Hogyan NE szoptassunk? Hibák, amiket elkövettem (beszélgetés)

Nálam is hasonlóan ment. Csak nekem kényelmesebb volt fekve szoptatni. Meg amikor észrevettem, hogy már nem szopizik, hanem kezd bealudni a kisujjamat bedugtam a kis szájába, hogy elmenjen a vákum, és ne 'ázzon' tovább a cicim a szájában... :)

Egyetértek a fejéssel és az igény szerinti szoptatással is! Írtam is korábban :) 10 és fél hó után ő hagyta abba, nem kellett neki tovább :)

Valószínűleg, mert könnyebben el tudja képzelni a kommunikációt egy lánnyal. Együtt mehetnek vásárolni, parfümériába, kozmetikába, fodrászhoz stb.

Van ilyen ismerősöm, halál komolyan gondolta, hogy ezért lenne jobb neki egy lány. A gyerek nagy szerencséjére lány lett :)

Miért is?

Csak ősanyáknak van hely a világon?

Az én tapasztalataim:

-én mindkét mellből szoptatok,

-szoptatási pozició változó, de este csak fekve szoptatok.

-én fejtem az elején, és jól tettem, főleg mivel egy 1 hónapos vagy még csak pár hetes csecsemő nem iszik meg még 200ml tejet.

-igény szerint szoptass! NE érdekeljen senki és semmi véleménye (nálam anyósom mondta mikor Máté 1 hónapos lett, hogy nem kéne már a 3 órát kibírnia szopizás nélkül? nem érdekelt ugyanúgy kapott amikor igényelte 2 óránként)

- a mai napig éjszaka is szopizik még legjobb esetben csak 1x a legrosszabb esetben 3x

- cicin alszik el

Na, és ne hagyd, hogy a család bármely tagja stresszeljen (unokahugomnál is ez volt a baj, hogy sokat stresszelt)

Fel fejjel legközelebb sikerülni fog ez lebegjen a szemed előtt ha eljön az idő!

a link lemaradt:

[link]

Nos kedves Mariann! Eddig nem reagáltam, mert vártam a hivatalos válaszra. Ma pedig meg is kaptam.

A kecskeméti LLL liga vezetőjének írtam, mivel Őt ismerem. Rákérdeztem erre a fizetős dologra, amit itt annyira hangoztattál. TÉVESEN!

A ligás (LLL) tanácsadók NEM KÉRNEK PÉNZT! (ahogy én is írtam). Önkéntesként segítenek az anyukáknak telefonon, vagy személyesen a baba-mama klubban.

"Vannak olyan LLL tanácsadók, akik egyben IBCLC szaktanácsadók is, ami azt jelenti, hogy az önkéntes telefonos és baba-mama csoportos munka mellett ők praxisban, hivatásszerűen is foglalkoznak laktációs szaktanácsadással."

Ők, vagyis az IBCLC szaktanácsadók kérhetnek pénzt, mivel ők ezt hivatásszerűen űzik, nem önkéntesek, ez a munkájuk.

Sajnos sokszor, sokan összekeverik őket. Ahogy te is ezt tetted!

Más az LLL és más az IBCLC!!!!

Itt egy link, ahol ezt te is és mások is el tudják olvasni.

Remélem, hogy ezután végre leszállsz a ligásokról, vagy ahogy te írtad a "díszes társaságról"!!!

Nem kell itt hamis állításokkal félreinformálnod másokat!

Ismét csak köszönöm a hozzászólásokat.

Az esett a legjobban, amelyikben arról írt Ginipepe, hogy fejben dől-e el a dolog.

Ha fejben dőlt volna el a szoptatás, akkor olyan szuperül ment volna, és menne még mindig, mint a szülésem, ami fantasztikus élmeny volt.

Én sok mindent olvastam a szoptatásról, össze is zavart rendesen...

Pl.:

- Egy szoptatás alatt csak az egyik melledet szopja / Minden szoptatáskor mindkét mellet oda kell kínálni.

