Ki a felelős az emberek szenvedéseiért, Isten, vagy sátán? (beszélgetés)

Nem úgy értettem....hanem hogy valamilyen ismerősének képzelt mindenkit és azoknak a dolgait fogta másra....

Persze hogy kimeríti, nem mondtam hogy nem, de fogja ezt még durvábban is....

azt miért? mert hogy a feketét néha le ördögfattyazom meg sátán macskájának hívom (iszonyat hisztis egy dög) az egy dolog mert koromszín :D

de sátánszenvics?? :)

dewi kedves te egy olyan hablaty könyvben hiszel rendületlenül,amit elszúrtak már csikasz korában. :D :D

Nekem azt ajánlottad,olvassam el figyelmesen.

Én elolvastam figyelmesen de ugyan ezt nálad erősen megkérdőjelezem!!Egyébként azt is írtad,hogy kiragadott sorokat nem fogadsz el,akkor most hogy is van ez a Zsolt. 2, 1 ez nem valami kiragadott részlet?

Egyébként azt tudtad hogy érdekes dolgok történtek már rögtön a teremtés elején?

Egy kis lecaj olyan embertől,aki lóvá tette a "csalhatatlan" VIII.Leo pápát. :)

A bibliai idézetek Károli Gáspár fordítása alapján vannak megadva. – Az

egyes idézetek számai a megfelelő fejezetet, illetőleg verset jelölik. –

ELSŐ FEJEZET

A teremtés és a földi paradicsom

Tudják meg mindenekelőtt, mit sugallt isten lelke Mózesnek,

az állítólagos szent szerzőnek, akinek a papok, a teológusok és a hivők a szentírás első kötetét tulajdonítják. Sakkor lépten- nyomon megállapíthatják, hogy isten lelke – hacsak nem rútul tudatlan – valójában hazudozó, sokkal inkább az, mint "Diana Vaughan" szabadkőműves nagymesternő kieszelője.

Isten örökké való; az idők kezdetén azonban egyedül volt a semmiben. Nem létezett semmi, csak ő, akit akkor Elohimnak hívtak. Ezzel a héber névvel jelöli a biblia első sora. Ez a név többes számban van, ami meglehetősen egyedülálló jelenség egy teljesen egyedül levő úriembernél.

Elohim tehát – aki egyúttal Jehova, Zebaoth, Adonaj, mint ezt később látni fogjuk – keservesen unatkozott (vagy unatkoztak) a káosz közepette; az erre vonatkozó "tohuvabohu" bibliai kifejezés összevisszaságot jelent.

Mivel az örökkévalóság mérhetetlenül hosszú, Elohim mester sok milliárd évszázadon át unatkozott. Végül egy ötlete támadt: lévén isten, azaz mindenható, úgy vélte, ha mindig unatkozik és semmit sem csinál, ez az ostobaság netovábbja lenne, s elhatározta, hogy teremteni fog.

Egyszerre is megteremthetett volna mindent. De nem; úgy gondolta, jobb, ha nem siet. És megalkotta az eget és a földet, vagy – helyesebben szólva – akaratának puszta kifejezésére megjelent az anyag: alaktalan, üres, zavaros anyag, még teljesen "tohuvabohu", és csupa nedvesség. "Isten Lelke lebeg vala a vizek felett"; így áll ez szó szerint, az olvasó nem köteles megérteni.

A hibák elkerülése végett elsősorban arra volt szükség, hogy világosan lásson; így joggal állapítható meg, hogy az előző évmilliárdok alatt a szegény jóisten a legteljesebb sötétségben volt.

Szerencsére soha nem ütötte semmibe az orrát, mert egyáltalán semmi sem

volt.

– Legyen világosság! – parancsolta az "örökkévaló".

És lőn világosság.

Milyen volt ez a világosság? A biblia nem mondja meg; beéri

azzal, hogy a következőt közli velünk: "És látá Isten, hogy jó a világosság."4 Tehát elégedett volt vele. Első gondja az volt, hogy "elválassza a világosságot a setétségtől"; ezt is haszontalanság volna megérteni. "És nevezé Isten a világosságot nappalnak, és a setétséget nevezé éjszakának; és lőn este és lőn reggel." (Mózes első könyve, 1, 4–5.) Így festett a teremtés első napja. Ezután a jóisten azzal foglalkozott, hogy megteremtse… találják ki, mit?… a mennyezetet, vagy ha jobban tetszik: a teret. Bármily keveset is gondolkozzék ezen valaki, világos, hogy a tér mindenkor létezett,

