Legrégebbi emlékem... (beszélgetős fórum)

egyedi darab volt, nem nekik adták el, hanem olyannak, aki használt ruhával kereskedett. Nagyon sajnáltam, kis csinos kötött szoknya volt, fehér alapon szivárványmintás csíkokkal.Tkp akkor mondtam le róla, amikor fiam született

Óvóda elején lehetett,a 70-es évek elején.

:DDDD

És neki adták el vagy csak olyan volt a szoknya?

Emlékszek a ruháimra is szinte mindre, az első ovis napomra, amikor 2 éves voltam...

4 éves voltam, amikor a húgunkat hazahozták a kórházból. Hát ez a nap nem volt a kedvencem...

Ja, és arra is emlékszek, hogy a bátyám játszik a szememmel, amikor még csak hanyat tudtam feküdni a kiságyba. Nagyon tetszett neki, hogy csillog és ki akarta venni:DDDD

És dologra úgy emlékszek, hogy a bátyámmal történt, közben meg vele:D

Építkezésen belestem a mészbe, ekkor úgy 2 éves lehettem, beleültem egy fazék forró vízbe, ekkor 1,5, neki faroltam a kályhának, ekkor is 1,5 éves voltam. A Salgótarján felirat még mindig ott van a fenekemen:DDDD

Ja, ezekre mind úgy emlékszek, hogy az elszenvedője a tesóm volt. Gondolom ez valami posztraumás valami lehet...

Én 4,5 évesen voltam a vesémmel kórházba, mindenre emlékszek.

Én azt a huzogatós bohócot vittem magammal, amelyik forgott, illetve a kórházba vonulásomra kaptam az a sárga műanyag macit.

Nagyon sírtam, mert a bohócos pizsimet nem vehettem fel, hanem kórházi hálóingben kellett lennem.

Emlékszem, hogy a vérvétellel, hogy megkínoztak, azóta nem engedem szurkálni a a bal karomat, emlékszek a vese rtg-re, ahol nagyon ügyes voltam és kaptam egy icipici műa. Böbebabát a doktornénitől, és valamiért a gyomromat is kimosták...

Anyu átvitt a szomszédba. Ott is volt egy kisbabás anyuka. Járókában feküdtem az udvarban. Tudtam milyen irányban van a mi házunk onnan. Árnyékban voltam egy fa alatt, de a levelek között átsütött a nap és nagyon zavarta a szememet. Nem tudtam odébb kúszni vagy átfordulni. De szólni-jelezni sem anyunak.

Anyu mondta, hogy tényleg volt ilyen.

8 hónaposan kerültem kórházba, leírtam a szüleimnek hol volt az ágy, milyen volt a szoba, csak lestek, Én meg azt hittem tök természetes, hogy én arra emlékeztem. Szintén 8 hónapos voltam, amikor fülbevalót kaptam, arra is emlékszem, arra a lakásra, amelyben 1 éves koromig éltem csak mindent tudtam hol és mi volt,

Viszont arra nem emlékszem, amikor megszületett a testvérem, pedig 2 éves voltam. Fogalmam sincs mitől ez a két nagyon korai emlék, és miért nem emlékszem a testvérem születésére, pedig gondolom örültem neki.

2 éves koromban kaptam a beteg nagymamámtól egy szép játékbaba sapkát, arra konkrétan emlékszem, ahogy feküdt az ágyában, hol volt egy fonott fotel stb, Majd 2,5 évesen arra, hogy elhunyt és hintó vitte a koporsóját.

Más nem ragadt meg bennem, ezekre tisztán emlékeztem.

Van, de senki nem hiszi el, hogy emlékszek rá:D

6 hónapos voltam, amikor kifúrták a fülemet, és mindenre emlékszek. Fehér overál volt rajtam és rózsaszín sál, rózsaszín sapkával, amik anyaga leginkább a polárhoz hasonlíthatóak. Az overálból kibújtattak, de csak derékig, mivel nem tudtam menni, anyukám a karjába vitt be. A doktornéni bekente a fülcimpámat valamivel, ami fájt és utána átszúrta a füleimet és egy cérnát fűzött át a lyukakon. Visítottam:DDDD

A bátyám pont 1 évvel idősebb nálam. Amikor elmeséltem neki, hogy emlékszek rá, csak ennyit mondott: én akkor már 1,5 éves voltam és én sem emlékszek erre, akkor te sem emlékezhetsz:DDD

Pedig arra is emlékszek, hogy ő mibe volt;)

Barátnőm csak Monknak hív:DDDD

Pedig nem tutujgattak sokáig, szóval ezek 1-2 éves koromból maradtak meg.

Nektek is van ilyen korai emléketek?

Az én legrégebbi emlékem: még egy esernyős babakocsiban ülök, meglátogattuk mamát a Ganz-gyárnál és anyu azt akarja hogy szálljak ki, én pedig nem akarok.

A másik amikor etetőszékben ülök és nem akarom megenni a zöldborsó főzeléket és apu haragszik rám.