Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze a belépési adatokat, egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ
Főoldal » Cikkek » Hobbi & Otthon témák » Karácsonyi szokások cikk

Karácsonyi szokások


Mi jut eszébe az embernek a karácsony szó hallatán. Szeretet, család, ajándékok, hó, hideg és persze evés, ivás. A karácsony Jézus Krisztus születésének ünnepe, nem áll egymagában a téli ünnepek között, egész ünnepsor épül köré. Az ünnepkör kezdete november végére, december elejére esik, neve advent, mely az eljövetelt, az Úrra való várakozást jelenti. Négy ünnepi vasárnap, s egyéb ünnepnapok, szentek névnapjai tartoznak bele. Ilyenkor adventi koszorút szoktak készíteni, amelyet négy szál gyertya díszít. Ezeket egymás után a négy adventi vasárnapon gyújtják meg.

ELÖSZÖR IS A LELKE A KARÁCSONYI HANGULATNAK A :

Karácsonyi recept:

Beigli


(Karácsonyi recept)

Hozzávalók:

1 kg liszt, 1/2 kg margarin, 1 egész tojás, 4 púpozott evõkanál porcukor, 3 dkg élesztõ cukros tejben megfuttatva, só, 1-2 dl tejfel, hogy kellemesen puha tésztát kapjunk. A töltelékhez: 1/2 kg dió, 3/4 kg mák, velük egyenlõ súlyú cukor. A cukrot kicsi vízzel (kb. 1/2-1 dl) felolvasztom, bele a dió ill. a mák. Ha sûrû, mehet bele még egy kis víz, de nem baj, ha kemény a töltelék. Ízesítésül: a dióshoz vaníliás cukor, mazsola, fahéj, kakaó. A mákoshoz mazsola, citromhéj, fahéj, õrölt szegfûszeg, narancshéjlekvár.


A tésztát 5 részre osztjuk (kb. 33 dkg egy-egy gombóc). Nem hagyjuk kelni, azonnal kinyújtjuk tepsi hosszúságú téglalap formára (kb. 3-4 mm vastagra). Kb. 45 dkg tölteléket teszünk bele, a tölteléket, ha kemény, vizes kézzel simítjuk ki a téglalapon úgy, hogy egy sáv tészta maradjon üresen és úgy tekerjük fel, hogy az üres rész legyen a beigli talpa. Enyhén vajazott tepsibe tesszük, tojással megkenjük, kötõtûvel koppanásig átszurkáljuk. Elõmelegített, közepes forróságú sütõben sütjük világosra.



Luca széke, Luca pogácsa:


Különböző népszokások is kapcsolódnak ehhez az ünnepi szakaszhoz. Nálunk a legelterjedtebb hiedelmek egyike december 13-hoz, Luca napjához kapcsolódik. Ezen a napon elkezdenek egy széket készíteni, amelyet karácson előestéjére fejeznek be. Aki a templomban az éjféli misén rááll, az meglátja ki a boszorkány. A lányok szívesen jósolnak Lucakor vajon ki lesz a jövendőbelijük. Kedves szokás a Luca pogácsasütés.


A fenyőfa, a karácsonyfa:


Évszázadokkal ezelőtt karácsony napján életfát, termőágat vittek a szobákba, amely az évről évre megújuló természet mágikus jelképe volt, a XIX. században feltűnő díszített fenyőfa ezt teljesen kiszorította, jobban mondva helyettesítette. Csodálatosan közelíti meg a fenyőfa témáját egy mosoni népmonda. Amikor Krisztus Urunk a Földön járt, gonosz emberek elől bujdosnia kellett. Üldözői elől menekülve egy sűrű lombú fa alatt húzta meg magát, ez azonban odaszólt neki: állj odább, mert ha nálam találnak, engem is elpusztítanak. Ezzel utasították el féltükben a többi fák is. Az úrnak ellenségei már a nyomában voltak, amikor egy fenyőfához ért. Alig volt lombja, ezért ágai rejtették el Jézust, aki így meg is menekült. Az Úr megáldotta a fenyőfát: soha ne hullasd el a leveledet. Te légy a legdélcegebb és a legszívósabb minden társad között, élj meg mindenütt. Légy az emberek öröme és emlékezetemre rajtad gyújtsanak karácsonyi gyertyát. Ez a mese, a valóság azonban, hogy mindössze talán százötven esztendőre tehető a fenyőfa állítás karácsonyi szokása hazánkban.


Karácsony böjtje:


A karácsony böjtje, amely a hamvazószerda és a nagypéntek mellett a legszigorúbb, de örömmel vállalt böjti nap. Ilyenkor reggelire csupán kenyeret és olajba áztatott savanyú káposztát ettek a jó katolikusok. Mások csak kenyéren és vízen böjtöltek. A böjti ebédre üres bableves és mákos guba vagy mákos tészta készült.

A karácsonyi ételek mágikus jelentősége a néphitben


Szinte minden karácsonyi ételnek volt mágikus jelentősége. A bab, a borsó, a mák a bőséget biztosította, a fokhagyma védte az egészséget, a rontás elhárítására diót használtak, a méz az egész életet édessé tette. Egyes vidékeken karácsonykor a kútba dobtak egy almát, vízkeresztkor kihúzták és a család közösen elfogyasztotta, hogy az új esztendőben egészségesek legyenek.


A karácsonyi vacsora:


Az ünnep fénypontja mindenütt a karácsonyi lakoma. A falusi ház legjobban tisztelt bútordarabja mindig is az asztal volt. Megteríteni csak ünnepeken szokták. Karácsonykor piros terítő került az asztalra, a piros az öröm színe. Az asztal alá szalmát helyeztek el, a betlehemi jászolra emlékezve és emlékeztetve. Karácsony nem múlhat el – és most hazabeszélek – hal, halászlé nélkül. Elmaradhatatlan a pulyka is, akár gesztenyével töltve, vagy csak egyszerűen egészben sütve. Sokan ilyenkorra időzítik a disznóvágást, így aztán töltött káposzta, hurka-és kolbászhegyek ékesítik az asztalt és terhelik a gyomrot. A diós és mákos bejglivel már csak a szemünket kenegetjük, mert csak az kívánja.


Szakál László a híres soltvadkerti vendéglős ezt írja az ő családja karácsonyáról: „A karácsonyi ünnepi ebéd. Hát az valami fölséges volt. Orja leves savanyú szósszal, szárma, csirkepaprikás, kacsasült, kalács, rétes, amely mákkal, almával, túróval, meggyel és sok más finomsággal volt töltve.” Elmondhatjuk tehát, hogy a karácsony nem a diétáról szól.


Amíg karácsonykor és más ünnepeken a fő fogáshoz tartozott a pulyka vagy más szárnyas, új évkor nem szabad baromfit enni, mert az hátrafelé kapar, tehát az újévben lemaradást okoz. Ezért ajánlatos ilyenkor a disznó, mert az az orrával előre túr. Innen ered az új évi malac fogyasztásának szokása, vagyis malacot új évkor és nem szilveszterkor kell enni. Köszönöm megtisztelő figyelmüket!


KIVÁNOK MINDENKINEK GYÖNYÖRŰ ÉS BÉKÉS KARÁCSONYI ÜNNEPEKET!




Írta: cicaanya, 2007. december 17. 06:03
Fórumozz a témáról: Karácsonyi szokások fórum (eddig 46 hozzászólás)

Ha ez a cikk tetszett, az alábbiakat is ajánljuk figyelmedbe:


Minden jog fenntartva © 2005-2021, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Facebook