még ha feltételezünk egy olyan kort is, amikor nem volt benne semmilyen csillag, sem bolygó. A "mennyezet" azonban a világosság után teremtődött, bár a "teremtődött" helytelen kifejezés itt. A biblia, amelynek első fejezete igenzavaros, arra tanít bennünket – mint az imént láttuk –, hogy a teremtés kezdetekor Elohim összevisszaságban alkotta meg a földet ésaz eget, alaktalan anyaggal és kusza víztömegekkel, amelyek fölött az isten lelke lebegett; s ezt a második műveletet, a térség kialakítását, a következőképpen magyarázza a szent könyv: "Teremté tehát Isten a mennyezetet, és elválasztá a mennyezet alatt való vizeket, a mennyezet felett való vizektől. És úgy lőn." (1, 7.) Egyes magyarázók szerint itt a légkörről van szó. Mindenesetre, a nyolcadik versben ez olvasható: "És nevezé Isten a mennyezetet égnek: és lőn este, és lőn reggel, második nap."

Bármint legyen is, ebből kiderül, hogy a szentlélek remek tréfát űzött a teremtővel, s visszaélt naivságával. Ez a mese a fenti és a lenti vizekről a primitív népek egyik vaskos tévedését tükrözi. A régiek valóban mind azt hitték, hogy az ég kemény, szilárd valami – innen ered a "firmamentum"5* elnevezés – sőt, kristályból képzelték, minthogy azon áthatol a fény; és úgy vélték, óriási víztartály terül el a kemény réteg, a firmamentum fölött. Ma tudjuk, hogy az eső a nap által felszívott, felszivattyúzott nedvesség, amely párává, felhővé változott, s azután visszahull a földre; hajdan azonban azt hitték, hogy az eső a nagy felső víztartályból ered; azt képzelték, különböző ablakok nyitódnak és csukódnak a firmamentum szintjén, s ezáltal keletkezik az eső. Ez a vélemény – amelyen manapság nevetünk – igen sokáig közkeletű volt; ezt vallotta Origenész, Ágoston, Cirill, Ambrus és az egyházatyák java része. A lódító szentlélek gúnyt űzött belőlük.

Menjünk tovább. A harmadik napot a jóisten olyan munkára használta, amelynek eredménye jelentősebb, mint az előzőké. Letekintett az alanti vizekre, s azt gondolta magában, hasznos volna összegyűjteni őket, hogy száraz részek, más szóval szárazföldek keletkezzenek.

Akkor az akaratának mindenben engedelmeskedő vizek külön egyesültek, s mélyedések vájódtak részükre; másrészt pedig magaslatok alakultak, s hegyekkel tűzdelték tele a szilárd anyag felszínét, míg a nedvesség lassú hullámokban hömpölygött vagy új szakadékok felé zúdult. "És nevezé Isten a szárazat földnek; az egybegyűlt vizeket pedig tengernek nevezé. És látá Isten, hogy jó." (1, 10.)

Említést érdemel, hogy a jóisten legtöbbnyire elégedett volt

a munkájával. – A teremburáját! – mondta bizonyára magában. – Micsoda tökfilkó voltam, hogy nem teremtettem meg előbb mindezt!

Ezen a napon annyira elégedett volt szárazföldjeivel és tengereivel, hogy

az éj leszállta előtt még tenni akart valamit.

"Azután mondta Isten: Hajtson a föld gyenge füvet, maghozó füvet, gyümölcsfát, amely gyümölcsöt hozzon az ő neme szerint, amelyben legyen néki magva e földön. És úgy lőn." (1, 11.)

Nem lehet kellőképp csodálni a teremtő e gondos figyelmét. Lehetetlen elővigyázatosabban eljárni, mint ő tette. Valóban rejtély, mivé lenne a föld, ha isten olyan gyümölcsfákat ültetett volna, amelyek más gyümölcsöt teremnek, mint amilyen neműek. Mondjunk köszönetet a jóságos Elohimnak, amiért nem adott nekünk narancsot termő kajszibarackfákat, almát termő narancsfákat, ribiszkét termő almafákat, satöbbi; akkor aztán senki sem igazodnék el. Ah! mondjunk hát köszönetet istennek, amiért ilyen előrelátó jó atya!… Miután a föld engedelmeskedett és a kajszibarackfák kihajtottak és kajszibarackot termettek, megint "látá Isten, hogy jó.

És lőn este és lőn reggel, harmadik nap."

Ez aztán már fura história! Három nap már eltelt, s a mindjárt kezdetben

megteremtett világosság folytán este és reggel is volt: csupán az

különös, hogy ez a világosság, amely eltűnt a nap végén, hogy átadja helyét az éj homályának – ez a világosság egy fényforrás nélküli, születő világot ragyogott be; annyi napsugár sem volt, mint egy szénbánya mélyén. Ez a furcsaság megérdemli, hogy szó szerint idézzük a bibliát:

"És mondá Isten: Legyenek világító testek az ég mennyezetén, hogy elválasszák a nappalt az éjszakától, és legyenek jelek, és meghatározói ünnepeknek, napoknak és esztendőknek.

