Hogyan NE szoptassunk? Hibák, amiket elkövettem (beszélgetős fórum)

2dolog amit nem érzek hibának, illetve hogy befolyásolta a szoptatásodat! Az egyik, hogy mit adtak neki a kórházban...az én fiam szülésénél voltak gondok, 1hétig voltunk bent, 2nap tehettem először cicire így 5ik nap lövellt be a mellem...kapott antibiotikumot, tápszert mindent, de ahogy elkezdtem etetni és bedurrant a mellem, fejtem is mellette...így mikor hazamentünk nem kellett semi mást vennem-adnom, csak a cicit.

A másik a vendégség...hát ezt nem értem igazán, én ha kellett egy parkban, villamoson bárhol megszoptattam (letakarva) mert ez a világ legtermészetesebb dolga, de egy vendégségben nem hiszem ne lett volna szoba, fürdő valami ahol tudsz szoptatni...

De az igaz, sok nőt főleg az elsőnél érnek szoptatással kapcs rossz élmények, vagy hibák amiket elkövetnek..vagy inkább a nővérek a szülészeten,mert az ő dolguk lenne hogy szoptatási tanácsokkal lássanak el....

A másodiknál már annyi mindent tudsz, bár én sosem görcsöltem hogy lesz e elég tejem,stb...pozitív gondolkodás :)

Kicsit pályát tévesztett akkor! :O

Pedig a tesónál én fel keresek egyet, de remélem normálisat fogok ki.

Na, meg remélem a gyerek is akar majd szopizni, mert Levente borzasztó lusta is volt.

Én egy hónapig ki se ejtettem a számon a tápszer szót, csak mikor az egy hónapos státuszon nem mutatott hízást a mérleg, akkor a nagyon anyatej párti doktor néni is felírta a Bebát és én se tiltakoztam. Már két nap után hízott 20dkt, így megúsztuk a kórházat!

En azert a kissebbiknek mar adtam sima vizet par naposan is, semmi cukor vagy tea csak viz es izlett neki:) kiskanallal mert a biberont el sem fogadta es mivel meleg volt mikor szuletett, jol esett neki a tejen kivul is, az etvagyat nem zavarta.

A nagyobbiknak meg volt kamillatea szinten par naposan

:))))

Ez tok aranyos!

En is szegyenlos voltam, meg nalam zaj vagy mas szemely jelenlete idegesitett mindig ugyhogy maradt a bujdosas de emiatt annyira nem zavartattam magam, legalabb azalatt a fel ora alatt senki sem ajnarozta a babamat, csak az "enyem" lehetett:))) a tobbiek meg hadd varjanak!

A masodiknal mar lazabb voltam, nemcsak sotetitett szobaban hanem mar kocsiban is, etteremben felrevonulva szoptattam de lenyeg itt is a csend es az egyedul o meg en volt:)

Talan a 3.-nal mar en is kitessekelek mindenkit:DDDD

Ez tényleg durva!

Hihetetlen egyébként, hogy azok a SZAKemberek, akik a szoptatással foglalkoznak, mennyire nem figyelnek a lényegre! Sajnos én is követtem el hibákat az elején, így 8 hetes koráig az én lányom is kapott tápszeres kiegészítést. Még szoptatási tanácsadóval is beszéltem a problémámról, szerettem volna segítséget kérni, de ehelyett hasonló mondatokat kaptam csak. "Alultáplált a gyermek! Ki fog száradni! Kórházba fog kerülni!" Ahelyett, hogy megnyugtatott volna, mert szerintem ez az egyik legfontosabb, hogy ne stresszeljünk, még inkább kétségbe ejtett. Akkor mondtam, hogy most elég! Én szoptatni akarok, és szoptatni is fogok! Most 6 és fél hónapos a picilány, és még szopik. :)

Szabici: a lányod szépséges, és így is nagyra fog nőni! Bátor vagy, hogy szembenéztél a hibáiddal, és kiírtad! :)

Nálunk szerencsére pont a csecsemősök nyugtattak, hogy ne aggódjak, ami picike kis előtejem van, az pont elég neki, még kicsi a gyomra!

Máshol is így kéne felfogni!

Mondjuk szoptatásban már nem volt ilyen szerencsém, mert pár percig próbálta a nővér cicre rakni, majd közölte, hogy az én cicim nem alkalmas rá és hozott egy bimbóvédőt!

