Isten (beszélgetős fórum)
A szeretet tettekben nyilvánul meg. Ahhoz, hogy egy tettet végrehajts, előtte el kell döntened, hogy megteszed.
Hiába mondod valakinek ezerszer, hogy szereted, attól az nem ér semmit. A tetteid fogják bizonyítani szeretetedet.
Félre értettél:))
Számomra a szeretet nem megmagyarázható valami.
Nem inger reakció,nem ésszel és tudattal behatárolható valami.Csak úgy jön.
Tök mindegy ,hogy az a másik ember milyen.Szép vagy csúnya,gazdag,vagy szegény,épp vagy egészséges,egyszerűen a lelkét szeretem.
Ez nem tudatos döntés kérdése.
Egyszerűen szeretem.
Akkor is ha hülye,akkor is ,ha agresszív ,akkor is ha ő nem szeret engem.
Ez a dobd vissza kennyérrel frázis.
De ez nem jelenti azt,hogy hagyom magam életem végéig kővel dobálni és én kenyérrel kell, hogy viszonozzam????
Ne keverjem bele Istent?
6. Ne ölj!
7. Ne paráználkodj!
Ezeket ő mondja!
"Az önvédelem is ösztönös, ha kell agressziót szül és védekezik, még ölni is képes.Ez pl semmiképp nem pozitív."
Tudod,én úgy gondolom,tojok rá ,hogy pozitív ,vagy negatív ,emberi léptékekkel mérve persze,hogy megölök -e valakit,azért ,mert önmagam ,vagy mást akarok megvédeni közben,és nem igazán gondolkodnék a felettes énemmel azon,hogy szerencsétlennek ,csak épp rossz napja van,amikor mondjuk a lányomat akarná megerőszakolni.
Utána ráérek helyre tenni a lelkiismeretemet,és a felettes erkölcsi énemmel konzultálni,miután nem hagytam ,hogy egy másik ember nekünk támadjon.
Sok sok emberileg kikiáltott bűn létezik,amiket törvények,erkölcsi szabályok határoznak meg,de ne keverd bele Istent,mert Ő soha nem mondott olyant,hogy ne harcolj akkor,amikor fel kell emelned a kardot,és ne légy szerelmes,csak mert mások azt mondják ,nem szabad.
Hidd el, amit te szeretetnek nevezel, az egyszerű inger-reakció. Valószínűleg olyan emberek felé táplálsz ilyen érzéseket, akik jók és szeretetreméltóan viselkednek veled szemben. Így egyszerűen csak reagálsz egy impulzusra. Ezért nem tudatos döntés. De a valódi szeretet nem ez. A valódi szeretet akkor nyilvánul meg, amikor olyan ember felé kell jóindulattal fordulnod, aki rosszat tesz neked, aki bánt, akit ingerekből adódóan gyűlölnöd kellene. De te nem bántod őt, nem teszel neki viszont rosszat, hanem minden rossz ellenére jót teszel neki és ez már tudatos döntés következménye, mert ingerekből adódóan te rosszat tennél neki. Remélem érthető amit mondok.
Amikor azt mondja krisztus, hogyha megdobnak kővel, dobd vissza kenyérrel, akkor ezt érti rajta. Ez a szeretet.
"Az állatoknak is van anyai ösztönük. Ezt nem nevezném szeretetnek, mert a szeretet tudatos döntés következménye."
Akkor én állatias vagyok,mert tudatos döntésből,még soha senkit nem tudtam szeretni,viszont ösztönösen igen.:))
Én az állati szeretetet nevezem igazán szeretetnek,az emberi szeretetet annyi minden befolyásolja,főleg az önös érdek,és a túlzott ragaszkodás.
Számomra az ösztön,az pozitív,számodra negatív.
...vagy a könyvek legalábbis ezt írják,ahogyan olvastam.
Én nem tudom,hogy a könyvekben ,mit neveznek ösztönnek.
Én csak azt tudom,hogy nem véletlenül jellemzik a jó cselekedeteket "Ösztönösen jól cselekedett"-nek:))
Az ösztön,az egy nagyon ősi ,belénk ivódott valami.
Mint az anyának lenni vágyás,mint ,a gyerekeink féltése és szeretete,mint a család összetartása,mint a szerelem,mint a harc a szeretteinkért ....számomra ezek az ösztönös dolgok.
Az élvhajhászat,a pénz éhség,a habzsolása bármelyik élvezetnek ,mint a kialakult emberi civilizációs ártalmak egyike.
Egy kis pszichológia:
Az Én a Felettes-én és az Ösztön-én feszültsége között található, és igyekszik ezeket a feszültségi különbségeket harmóniába hozni,
amikor az Ösztön-én túl nagy harcban áll a Felettes-énnel, akkor az Én és a Felettes-én eltávolítják az Ösztön-ént, a tartalmát a lélek tudatalatti részébe nyomják (elfojtás)
Az ember pszichológiai szerkezete alapján három én létezik:
Id (ösztön-én, a szenvedélyek forrása)
Ego (én, a józan állapot és a hatékony tevékenységek központja)
Superego (felettes-én, az erkölcsi előírások és parancsok forrása)
nos, erről a modellről beszéltem, kissé szabadosan.
Az ösztön énre én az agressziót, a vágyak azonnali kielégítését értem. Semmi köze a megérzésekhez! Inkább az állatias, nem gondolkodó, a feszültség kiadását azonnal követelő énre gondolok. Szerintem kevered a tudatalattival, nemde?