- Fekve szoptasd / Ülve szoptasd

- Fejd ki a maradékot / Fölösleges fejni, a kereslet kínálat úgyis kialakul, csak megzavarod a folyamatot

- Igény szerint szoptasd / 3 óránként szoptasd

- Éjszaka is szophat / Éjszaka ne szopjon, máshogy próbáld megnyugtatni

- Saját ágyában aludjon, éjjel csak etetni vedd ki / Aludjon veled, hogy ha éjjel felébred, egyből megszoptathasd, akár 5* is

- Ne aludjon el a cicin / Elaludhat a cicin

- Ha az újszülött sír, biztos éhes / Ha sír, biztos fáj a hasa

És még sorolhatnám...

Biztos van, aki kapásból tud dönteni, vagy elsőre beválik valami, és azt folytatja, hát nekem nem ment. Sehogy. Kimerültem az éjjeli szoptatásoktól, ezért kevés volt tejem. Amikor tápszert kapott éjjel, akkor meg azért lett kevesebb.

Na erre köss csomót.

És nem érte semmi sérelem pasi részéről? Talán zaklatás vagy ilyenek? Valamiért biztos így érez. Az a lány, akit én meséltem, célzott ilyenre és hogy ezért nem akar fiút.

Bár én nem értem, akkor a párkapcsolat hogyan tud működni, a fiú gyermek meg már nem jó?!

Gondoltam, hogy átvitt értelemben írtad..:)))))

És egyébként egyet értek veled, ha már annyi foguk van, biztos nem ok nélkül.....

Hát, persze, megvan azért a nagy esély rá, hogy a szülőszobán másképp fog vélekedni sok dologról az uncsitesóm, amit azért nem kicsit remél az egész család.......:) De ha csak piszkáljuk ezért, akkor lehet, még ellenszenvesebb lesz neki gondolatban, úgyhogy eddig azt mondjuk neki, hogy várjon ezekkel az ötletekkel, amíg abban a helyzetben nem lesz...

Nekem van fiam, kettő is. Szokott velük foglalkozni, igaz csak messziről abajgatja őket. A kicsit nem is olyan rég vette ölébe először, merthát fiú és azok nem jók.....de azért megfogja egyszer - mondta és meg is fogta. Persze vissza is adta fél perc múlva.

Úgyhogy remény az van, de szoptatni tényleg nem akarja és eléggé karrierista és az utazást fel nem adná egy kisbabáért.....

jaj, hát ha nincs tejmirigye, akkor valóban nem tud szoptatni. ha akar, akkor sem!

nyilván én is általánosságban beszéltem. az esetek többségében működik csak a dolog. mindig van 1-2 kivétel. nyilván ez is egy ilyen.

Én nem foglak elítélni, miért tenném? Azért mert én "anyatejes anyuka" vagyok és Te nem? Szerinted nekem nincs olyan barátnőm, aki nem tudott szoptatni és tápszeren nőtt fel a gyereke? Gondolod, hogy Őt elítélem, vagy megszakítom vele esetleg a kapcsolatot, mert Ő nem "anyatejes anyuka". Dehogy! És miért ne lennél jó anyuka? Nekem egyébként ez a kedvenc mondatom! Olyan sokszor látom, hogy pont a nem "anyatejes anyukák" hangoztatják ezt! Ki mondta, hogy nem jó anya, aki nem tud szoptatni!? Micsoda hülyeség! Persze, hogy jó anya Ő is. Ha megadja a gyermekének azt, amire neki szüksége van - testi és lelki szempontból - akkor már mindent megtett érte.

Én azért továbbra is azt remélem, hogy akinek valamiért nem megy, az próbál legalább segítséget kérni szakembertől és nem adja fel rögtön és nem mondja azonnal azt, hogy én nem tudok szoptatni.

Örülök, hogy szép és egészséges gyerekeid vannak!

Nem elhittem neki amit mondott, továbbra is ráraktam a picurkámat a mellemre ugyanúgy mint addig, elmondta az orvos annak is a technikáját, hogy honnan tudom, hogy már nincs a mellben tej, akkor rakjam a másikra is és amikor azt is kiszívta, akkor adjuknk neki tápit, ha rendeződik úgysem fogja kérni. Nem írtam le az egész történetet nem is fogom. Senkinek nem fogom bizonygatni, hogy jól csináltam, tudom, hogy jól csináltam. Mindkét gyerekem kiegyensúlyozott, egészséges, allergiamentes. Az a kapocs is megvan amiről írják, hogy olyan csak az anyatejeseknek lehet, ez is hülyeség. Amit leírtam, azok tények, nem pedig a mi lett volna ha... Nem féltettem a mellem, nem voltam lusta, nem volt a tápszer kényelmesebb, és a többi amiket ráfognak a nem anyatejes anyukákra.

