Kétségbeesve (beszélgetős fórum)

Nehéz helyzetben vagy. Ha a párod szeret Téged, és Veled akarja leélni az egész életét, akkor ő is nehéz helyzetben van, hiszen ha nem is akarja megérteni, a kérdés valójában úgy néz ki, hogy "most vagy soha" az ideje annak, hogy gyermeketek legyen. Azért mert ő ráér még, nem teheti meg Veled, hogy hagyja, hogy Te kifuss az időből, és soha ne lehess (akár más férfi oldalán) édesanya. Azaz tetszik vagy nem tetszik, neki is döntést kell hoznia, és ha a válasza az, hogy ő nem akar most gyermeket, akkor Neked is döntést kell hoznod, lemondasz-e esetleg örökre arról, hogy gyermeked legyen. Szerencsére azonban nem kell ezt egy perc alatt eldönteni. Szerintem azt, hogy mielőbb legyen gyermeked, azt nem úgy értik, hogy már ezt a ciklust sem szabad kihagyni, hanem úgy, hogy 1-2-3 éven belül legyen gyermeked... A másik pedig az, hogy egyetlen vetélés lehet véletlen is, (kettő is lehet véletlen), de én magam biztosan nem állnék neki újabb próbálkozásnak, amíg ki nem derítem, mi volt, vagy mi lehetett a vetélések oka, hogy ha lehet, akkor ezt az okot küszöböljétek ki. Az egyik legrosszabb ugyanis szerintem az lenne, ha újabb vetéléssel végződő terhesség következne. Egyébként a férfiakat is nagyon megviseli ám egy magzat elvesztése...

Szorítok Nektek!

Ilyen fiatalon ennyi mindenen túl lenni, tényleg nagyon sajnálom. Én azért egy alapos endokrinológiai vizsgálatot javasolnék neked és ezt sajnos a nőgyógyászok nagy többsége nem szokta. Nekem myomám, endometriózisom volt és utána lombikprogrammal sikerült a kisfiam. Most még inzulin rezisztenciám és pajzsmirigy alulműködésem van de egy jó endokrinológus ezeket egész jól kordában tudja tartani. Csak sajnos nem mindegy hová megy az ember.

Remélem megoldódnak a problémáid és pár év múlva már egészséges és boldog leszel.

Nagyon sajnálom amin keresztülmentél, meg tudom érteni, hogy elkeseredtél.

Én is elvesztettem két babát, és a PCO-m miatt engem is sürgetett az idő. Kívánom Neked, hogy mielőbb jöjjön helyre a lelked és sikerüljön a baba. És azt is, hogy a Párod álljon teljesen melletted, mert így nagyon nehéz lehet Neked. Kitartást és sok szerencsét!

Szia!

Érdemben én sem tudok hozzászólni sajnos, csak a tiszteletemet szerettem volna leróni, hogy ennyi idősen mennyi minden történt már Veled!

Sajnálom és kívánom a legjobbakat, babában gazdag jövőt :)

Kipróbálnám az Aviva tornát (sokakat helyre rakott), a speciális diétát és az akupunktúrát. Elmúlhatnak a ciszták!

A babát nem erőltetném, nem is problémáznék ezen, nem aggódnék, mert hiszem, hogy amitől félünk az könnyebben bekövetkezik. Tudom, hogy úgy tűnik, hogy nagyon könnyen beszélek. De nem, sokmindenen mentem már keresztül én is.

(Halálos betegség, előtte 1 gyerek, utána 2, ökölnyi mióma, méhkivétel, amit nagyon megbántam)

Nagyon sok sikert kívánok neked az életben és sok erőt!

Szia!

Nagyon sajnálom hogy ezt a sok szörnyűséget át kellett élned.

Sok férfi és nő gondolkodik úgy mint a párod, hogy előbb legyen karrier, lakás, autó, utazás stb. és utána jöjjön a baba. Ezzel csak az a baj, hogy soha nem lesz olyan hogy "most eljött a tökéletes időpont". Mindig lesz valami, ami miatt még várni kell még egy kicsit. És ti sem lesztek fiatalabbak. Főleg, hogy neked még egészségügyi problémáid is vannak.

Aztán ott lesztek 30-40 évesen, lesz mindenetek, de nem tudtok örülni neki, mert a legfontosabb hiányzik.

Neked nagyon sok erőt és kitartást.

Kedves SVivus!

Csak elképzelni tudom, hogy milyen fájdalmon mentél keresztül, és azt is, hogy milyen nehéz helyzetben is vagy most. Úgy érzem olyan tanácsot nem tudok adni, ami ebből a problémából kiutat mutat, de gondoltam írok, hogy lásd engem meghatott ez a történet.

Valahol úgy gondolom, hogy az hogy nem volt a párod 100%-ban melletted, csak mondjuk 90-ben téged is visszatartott lélekben. Hallottam olyanról, hogy valakinek azért ment el a babája, mert úgy doglozta fel a gyerekkori élményeit, hogy ha megszületik a babája, akkor elhagyja, mert őt is elhagyta az édesanyja. Amint ezt feldolgozta pszichiáter segítségével már meg is maradt a baba. Szóval lehet, hogy neked is végig kellene ezeket gondolni, szakemberrel beszélni, hogy a párod családja ezzel a hozzáállással nem-e fogott vissza téged tudatalatt.

De kitartást, és hidd el megtalálod majd a megoldást!!!!