Én nem arról az ösztönről beszélek, amihez sokan a megérzéseket párositják. Én a pszichológia szerint elnevezett ösztön énről beszélek, a félreértés tisztázása végett.
Húúúúúúúúú,evvel nagyon nem értek egyet.
Az ösztön én ,számomra a felettes én,és nem a sátán?!
Aki az ösztöneire hallgat,az még megérzi az élet ,a természet és az ember ősi törvényszerűségeit,azt nem befolyásolják az általad "Isteni"-nek titulált,ámde nagyon is emberi szabályok.
A köztes én az az álarc,amit minden ember felvesz,hogy frankón passzoljon ebbe a társadalmi valamibe.
Az ego,pedig nem más ,mint az elménk által összerakott személyiség,amit a környezetünk,az emberek,a társadalom,a szabályok,az erkölcsi és etikai szabályok ,óhatatlanul alakítanak ki belőlünk.
Szerintem van egy negyedik én.Ami tiszta,mindenfajta "emberi" -től mentes legbennsőbb én,aki maga az Isten .
A következőképpen is fogalmazhatnánk:
Az én, a tudat három részre osztható: ösztön én, amely a bennünk nyugvó, mondhatni állatias ösztön, nevezhetjük sátánnak. Felettes én, a belénk nevelt erkölcsi szabályok, az etika,nevezhetjük Istennek.
És közte vagyunk mi, a köztes én, az ego, amely próbál a kettő között lavírozni. Na ezt most nagyon leegyszerűsítettem. A lényeg az, hogy az ösztön én nagyon testi, nagyon fizikai, a kezdetek óta programozott és inger reakció elven működik, ettől determinált. Szóval, ha valaki nem tudatos, akkor ezen a szinten működik. A felettes én pedig megköveteli, hogy ne inger-reakció elven működj, hanem gondolkodj mielőtt cselekedsz vagy mondasz valamit. De ez munka. Az ösztönnél nem kell dolgozni, mert önmagától működik, de a tudatos gondolkodás már igényel egyfajta munkát. Viszont az ember baromira kényelmes és lusta, ezért számára állandóan odafigyelni, elemezni, mérlegelni már nem nagyon akaródzik. legalábbis eleinte nagyon nehéz, mert le is kell győzni az ösztön ént. De minél jobban gyakorolja az ember ezt a munkát, annál jobban fog menni.:)
Neodarwinista megközelítésben:
A tudomány manapság jutott el arra a szintre, amikor megkísérelhet természettudományos magyarázatot adni a kérdésre, vajon cselekedeteink előre determináltak-e vagy sem.
Tekintettel rá hogy természettudományos alapon állva – racionális, szabadgondolkodó és ateista kutatók szerint – az „éntudat” az, amit azonosíthatunk a lélekkel, s az éntudat lényegében egy olyan modell agyunkban, melyben szerepel önmagunk képe is, emiatt levonható a következtetés, miszerint „szabad akaratunk” tulajdonképpen csak egyfajta illúzió! Ezen illúzió abból a tényből fakadhat, hogy egyetlen organizmus idegrendszere sem képes lemodellezni önmaga 100%-ig tökéletes mását, hiszen semmibe sem reprezentälhatja teljes egészében önmaga modelljét. Emiatt a modellel végzett gondolatkísérletek soha nem lesznek teljesen tökéletesek. Sőt, ha elfogadjuk, hogy az agyunk egy nemlíneáris, komplex rendszer, akkor a káoszelmélet szerint pedig egy kicsit hibás közelítés kaotikus rendszerekben akármekkora hibát jelenthet a jóslásban. Ebből pedig következik, hogy nincs olyan élőlény, mely képes lenne tökéletesen előrejelezni saját viselkedését egy későbbi időpontban. Vagyis, mégha cselekedeteinket tökéletesen determinálja is a környezet, valamint saját korábbi emlékeink, e determináltságot képtelenek lennénk felhasználni a tudatos előrejelzésre, s ebből fakadhat a „szabad akarat” illúziója, az tehát hogy azt hisszük, az adott pillanatban, amikor döntési helyzetben vagyunk, valamiféle „pillanatnyi szándék”, „hirtelen elhatározás” alapján döntünk. Tulajdonképpen tehát, amit a „szabad akarat" fogalma alatt értünk, amögött valójában egy autodeterminizmus, és egy modellezési bizonytalanság húzódhat meg. Helyesebb volna tehát „szabad akarat" helyett ezekkel a pontosabb fogalmakkal jellemezni az emberi viselkedést: „önálló egyéniség" azaz autodeterminizmus, és komplex, nemlineáris viselkedés.
Persze így is meg lehet fogalmazni,de én úgy hiszem,hogy mindkét oldal bennünk van.
Mint a rajzfilmekben ,amikor az ember vállán ott a kisördög,a másikon az angyal és sugalmaznak mit is tegyél:))
Isten is bennünk van és a sátán is,de ,hogy épp melyikre hallgatunk,az a mi döntésünk,100%-ban:))
"Hány százalékban befolyásolja ISTEN? "
A maradék 85-ben de nem az Isten szabályozza hanem a sorsod a karmád . Az hogy mit kell megtanulni, stb. Isten nem avatkozik be a karmában csak akkor ha ő úgy látja jónak pl ha megszünteti és újjat tiszta lapot ad, (ez történt nálam is)
"És MÁSOK (emberek) döntései hány százalékban befolyásolják az ÉN életemet? " Ez sok mindentől függ pl hány emberrel állsz kapcsolatba.