Hogyan lehet(ne) folytatni elutasítás után egy barátságot? (beszélgetés)

Lehet szentimentális vagyok de tudod hogy van:"Te egyszer s mindenkorra felelős lettél azért, amit megszelídítettél.”

Én hiszek ebben.

A melóban is elkezdem a távolságot tartani azután majd lesz valahogy.

Nem,nem tetszett az elején. Úgy voltam vele mint bárki mással még akkor sem gondoltam úgy rá miután megismertem. Ha teszett valaki simán bepróbálkoztam...

Ez egyszerűen egyszer csak jött. Persze a hibás attol még itt én vagyok.

Mindig is azt vallottam, hogy nincs barátság férfi és nő között. Az egyik mindig többet érez, ha bevallja, ha nem. Nyilván a nőnek fogalma sincs az érzéseidről, különben nem hívna el magukkal. Vagy szadista 😅

Én azt tanácsolom, hogy kezdj el ismerkedni, nyiss az új kapcsolatok felé, a többi magától alakulni fog.

Próbálom magam győzködni és legalább ha munkakapcsolat nem lenne sokkal könnyebb lenne....

Rosszul fogalmaztam nem bulikba jártunk el csak ilyen beülős helyekre és igaz hogy még nincsenekegyütt és van még pár személy a társaságban de piszkosul feszélyezve éreztem magam a legutóbbi ilyennél is. Plusz ha tényleg összejönnek, akarnak egy beszelgetést 3asban erről az egészröl de arra a beszélgetésre totál nem állok készen.

Nagyon nehéz ez a léleknek ha a baráti érzésekből szerelmi érzelmek lettek.

Próbáld rábeszélni magad, hogy ebbe bele kell törődni. ha hívnak és nem akarsz egyedül gubbasztani otthon, akkor menjél. Főleg ha buli van, nem hagynám ki. Ott nem kell hogy hármasban együtt legyetek, tudsz ismerkedni. Talán sikerül egy hozzád hasonló mentalitású nővel beszélgetésbe elegyedni. Az ilyen alkalmakat ne hagyd ki! Oldja a magányt, derűsebb leszel. Jót fog tenni a lelkednek egy bulis környezet.

Ne őröld magad, fogadd el hogy vége.

A szerelmet nem lehet erőltetni.

Hosszú évek óta barátságban vagyok egy koleganőmmel, egy szoros ,mély barátság alakult ki közöttünk és sikerült beleszeretnem de az érzés nem kölcsönös. Közben kiderült, hogy barátom tetszik neki akivel szintén 1000éve barátok vagyunk. Idő kérdése,hogy összejöjjenek.

Egyrészt örülök mert jó emberek mindketten és megérdemlik a boldogságot, a másrészt viszont nem tudom mit kezdjek ezzel. Úgy érzem egyszerre 2 számomra fontos barátot fogok elveszteni mert nem tudom hogyan dolgozzam fel ezt a helyzetet. Már most is csak egy 3.keréknek érzem magam pedig nem éreztetik velem ezt. PL hívtak bulizni holnap is de letereltem mert már így is nehéz munka közben adni a semleges figurát főleg, hogy 12órákat "össze vagyunk zárva".

Ha nem éveken átívelő barátságokról lenne szó, simán elengedném őket de ebben a helyzetben nem tudom mit kellene tennem.