Egy amúgy is lusta babánál ez végzetes hiba!

pontosssan :D

az a picike kis gyomor épp akkor hogy az első napokban megtelíti az előtej, de ha azt mindenféle cukros löttyökkel tágítjuk, persze hogy éhes lesz és nem lesz elegendő számára az előtej, így adják is a tápszert ahelyett hogy megvárnák míg belövell az anyatej, ami tudjuk nem az első nap fog megtörténni. nem hiába voltak régen 1 hétig a nők kórházba szülést követően, hisz tudták nagyon jól az anyatej nem az első napokban indul meg, volt idő megtanulni a technikát.. :)

ma meg szülsz aztán már mehetsz is haza, otthon kezdj magaddal meg a babáddal amit akarsz... szégyen az egészségügyre nézve

igen,sajnos ahány nővér volt beosztva, annyiféle vélemény, hogyan csináljam, mit ne csináljak... persze egymásnak ellentmondóak!

Első babásként döntsd el, melyikre hallgatsz...

Meg aztán az egyik megnyugtatott, tegyem csak gyakran mellre, nyugodjak meg, reggel megmérjük a súlyát, biztos jobb lesz, de ha nem, akkor majd holnap jobb lesz.

Erre másnap a másik: hú anyuka, nem gyarapodott az éjjel ez a gyerek, ez bizony nagy baj, hozza ide, adok neki tápszert, mert sose mennek innen haza.

Na?

Szerintem örülhetsz, ha ennyi "hiba" (de igazából nem azok) ellenére hónapokig szoptattál!!

Én felkészült voltam, ettem, ittam, viszonylag nyugodt voltam, mégis alig volt tejem. Összesen 1 hónapig szoptattam és a második héttől kellett tápszert adnom. A babám súlya az első hetekben csökkent, illetve sokáig stagnált. Miután tápszert kezdett kapni, utána kezdett rendesen nőni.

Most 3,5 hónaposan hozta be a lemaradását, most 6kg, de a születési súlyát még mindig nem duplázta meg (3570-el született).

Bababarát kórházban születem, mégis a második éjjel betápszerezték, onnantól nem akart szopni, hasfájós lett 3 napig a tápszer miatt - vagyis a nővér miatt, amelyik nem várta meg, míg másnap reggelre beindult a tejtermelésem. Mire lett tejem, a baba nem akart enni. Mire kiürült belőle a tápszer, akart volna enni, de addig meg apadt a tejem, pedig a kórházban is fejtem.

Szóval minden igyekezetem ellenére nekem a kórházban rontották el, és bestresszeltek, hogy egy hét után sem engednek haza, ha nem gyarapszik a baba...

Egyébként az egy hónapos kora óta teljsen tápin élő babám még egyszer sem volt se beteg, se különösebben hasfájós (megtaláltuk a megfelelő tápszert), gyönyörűen fejlődik, kiegyensúlyozott, boldog baba.

Bárki, bárhol egyszerűen meg tudja etetni, nem kell szoptatós-helyeket keresni, vendégek elől se kell bújkálni. Nincs fejés, stresszelés, pontosan tudom, mennyit eszik, én is bármit ehetek, egy evés max 10-15 perc. Az antitesteken kívül minden benne van, amire szüksége van, szóval én (az egykori nagy tápszer-ellenes) maximálisan jó véleménnyel vagyok róla :)

Na de a következőnél majd azért én is próbálom még jobban csinálni.

Jó egészséget mindenkinek!

Elismerésem, hogy volt bátorságod szembenézni a hibáddal és leírni, főleg ide!

Mert sajnos úgy vettem észre, hogy nagyon könnyen elítélik az embert, ha nem szoptat.

Itt még nem jelentek meg az ilyen hozzászólások, remélem nem is fognak! Utólag már úgysem tudsz mit csinálni. Majd a második babáddal hasznosítod a tapasztalataidat, én is azt fogom tenni!

Tápszeres baba is lehet gyönyörű, jól fejlett. Az enyém is az!;)

Jó egészséget kívánok Nektek!

Ne legyen lelkiismeret furdalásod. Az első babámnál én is követtem el hibákat. Főleg azt, hogy a csecsemősnővérek, aztán otthon a védőnő utasításait követtem.Azt hittem ők a szakemberek, ők tudják! Így az elején tápszer is kellett, mert nem volt elég a tej. Másodjára én is összeírtam a hibákat és pont fordítva csináltam mindent, pont elég volt a tej.

Legközelebb neked is sikerülni fog és az első babádnak se lesz baja, a lényeg, hogy tudja, hogy szereted!

