Jóban Rosszban sorozat rajongók (beszélgetés)
Szia!
Ha gondolod írhatán privát, kíváncsivá tettél! :):):):)
Szia!
Kingalaura!!
A mi városunkban van egy expap, évekkel ezelőtt lépett ki a szerelem miatt, többet nem írhatok róla, nehogy valaki, aki esetleg olvassa külső olvasóként, felismerje...
Én személyesen ismerem, tegeződünk is, én ajánlottam fel neki, mert hasonló korúak vagyunk...
EGy tündéri pasi, és nagyon helyes is... Olyan bájos pofikája van...
Tudod én sem válthatok csak úgy. Katoliks teológus vagyok. Nekem sem úgy megy ez...Az lett volna a legjobb, ha mindketten maradunk a magunk vallásánál, csak ő nem papként... Ha nem lett volna refiséknél pap, akkor elvehet, mert ugye vegyesházasság lézezik!
Hirdetik a nagy egységet a keresztények közt, aztán a refis pap nem vehet el katolikus nőt:( :( :(
igen ez nekem is eszembe jutott
akkor összeházasodhatnának
Én csak azt nem értem, hogy ha te katolikus vallású vagy, te nem tudtál volna váltani miatta...
Mert nyilván egy lelkésznél nem olyan egyszerű a dolog...
És mivel ő református, ő házasodhat, nem?
Szóval nincs ebben gyakorlatom, de nem értem, hogy miért nem volt megoldás a ti esetetekben...
Sziasztok!
Tényleg nem könnyű elmondani, és nem is bizos , hogy ez a megfelelő fórum, de olyan aranyosak vagytok, és a téma kapcsán jött bennem elő, úgyhogy elmesélem!
De ha aztán megvettek, akkor :(:(:(:(
Szóval az úgy volt, hogy megismertem egy nagyon kedves, nagyon helyes fiatalembert évekkel ezelőtt... Külsőre nem, mert sötét hajú, kék szemű, és kissé kreolos bőrű férfi volt, de belsőre tiszta Tamás atya... Komolyan!
Talán mondanom sem kell, pap volt... Igaz református.Egymásba szerettünk, kb olyan hosszú vívódás és évődés után valottuk meg, mint a filmben. Kollégák is voltunk, csak nem egy kórházban.
Amikor színt vallottunk, akkor úgy tűnt minden sínen van, megtaláltam azt a férfit, akit kerestem! Boldog voltam, elmondhatatlanul, és tudom, hogy ő is!
Annyira boldog volt, hogy el is újságolta ezt a friss szerelmet egy barátjának, aki szintén pap, és akkor jött a pokol...
A barátja világosította fel, hogy nem lehetünk együtt, mert ő nem udvarolhat egy katolikus nőnek... ugyanaz volt innentől a helyzet, mint a filmbéli párral... Tiltott gyümölcs lettünk egymás számára!
Nem tudom Nektek leírni azt a napot, amikor jött ezt elmondani! Semmit nem sejtettem, nagyon vártam. Alig tudott az ajtón bejönni, és megszólalni! Csak makogott, és igyekezett minél távolabb állni tőlem... Míg nagy nehezen kinyögte, hogy nem találkozhatunk többé, mert nincs folytatás... azt hittem , hogy meghalok!!!!! És még csak át sem ölelt, hogy segítsen, csak tőlem két méterre szenvedett.
Majd elment. Aztán persze a munkahelyen találkoztnk, és folyamatosan szenvedtünk, bár megpróbáltunk csak kollégák lenni. Persze így nem tudtuk kikerülni egymást! Volt, hogy eljött a lakásomhoz, és távolról figyelt, csak hogy láthasson! Kinn ültem az állomáson, vártam egy vonatot, ő meg pont átutazott egy másikkal, és állat az ablakában. Csak néztük egymást, és legszívesebben átmentem volna hozzá a vonaton keresztül... De nem lehetett.
