Hogyan lehet segíteni azon, aki nem akarja? (beszélgetős fórum)

Az meglehet, pedig nem csak én írtam, hogy békén kéne hagynia a barátját. De tudod mit ha nem tetszik neki, akkor ő tudja..... ha az erőszakos rámenőssége miatt az utolsó időkbe elfordul tőle a barátja (a szavaibol úgy tünt sajnos végzetes kórrol van szó,,) azzal csakis saját magának árt,,,,, nem mindig az a célravezető, hogy hívás nélkül egy másik országbol hazaro9hanunk majd az illető tudta nélkül az anyukától "kémkedni"

de hangsúlyozom ez az én véleményem, másé lehet mász, de mint írtam én tudok olyan esetről ami begubózással a beteg illető lelkibezártságával végződött, majd beteg halála után az itt maradt barát azóta is bánja, hogy erőszakos volt és inkább miért nem hagyta rá amit akar, és csak fogta volna a kezét stb...

ÍGy van én nem 1 ilyen esetről tudok mikor volt 2 jó barát de az 1ikük erőszakoskodása és rámenőssége miatt, a beteg "fél" trljesen elfordult a másiktól és ahrlyett hogy az utolsó időket szép boldogságba töltötték volna.....

Ez nyílván nem jó az egyiknek sem a beteg nyilván nem hadakozni akar az utolsó időben, az egésségesnek meg az egész életére kihathat, hogy haraggal ment el a barátja...

mindenklinek el kell fogadni a döntését.

Van akik elfogadják hogy menni kell és nem látják értelmét 1 komoly több mint 90%-ban halálós , kóral hadakozni, hanem a maradék időt boldogan tölteni...

neten is nem egy ilyen eset olvasható...

persze csak tapogatózunk, mivel a topik indító nem reagál nyilván nem tudjuk miről van szó.

Egyetértek!

Különösen nem egy ilyen esetben!

A születés és elmúlás idejét alapjaiban nem mi határozzuk meg, abba beleszólni, azt megváltoztatni nem tudjuk és nem is lehet.

(Most tekintsünk el attól, hogy az orvostudomány minimális mértékben ugyan, de esetenként tudja bizonyos mértékig behatárolni!)

Aki harcol, aki küzd a saját életéért, azt segítsük, küzdjünk, harcoljunk mi is vele együtt, adjuk neki az erőt, a hitet, a biztatást a további harchoz.

Aki kész menni, azt engedjük a maga útján. Csendesen üljünk mellé, fogjuk meg a kezét, és legyünk vele, míg lerendezi itteni dolgait, érzéseit, fájdalmait, stb. stb. Legyünk igaz barátként mellette...és abban segítsük, amiben esetleg a segítségünket kéri!!

Egy a lényeg ha a beteg nem kéri nem igényli akkor a topiknyitó csak árthat az erőszakosságával....

ennyi, és mielőtt valaki megszólal nem rosszbol írtam, de szerintem ez így van.

amikor beteg vagyok, hagyjanak beken!

bezarom az ajtot, telefon kikapcs.

ilyenkor mar tudjak, hogy mostanabanne zavarjanak, majd jelentkezem!

Vannak néhányan, akik tudják, ha kérik és elfogadják mások segítségét, akkor is a "munka nagyját" önmaguknak kell elvégezni, a többiek csak tanácsokkal, kisebb-nagyobb dolgok megoldásával tudnak segíteni. De ha gödörbe kerültek, a gödörből kifelé lépkedni nekik maguknak kell!!!!

Ezeken az embereken lehet, és kell is segíteni, mert tisztában vannak a lényeggel!

A legtöbb ember kéri, sőt követeli magának a többiek segítségét, de azt hiszik, hogy részükről a panaszkodással, sírással a dolog el van intézve. Azt várják, hogy majd helyettük mások megoldják az ő problémájukat.

Vagyis ők maguk a gödörből kifelé nem hajlandók egy lépést sem tenni, elvárják, hogy valaki lemenjen mellé a gödörbe, és onnét majd kicibálja.

No az ilyen emberen már hiába is akarunk segíteni! Ha ő maga nem hajlandó egy lépést sem tenni, csak panaszkodni!

Nagyon kevés, sőt kivételes ember az olyan, aki ennyire békésen, mindenféle harc, ellenállás nélkül elfogadja, amit a sors tartogat neki!

Vagy legalább is valamilyen oknál fogva kifelé ezt mutatja!

A harcot egyedül, önmaga, belülről vívja meg!!!!

Nem tudunk ellene tenni semmit, el kell fogadnunk, te se avatkozz bele!

Ha valóban a barátja vagy, akkor elfogadod az ő döntését, és bármilyen nehéz, úgy fogod a kezét, úgy állsz mellette, hogy tudja, bármi is történik, akkor is mellette fogsz állni, akkor is bízhat benned, akkor is mellette leszel...

nem epiti le, hanem epul le; ez is a betegseg resze;

nem tudsz ellene tenni semmit; max. annyit, hogy szeretettel, megertessel, tapintattal vagy iranta;

mert o maskepp mar nem tud reagalni a kornyezetere;

nincs onkontrollja;

Szerintem semmi baj az írásommal,csak azt taglaltam hogy ha nyaggatja az roszab lehet és azt kockáztatja,hogy emiatt az utolsó idökbe elfordúlhat tőle... Plussz leírtam egy szemlélet módot...

Küzdeni meg senki helyett nem lehet...

És ijenkor sokan inkább magukba vonúlnak amég feldolgozzák a hírt...

Szerintem illik tiszteletben tartani..

Hmmm, ha "ezoterikus es hivo" mint ahogy irtad, picit tobb joerzes is atjohetne az irasaidbol...

Na, meg ez nem is alaptetel, ugy egyebkent is :)

sehogy. amugy meg nem biztos, hogy "segiteni" mindenaron; kevesen, de vannak olyan emberek, akik tudomasul veszik a tenyeket; belso optimizmus; nem keseregni, nem sirni, nem panaszkodni es ketsegbe esni;

me, mutatja kifele a belso kuzdelmet; a harcot meg ugyis onmaganak kell megvivnia;

Erőszakkal szerinted mi a jó fenére mész???!!!! elfor4dul tőled és még az utolsó szép idejét se töltheted vele 1ütt......

mert a szavaidbol úgy fest halálos kór...

Neked ez megérné? Hogy az erőszakoskodásod miatt esetleg elfordul? Vagy rá tudod bízni hogy akarata szerint döntsön..

Felnőtt ember hagynod kell, a saját akarotad nem erőltetheted rá!! érted???

Nem tudom hisz e a túlvilágba, de sokunk akik ezoterikus vérrel vannak megálldva ilyenkor úgy gondoljik, megyünk ha Isten akarja.....

Egy a lényeg felnőtt önnáló (gondolom beszámítható) ember, TE NEM AKARHATSZ HELYETTE ÉLNI!

Mi az a betegseg pontosan?

Embere valogatja, ki hgy reagal egy betegsegre. Vkibol feltamad az "oszton" az elniakaras, mas ugy erzi, hgy igen, itt a megerdemelt veg...

Ha csak te akarod,, az nem vezet sehova... :(

Ez tipikus olyan ember a leirtak alapjan,akinek nincs betegseg tudata...

Nem tudsz mit tenni :(

Ha ő nem akar élni, sajnos a segítőkészséged mit sem ér :(