Minél kevesebbszer teszik mellre a babát, az anya szervezete annál kevesebb tejet fog btermelni - ezért nem lehet elvileg túltermelés. Akiknél mégis van, azok a legszerencsésebbek, vagy esetleg szenvednek majd ha elválasztódik végül a gyermek, mert nehéz elapasztani.

Nekem 3 babám van immáron, most múlt 1 éves a pöttömke.:)

Legelső babámnál 26 éves voltam, és nagyon sokat olvastam, készültem az "egészre", beleértve a szoptatást is. De már rögtön "duruzsoltak" a fülembe az öregek: nálunk mindenki max. 3 hónapig szopizott, nekem sem fog tovább menni....és elhittem. Akkoriban, 2055-ben még az időre való szoptatás volt a sláger, ha nem szoptattál 3 vagy 4 órás időközönként, egyszerűen hülyének voltál nézve......még a védőnők szerint is.:( És ezt is elhittem. Pedig olvastam tényleg, és nem ezeket olvastam, egyszerűen beletörődtem, és amikor ordított a gyerek két szopi közben, bolond fejjel azt hittem, azért mert éhes, biztosan nem jól csinálom.....4 hós és 1 hetes volt, mikor végleg abbahagytuk a cicizést és áttértünk a tápszerre.:( 2. babánál is tudtam mindent, a hiáimat is amiket elkövettem, és megfogadtam, hogy megpróbálom megint szoptatni a babát (pedig nálunk már az első babánknál is bababarát kórház volt), de 2,5 hós volt, besztrájkolt és én megijedtem. A legmelegebb napon több mint egy fél napot volt étlen-szomjan, mert egy kortyot sem ivott/evett. Délután rohantunk a dokinénihez tápszerreceptért a harmincvalahány fokban....rögtön tápszeres lett, a cicit soha többet nem fogadta el.

Végül a 3. babánál sikerült.:) Mondtam, lesz, ami lesz, megint megpróbálom, immáron nem hallgatva senkire. Még cumisüveget sem vettem, cumit sem vettem, csak melltartóbetétet, szoptatós melltartókat, a fejő ellen azért ellene voltam a kereslet-kínálat elv miatt. Persze eleinte kellett az is, 3. nap kaptam tesóméktól, mert majd' szétdurrantak a cicieim. Végül 10 hónapos múlt 1-2 nappal, mikor saját magát választotta el. A tejcsit 2 3 hét alatt elapasztottam.

Úgyhogy hajrá!!!!!!! A babócád tápszerrel is ugyanaz a baba, és gyönyörű szép.:))))))))

Ha estleg másik babócára kerülne a sor, majd könnyebb dolgod lesz reméljük.:))))))

Egy egy dologban én is magamra ismertem a cikkből. Például én azon feszengtem mindig, hogy mit fognak csinálni a vendégek amíg én fél órákra eltűnök szoptatni. Utáltam, ha jöttek hozzánk, és már előre feszült voltam.

Az igény szerinti szoptatásnak nálunk annyi eredménye volt, hogy el kezdett apadni a tejem, mert túl hosszú idő telt el két szoptatás között, pangott a tej a cicikben, így azt érezte, nincs szükség a termelésre. Aztán mindig üresre fejtem a ciciket szopi után, és nem lettem tejcsárda, a babám szépen fejlődik. Nálunk is voltak kritikus napok, amikor majdnem tápszerhez nyúltam, de hála a kitartásunknak nem lett rá szükség.

Az, hogy teáztatják az újszülötteket, véleményem szerint abszolút nem befolyásolja szopási kedvüket, hiszen csak ha nem tudnak eleget szopizni akkor kapnak, és mire újra szopi idő van, ugyanúgy éhesek, sőt! Szerintem az az agyrém amikor napokig nem kapnak folyadékot, mert még nincs teje az anyának.

Nem vagyunk egyformák.

Szerintem az nagyon jó, hogy ennyire objektíven tekint vissza az elmúlt időszakra, amin ugyan nem tud változtatni, de legalább átgondolta, hogy mit lehetett volna másként csinálni.

Egyébként a környezetében lévő szakemberek sem lehettek a helyzet magaslatán, pedig nekik jobban kellett volna tudni, hogy nem a tápszer az első, ami után nyúlunk rögtön, egy ilyen esetben.

Nem feltétlenül kell sok tej, a minőség is számít.

Egyébként ha már itt tartunk "elvileg" az igény szerinti szoptatás nem okoz túltermelés, nincs miért fejni. De ezek elméletek és a gyakorlatban nagyon sok minden befolyásolja a dolgok kimenetelét...