Így is hosszú már ez, nem sorolom, hoyg hány alkalom volt, amior csak vágyódtunk egymás után.
aztán nem bírtam tovább, és kértem, hogy látogasson meg, és próbáljunk megoldást találni, hátha.... Eljött, de ma már tudom, hogy kár volt!
Nagyon sírtam, mert egy kiskapu sem maradt nekünk, csak ha ő kilép, de azt nem akarta! De végre legalább átölelt, és nem magamban sírtam!
Bevallom , mivel tudtam, hogy ő is szeret, belőlem is kijött " Betty", és először szidtam, hogy miért nem tudta ezt hamarabb, és hogy miért nem engem választ! Aztán bevetettem minden női praktikát. Pl. én is megpróbáltam megcsókolni, amit nem hagyott persze! Csak az arcomról csókolta le a könnyeket. Tudom, hogy ez nyálasan hangzik, de így volt. Ezt nem kellett volna tennie, mert nekem sem kellett több, gondoltam akkor is " elkapom" ! És végre megcsókoltam, aminek már ő sem tudott ellenállni....
Teljesen elragadtak minket az érzések, ez a " baleset " még párszor előfordult! Gyönyörű verseket is írt nekem! Még moziban is voltunk egy távoli helyen, ahol nem ismertek minket. Közben pedig fontolgatta, hogy mégis kilép, keres polgári foglalkozást.
Egy szép napon aztán megnt csak elém állt és azt mondta, hogy nem adja fel a hivatását, és be kell fejeznünk... S láttam, hogy szenved, sírt. Akkor én léptem le nemsoká, mert nem bírtam! Doki lett a vége különben mindkettőnknek, mert teljesen kikészültünk....
Még most is rossz ez!
Bocsássatok meg, de olyan jó, hogy elmondhattam!!!! Életemben először Ti "hallottátok"! Most érzem csak, hogy ez mekkora súly volt a lekemen!
Nos ez az én történetem.... Jó mi???
szia :)
jó belépő, kétségtelen :DDD
de mond már :DDDD
Kingalaura mondd csak :)
Az édesnégyes miatt én is csalódtam Zsófiban. És elhiszem hogy a készítők akarnak valami érdekességet, de ezt valószínüleg még azelőtt tudni lehetett, hogy Zsófi belement. Márpedig ezek ismeretében nem kellett volna belemennie!
Más. Nézi valaki esetleg délután a Szerelem nevében-t? :)
Abban is van egy papos szerelmi szál, kíváncsi vagyok ott mit hoznak ki belőle, mert Mexikóban nagyon-nagyon vallásosak az emberek, így elég nehezen tudom elképzelni, hogy egy pap 'bűnözzön'!
az édes négyesre mondom,
mindenkinek elmondják, ha nem elég nézett a műsor, tenni kell érte, mindegy mit, kitalálják, csak minél többen lássák, hiszen attól ismert egy csatorna.
Itt pedig kettő verseng egymással, hát muszáj adni érte valamit :D
ha megnézed a tegnapi adást, kíváncsi vagyok a Szabival kapcsolatos véleményedre, amúgy szia, rég láttalak :D
A tegnapi kimaradt, majd megnézem neten. Haha, gondolom Bandiák hazaútja is kalandosra sikerült. :)
Egy adást se néztem az Édesnégyesből mert nem nagyon nem fogott meg de láttam a bemutatót. Olvasom hogy többen csalódtak Sz. Zsófiban ki vannak akadva rá, stb., és ha van is alapja talán nem kéne megítélni a műsor alapján hisz biztos nem az igazi arcát mutatja csak eljátssza amit a készítők kérnek tőle.
Sziasztok!
Valamit annyira szeretnék elmondani Nektek!
Tamásotok és Bettytek története kapcsán jutott újra eszembe...
Csak nem akarok vele zavarni. Viszont úgy kikívánkozik. "Nem mondhatom el senkinek, elmondom hát mindenkinek" dolog.
Lehet, hogy leírom röviden....
Szerintetek meddig kell nélkülöznünk Tamás atyát?
Nem hiszem, hogy én sokáig bírnám :(
Általános??
Inkább országos! :)