És legyenek világítókul az ég mennyezetén, hogy világítsanak a

földre. És úgy lőn.

Teremté tehát Isten a két nagy világító testet: a nagyobbik világító testet, hogy uralkodjék nappal és a kisebbik világító testet, hogy uralkodjék éjjel; és a csillagokat.És helyezteté Isten azokat az ég mennyezetére, hogy világítsanak a földre.És hogy uralkodjanak a nappalon és az éjszakán, és elválasszák a világosságot a setétségtől. És látá Isten, hogy jó.

És lőn este és lőn reggel, negyedik nap." (1, 15–19.)

Nincs itt semmilyen tévedés, ugyebár? Bizonyára a Napról és a Holdról van szó. Ennélfogva – a szentlélek szerint – a Nap teremtése négy nappal a világosság teremtése után következett! A szentlélek mindent tud, ez nyilvánvaló; másként nem volna szentlélek, hanem közönséges bolond. Valahányszor a tudomány felfedezést tesz, a szentlélek bizonyára

nevetgél, s ezt mormolja magában: "Én öröktől fogva tudom ezt; ezek a szegény törpe emberek meg mit vesződnek, hogy kiderítsék!" De akkor a szentlélek miért sugallta Mózesnek ezt a hajmeresztő badarságot a világosságról meg a Napról?… Igazán,

micsoda szédítés!… :DDDDDDD

Ajánlom figyelmedbe Leo Taxil Szórakoztató biblia c mesteri alkotását,abból legalább tanulnál is valamit.

Akkoriban nem voltak vallasi fanatikusok, vagy en nem talalkoztam veluk, de nem egy illetot raktak ki, volt olyan is, akit vegleg kitiltottak valahogy, erre mar pontosan nem emlekszem (nem tud regisztralni tobbet vagy valahogy igy)...

De egy mindben kozos volt, uldozesi maniaban szenvedtek... "mindenki csak engem bant, es majd jol megjarjatok..."

Igen, mert már elegem van őkelméből. És én már egyszer megcsináltam azt hogy szóltam egy fanatikus hívő miatt, mert kiidegelt számomra kedves emberkéket....az is ugyanezt művelte, és üldözött másokat. Úgy ráadásul hogy nem is ismerte őket!

És mivel nekem hatalmas szívem van, akkor is szóltam annak a hívőnek hogy szólni fogok azért amit művel, így neki szóltam. :D Csak a másik nem hitte el hogy tényleg szólok.... És vállalom a dolgot! Ha ő fenyeget alaptalanul másokat, akkor én beváltom méghozzá nem alaptalanul.

azt hiszem a kedvenc imám ide való. :)

Ó uram Adj nekem bölcsességet, hogy megértsem és türelmet, hogy elfogadjam ezt az embert, mert Uram, ha nekem erőt adsz én úgy megverem, hogy belehal.

Ámen...

na ma' te is kezded a fenyegetest?

annak van felnivaloja, aki masokat serteget, ugy hiszem itt egy ember sertegetett tobbeket, meg en szandekaim ellenere veletlen Kezdet-et... de az nem direkte volt...

dewi remelem tudod, hogy az is szemelyeskedes, hogy a "satanistak"...(dewi 1004), es mivel olvastad (ALITOLAG) a szabalyzatot, igy tudod, hogy ez is ott van :).

Miért nincs agyad? XD Kit nevezel pogánynak? Mert nagyon tudod hogy lesátánozz mindenkit de utánanézni dolgoknak lusta vagy! Szóval ha engem, akkor inkább emelj engem is sátán szintre nehogy kimaradjak belőle!

Istenem! Miért nem adtál neki egy hangyányi értelmet???? Csak egy hangyányit, nem többet! Könyörgöm valamit csinálj ezzel, mert azt hiszi a Te nevedben cselekszik!

Zsolt. 2,1

Miért dühösködnek a pogányok, és gondolnak hiábavalóságot a népek?

Te még azt sem látod milyen játszmákat űzöl az emberekkel!!!! Fogd már fel végre hogy te sértegetsz mindenkit!!!!

Na jó....még egy sértés és megígérem hogy szólok az illetékeseknek hogy figyelmeztessenek téged! Kezd elegem lenni ebből....

Te nem tudsz értelmesen beszélgetni, más meg szeretne, de te mindig nekiállsz másokat cseszegetni! Ha nincs egy értelmes mondatod (mert nincs) akkor inkább hallgass!!!!

Csak árulná el mit mondott az a fény..

Bár Isten csak egy van , csak ki ki a kedve szerint magyarázza....

Hisz Mohamedhez is Noé és Mózes Istene szólt.A hegyen Gábriel arkangyal jelent meg neki.