Kinek jó az emancipáció? Avagy ki mennyi házimunkát végezzen? (beszélgetős fórum)

Szerintem azért erős túlzás az, hogy mindenki boldogtalan. Jól működő családok ma is vannak. Rosszul működőek régebben is voltak. Hűtlenség is akadt mindig, mióta létezik a házasság intézménye. Válás viszont tényleg kevesebb volt, de nem azért, mert régen minden házasság csupa boldogság volt.

Voltak korok, amikor nem is lehetett válni, vagy ha mégis, az elvált nőt kiközösítette a társadalom. De az is lehet, hogy ha elvált volna, nem tudott volna megélni, mert nem tanulhatott, nem dolgozhatott, és a gyerekeit is elvették volna tőle. Ezért tűrt, mert nem volt választása.

4 órás állásban tök boldog lennék, akkor maradna időm is mindenre, ugyanúgy a férjre, gyerekre, háztartásra és önmagamra. Otthon maradni főállásban nem szeretnék, nem csak gyereknek gyerek a társa, hanem a felnőttnek is abnormális a társadalomból ilyen félig kirekesztetten élni. Nézzétek meg csak az otthonülő nyugdíjasokat, hogy ki vannak éhezve a "világra" és a társaságra!

És még a jólműködő, munkamegosztásos kapcsolatokra is igaz, hogy egy nő sokkal többet dolgozik. Viszont valamiféle munkamegosztás mindenképpen szükséges, mert így is nagy teher van a nő vállán.

Nem keresem vissza, valaki korábban írta, hogy milyen borzasztó, ha a nő egy önigazolásként mindenhol helyt akar állni. Mégis, hol ne álljunk helyt? Ne adjunk magunkra? Ne főzzünk finomakat? Ne adjuk szívünk-lelkünk a gyereknevelésbe? Ne legyünk jó szeretők? Bármelyiket is csorbítod meg, a nő érezni fogja, hogy azon a téren nem 100%-os. És ez nem jó érzés. Az embernek természetes (jobb esetben) vágya, hogy megfeleljen az elvárásoknak, ez nem feltétlenül "beteges". Ehhez jön a munkahelyi megfelelés: sajnos a legtöbb nő nem azért dolgozik, hogy sikerélménye legyen, hanem azért, mert kell a pénz.

Hajrá! Nem akarok általánoságokat irni...Magamról, magamból kiindulva, saját megtapasztalt érzéseimről irok.

Szerintem egy picit két szálon futnak a gondolataink, de a de mégis közös alapjuk van!:)

Nem jó a szétesett család, nem jó a késő estig güriző anya éa apa....Igen az apa dolgozzon, az anya lássa el a családot( ez most nagyon sarkitva!)...eddig oké, én arról beszélek, hogy ki hogy boldog???

Ki mit szeretne csinálni, hogy tudja a család boldogsága mellett a saját boldogságát is megtalálni??? Fontos az egyensúly, szerintem én megborulnék, ha nem csinálhatnék mást csak a gyerekek, háztartás...ez kinek jó??? A családomnak nem, az biztos!!! Egy kiegyensúlyozott anya kell, boldog feleség,nő. Ki hogy találja mega boldogságát, azt minden nő maga éli meg. Szerintem ez az egyenjogúság....Én igy vagyok emancipált nő...:)

hááát, nem sokan tudnának ma már úgy dönteni, hogy otthon maradjanak és csak a családnak éljenek, mert nincs rá módunk, manapság.. Amit Orsi leír, az szerintem is tökéletesen így működő mechanizmus, amitől tönkre mennek a családok.. És beszéltem én is már nagyon boldog hagyományos családban felnevelkedő, hagyományos módon élő párokkal, akik élvezik a szerepiket.

Emancipáció: szabad, önállósodott, független.

Akkor, a férfiak is emancipálttá kéne váljanak?? Legyenek csak függetlenek, ne függjenek a szerető családtől, egy nő melegétől, éljenek csak egyedül, függetlenül, már ne osszák meg a keresetüket a feleségükkel, ne kérjék ki a véleményüket, éééés az emancipáció nevében ők maradjanak otthon a gyerekekkel, kérhetnék, hogy innentől ők szeretnének otthon lenni, és a nő gürcöljön, harcoljon, dolgozzon estig, ők pedig hadd legyenek végre egyenlőek velünk, hadd sirdogáljanak és érzelgősen beszélgessenek a barátaikkal..., Ha egyenlőség van, hár legyen egyenlőség, mindkét részről.. De nekem ez nem tetszene, bevallom. És csak mélyen érzem, azért nem vagyok karrierista, mert a karrierem majd a családom lesz. Erre várok már nagyon. Csak sajnos a férfiak manapság már nem ragaszkodnak a korai elköteleződéshez.., ki-ki még a későbbihez sem..:-) Na mindegy, szerintem az emancipáció, és az annak nevében folytatott egyenlőségi törekvések sok értéket megtiportnak. Sok tekintetben megnehezítik az életet. Szerintem főként egy nőnek, aki nem szeretne lemondani a családról. És, ugye, erről a témáról, és az egyezkedési kényszerről, kezdődött a fórum..?! :-))) Hajrá mindenkinek!!

