétköznapok, meló, stressz, gyereknevelés nagyon nem könnyű...és emellett egy nő maradjon szexi, odaadó, és persze mindig csittfitti,mintha szépségszalonból lépett volna ki...hagyjuk..

A baráti körömből sokan elváltak, mindenhol a férfi lépett le, fiatalabb és szebb nőért...mert olyan sza*r volt a házasságuk...a nagy szar*t. Önzők, egoisták.. ja és sokszor a fele nem igaz, amit állítanak...állandóan sajnáltatják magukat...

De mitől rossz egy házasság? és ugye kinek mi a rossz? Nézőpont kérdése...

Sajnos van amit az ember fájdalom árán tanul meg.

Ne, ne jőjjön bármi, okosabban kell választani. A kutya a szőrét elhullatja, a tulajdonságait nem.

Szia! Ha ezt nekem mondod,akkor válaszolok: mikor összejöttünk,akkor is ivott. Csak szerettem és bíztam benne,hogy változik miattunk,maga miatt. Aztán terhes lettem esküvő után,majd 12 hetesen elvetéltem. Akkor elindult még inkább a lejtőn,csak magát sajnálta,csak az volt a fontos,hogy Ő nem tudja feldolgozni,hogy meghalt a baba. Az,hogy én hogyan éltem ezt meg,az nem volt fontos,pedig én görcsöltem,nekem kellett a műtőasztalon feküdnöm,mert bent maradt egy pici darab..a műtét után 3 órával elengedtek, gyalogoltam egy pulóverben tavaly januárban a -4 fokba az állomásra,mert a kabátom a kocsiban maradt, Ő meg részeg volt. Bennem ott tört el valami,de még 1 évig bíztam

Nem sírni akarok mert magamnak csináltam, én nem léptem előbb. Ez is az élet egy leckéje volt,megerősített ☺ mostmár jöhet bármi!

Szia. Itt is hasonló a helyzet, a feleségével nem lesz könnyű dolga, mert a zsarolás az nagyon megy. Pár napja úgy néz ki,hogy megbultunk. Most az van,hogyha nem fejezi be velem,akkor nem láthatja a lányokat

Pedig szerintem ez nem így van és ha jó apa márpedig az,akkor a bíróság sem fogja ezt hagyni

Szia. Én már nem, besokaltam, megkértem,hogy költözzön el. Igen, én is azt mondtam,hogy a gyerekeknek sem tesz ezzel jót, de egyenlőre úgy érzi,hogy csak akkor jó apula,ha velük él

Vagy csak ezzel nyugtat...próbálok két lábbal a földön állni és nem illúziókat kergetni

én csak azt nem értem , h ha 4 éve költöztetek össze , akkor hogy a manóba ? mehettél hozzá ? amikor tudhattad az alkoholproblémáit ?! ha 3 évig együtt is éltetek a házasság előtt , a legtöbb alkoholista nem képes változtatni ! most , h belépett egy józan életű emberke a képbe és " talán " lehet belőle valami feladod 1 év házasság után :(

úgy látom nem kevés pasi mondja azt kifelé h car a házassága és csak a gyerekek miatt marad :(

Szia!

Van egy ismerősöm, aki férfiként pont ezért tűrt sokáig. Nem mérte fel, hogy a párja vehemens természetű, ő meg csendes. Közben megszületett a két gyermekük, ő meg bezárkozott a csigaházába, kivette a részét a gyermekek nevelésében, de a feleségének semmi nem tetszett, egy évvel ezelőtt elköltözött otthonról, de most is hozza-viszi a gyermekeket, felesben veszi ki a részét a gyermeknevelésben. Van új kapcsolata, egyelőre a volt feleség még tombol.

Akkor ezek szerint te már nem élsz együtt a férjeddel?

A másik fickónak viszont mihamarabb döntenie kellene, mert nem hiszem, hogy a lányai nagyra értékelnék majd egyszer a mostani viselkedését, akkor inkább váljon el, attól még lehet jó apuka, és így tisztességesebb lenne

Sziasztok!

Olvastam az alap történetet és a hozzászólásokat. Elmesélném a saját sztorimat,ha nem baj. 4 éve költöztem össze a mostani férjemmel, kicsivel több mint 1 éve volt az esküvőnk. Neki sajnos alkohol problémái vannak és ha iszik,akkor kötekszik. Eddig harcoltam az itallal,de feladtam és megkértem,hogy költözzön el. Ehhez talán az is kellett,hogy decberben belépett az életembe valaki,aki eddig is jelen volt ugyan, de nem ebben a formában ahogy most. Viszont Ő egy 2 gyerekes apuka feleséggel. A házasságuk már néhány éve nem az igazi,amit a nő próbál kifelé tagadni,de a barátok, a család tudja, hogy a férfi részéről ez csak azért fenntartott kapcsolat,mert Ő apuka és él-hal a lányokért

Belementem, amikor tudunk találkozunk, csak nagyon nehéz,mert sokszor elbizonytalanodik és azt érzi,hogy ettől rossz ember. Próbálok mellette lenni, csak nem mindig tudom,hogy mire mit kellene mondanom, hisz Ő nem csak apa,hanem férfi is! Nem tudom lesz e jövőnk, elveszíteni nem akatom.