Elfogadtam, hogy ez így van ahogy van, próbáltam, és próbálom most is a legjobbat kihozni abból a helyzetből ami volt, van.

Ezért lehet engem elítélni, vagy rámfogni bármilyen okosságot, hogy miért nem vagyok jó anya, de ez meg viszont már nem érdekel.

Én ismertem olyan kismamát, aki lányt akart! A 12 hetes uh-on ezt is mondták neki! Föld felett lebegett. Aztán a következő uh-on kiderült, hogy kisfia lesz! A csaj totál kiborult, depis lett, naphosszat zokogott és még csak a hasát sem volt többet hajlandó megsimogatni, utálta azt a kis valamit, ami benne növekszik!

Az eszével tudta, hogy ez így nincs rendben, de képtelen volt máshogy érezni!

Számunkra ez felfoghatatlan! Egy idő után a fórumról is eltűnt, úgyhogy csak annyit tudunk, hogy megszületett a baba, talán egyszer annyit mondott, mikor benézett gratulálni a többieknek, hogy a helyzet nem sokat javult...

Én el se tudom képzelni, hogy valakinek ez a legnagyobb problémája, hogy milyen nemű a gyereke...más a fél karját adná érte...

Hát sajnos van ilyen is!

Valóban baromság. Nemrég a kórházban volt egy anyuka aki kijelentette, hogy tápszert kér. Nem értettük, hogy mire föl ez az álláspont, mire kiderült, hogy az első gyerekét mikor nem tudta szoptatni elment kivizsgálásra és kiderült, hogy nincsenek tejmirigyei.

Nah, ő várhatott volna arra, hogy belövelljen a tej és mindenféle agykontrollt gyakorolni, hogy ez úgyis csak fejben dől el. A gyerek valószínűleg éhen halt volna.

Ez pont annyira genetika kérdése, mint, hogy valakinek csak 1-2 hónapig sikerül szoptatni.

És a genetika nem feltétlen jelenti azt, hogy a szüleinktől örökölt hajlam.

Tudod, ha én az első orvosnak elhittem volna, amit mond, akkor 11 hónaposan leválasztottam volna a kisfiamat a ciciről.

Lentebb már írtam, hogy sajnos egy ekcéma szerű, igen csúnya mellbetegségem volt. A semmiből jött elő, egyik napról a másikra. Sírva szoptattam. Nem akartam abbahagyni, mert tudtam, hogy megőrül érte a kisfiam (akkor még naponta 4-5 cici is volt). Mindenképp folytatni akartam, mert nekem is nagy boldogságot jelentett a szoptatás. Kerestem a megoldást. Az első orvos szerencsére nem javasolta a szoptatás abbahagyását, de a krém viszont nem segített, amit felírt. Elmentem egy másik kórházba, ahol a következő orvos azt mondta, hogy azonnal hagyjam abba, mert különben sose fogok meggyógyulni. Nem, neki se hittem (közben szopis tanácsadóval vettem fel a kapcsolatot). Egy harmadik bőrdoki is megnézett, Ő is ugyanazt javasolta, mint a 2. Sőt, a háziorvosom elküldött mammográfiára is, mert már kezdett hasonlítani a bajom egy súlyos betegséghez. UH-s mellvizsgálaton is jártam, rengeteget aggódtam. Ott megnyugtattak, hogy ez nem komoly betegség, de abba kell hagynom a szoptatást. Annyit tudtam csak, hogy ritkábban került mellre a kisfiam. Ő is sírt és én is! Még mindig nem adtam fel és meg akartam gyógyulni!!!! Csak ezt a mondatot sulykoltam magamba! Nem szedtem gyógyszert, végül nem kentem rá semmit (néha a gyógyszertári popsikrémet) és egyik-napról a másikra meggyógyultam. Majdnem 2 hónapig tartott ez a dolog. Örülök, hogy végig csináltam, nem hallgattam az orvosokra. Meggyógyultam és azóta már eltelt több, mint 1 év és még mindig szoptatok.

Azért nem kell mindig minden szót elhinni egy orvosnak!