Nem az emancipáció tehet a válásokról és a megcsalásokról...szeretek emancipált nő lenni....:)

Igen vannak olyan dolgok amit egy nő, és vannak olyan dolgok amit egy férfi tud elvégezni jól.De szerintem egy működő kapcsolatban ez nem gond, csinálom a dolgom, de mondjuk mosogatni és porszivózni egy férfi is tud...de az elromlott csapot a párom szereli, én meg megteritek, felvarrom a leszakadt gombot.

Ha annyira jó ez a nagy emancipáció, akkor miért van az,hogy mindenki boldogtalan? A válás a házasság velejárója lett. A megcsalásról,ne is beszéljünk. A nők férfiasodnak a férfiak nőiesadnek. Ez az egész, tiszta őrület. Persze egyenlőek vagyunk, de úgy,hogy mindenkinek megvan a saját dolga egy kapcsolatban.

Vannak olyen feladatok amit csak egy nő tud jól elvégezni és akad ami egy férfi. Nem kell, mert nem is lehet egyformáknak lennünk. Ez az evolució és az ember természetével szembe megy.

Na várj! Ne keverd össze a nemi szerepeket az emancipációval. Persze, zavaró a topik címe is. Az emancipált azt jelenti, hogy "szabad, önállósodott, független".

A női emancipáció kérdése nem a háború miatt született meg, habár kétségtelen, hogy akkor álltak a nők tömegesen munkába. A női egyenjogúságot követelő mozgalmak Amerikában már a XIX. század közepén, Európában a XX. század elején megjelentek. Nők és férfiak társadalmi egyenlősége egyenlő jogokat, egyenlő esélyt, és egyenlő bánásmódot jelent az élet minden területén.

Érdekes a finommechanikai példád. Amikor én gyerek voltam, még voltak órások.(órajavítók). Mind férfiak voltak, egytől-egyig.:)

Nem vágyam a karrier, nem vagyok a munka megszállotja, de igen, szükségem van arra, hogy ne csak anya legyek, hanem a munkámat jól végző nő.

Nagy feladat a gyerek nevelés, nagyon nagy felelőség és kihivás...de én másfajta kihivásokra is vágyom, szeretnék dolgozni!!!

A házimunkát pedig megosztani a párommal, nekem igy kerek a világ.

értem mit mondasz, természetes, hogy egyes munkakörök inkább férfiakhoz passzolnak mások pedig nőkhöz, de effektíve az említett házimunkát mint leírtam ugyanúgy el tudják látni ketten a nemi szerepük bármilyen kilengése nélkül is szerintem.

Egy olyan világban ahol a nők többségének dolgozni kell, vagy dolgozni szeretne nem igazán tartom elfogadhatónak, hogy hagyományos női szerepbe a munka mellett minden más is beletartozzon.

Igazad van!!Ilyen munkáért miért nem harcolnak a nagy feministák???Ne csak az íróasztal mögül akarjon okos lenni....:-))))))

Minddel ki kellene próbáltatni kötelezően legalább 1 szezont:-))))))

Én megértem azt is,amikor egy nő vágya"nagyobb babérokra törni".Vagyis nem értem igazán,de biztos mindenki maga tudja akinek vágya miért akarja ezt miért jó neki(véleményem szerint sokaknál kisebbségi érzés kompenzálása,megmutatni én is vagyok valaki).

Egyet értek azzal is,hogy lehessen ezt is választani,és sok mást is....

Én azzal nem értek egyet,amikor valaki mindent akar egyszerre.Anya lenni,szuper nő,munkában otthon,mindenhol bizonyítani akar betegesen...stb.stb...mert ez lehetetlen.Ennek valaki mindig kárát látja.Ha gyerek látja kárát,na az olyan nővel nem is tudom mit tennék....

Mert szerintem a család a gyerek mindenféle karriernél munkánál fontosabb(és igenis felsőbbrendű,mégha sokan nem is értenek ezzel egyet),mindig elsőbbséget élvez.Akinek kisgyereke van,az elsősorban anya legyen,aztán a többi...

szerintem a házimunkának bőszen vannak olyan részei ami egyáltalán nem női vagy férfi szerepesek-gondolok itt porszívózásra, vagy ház körüli munkákra, szemét levitelre....nem igazán értem mi a férfiatlan jobban mondva nem férfi szerep abban, ha ezeket az ember párja csinálja.

Sokszor találkozhatsz olyan férfiakkal, akik szeretnek, sőt sokkal jobban tudnak főzni, mint a feleségük, társuk.

A világhíres séfek mind nem nekik való szerepbe lennének?

Nekem vannak gyerekeim,három is,és így érezném igazán "normálisnak" az életet.(egyenlőre nálunk így is van)

Persze nem azt akarom mondani,hogy aki nő anya az ne dolgozhasson,ne vágyhasson másra,de aki nem kisgyerekei vannak,neki igenis mellettük a helye,ne a bölcsőde nagymama bébiszitter nevelje fel Őket.

Aki más életet szeretne ami minden idejét leköti,annak is lehessen azt választani,de ne legyenek áldozatai(gyerekek,férj).

Én értem mit mondasz.

én sem.

egyébként nálunk mindig is feleződött mind a házimunka, mind az egyéb hivatalos teendők.