Hogy jössz ki az anyósoddal. (beszélgetős fórum)
SZERINTEM BESZÉLJ AZ ANYÓSÓDAL NÉGYSZEMKÖSZT MOND EL NÉKI A PROBLÉMÁDAT.VAGY A FÉRJED IS OTT LEHET DE Ő LEHET AKKOR IS AZ ANYA MELLÉ ÁLL MAJD .AZÉRT ÍRTAM HOGY JOBB HA KETTESBE BESZÉLTEK.HA NEM BESZÉLED MEG VELE AKKOR CSAK MAGAD EMÉSZTED.ÉS AZ SOK JÓRA NEM VEZET.
Ajaj ez a szerzett rokon..... Szeretem nagyon.:)
Sziasztok!Végre egy olyan hely ,ahol az anyósokról lehet beszélni!Az én aNyósomról rengeteget tudnék írni.Mert alapvetően 6 év után jöttem rá ,hogy milyen is ő valójában.Az elején csodáltam amiért a szülésem előtt olyan figyelmes és gondoskodó volt velem.De amint megszületett a gyermekünk,kezdett minden megváltozni.Amikor haza mentünk a kórházból folyamatosan ott volt nálunk.ok bevallom jól esett,hogy nem kellet főznöm és takarítanom 2 hétig.De azt gondolta,hogy nekem csak feküdnöm szabad.Minden nap ott volt.Ő VETTE KI A GYEREKET A KISÁGYBÓL,ÉS HOZTA ODA SZOPTATNI.ott állt mellettem és nyomta az okoskodó szövegét,nem jól tartod ,fogd a kis fejét stb...Azután meg sem büfiztethettem,mert kivette a kezemből.Egy hónapig csak ő fürösztötte esténként,mert szerinte csak ő tudta,hogy ,hogyan kell mindent csinálni.Nem volt 1hónapon át egyszer sem egy olyan napom amikor csak a férjemmel és a gyerekemmel lettünk volna hármasban.Jaj-jaj,jön a főnököm ,gyors ki kell lépnem!Most egyébként dolgozom.Jelentkezem, ha elnult a főnök veszély.
Ráhagyom...aki h....,az...
sziasztok
mivel már létezik több anyós topik nem akarok újat indítani de kiváncsi lennék a véleményekre.
leírom az én estemet is mert jó lenne végre kívülálló véleményét is hallani:-)
mi 5 éve vagyunk együtt, 3 éve együtt élünk van egy 15 hónapos kislányunk. apósom sajnos ivott, olyankor agresszív volt ami nagyon megviselte anyóst az évek alatt (mellesleg anyós rokkantnyugdíjas). férjemnek egy nővére van aki már nagyon régen elköltözött otthonról, így férjem maradt otthon,neki kellett a családi problémákkal szembenézni, anyóst gyámolítani (már amikor összeköltöztünk is ez folytatódott. idén nyáron meghalt após, ekkor kezdődtek csak igazán a problémák. anyós ott maradt egy nagy családi házban egyedül, és mindenért férjemet ugráltatja. ami nem lenne baj ,mert ok az ember segítsen a szüleinek. de pl. anyós a postára nem tud elmenni de a fodrászhoz igen. azért férjemnek kell meló előtt odamenni hogy húzza ki a kukát. tudja anyós hogy kisgyerek van a családban de este fél 10-kor ideszól hogy neki másnap mi kell a boltból. kislányom három hónapos volt mire kapott ajándékot tőle, a kórház után idejött úgy hogy egy tányér levest nem hozott - ha rám nem is de a fiára gondolhatott volna. a legújabb hogy idetelefonál hogy megcsinálná -e a férjem valami anyós ismerősének a kerítését (gondolom anyós férjem helyett is megígérte...) - mintha nem lenne elég hogy férjem dolgozik, a házunkon is van mit csinálni, meg anyósnak is segít. és általában csak akkor telefonál ide anyós ha kell valami, de hogy csak úgy hogy megkérdezze mi van velünk, na azért már nem emeli fel a telefont.ne gondoljátok hogy nem próbálkoztam rendesnek lenni, de csak egy példa - anyós itt volt egy napot, ne legyen már egyedül, én tettem el neki másnapra kaját, erre a válasz: minek raktam be tud ő magára főzni.
már próbáltunk erről beszélni de csak veszekedés lett belőle, mert férjem csak az anyját védi. hát én így vagyok anyóssal...bocs ha hosszúra sikeredett a hozzászólás:-(
Mi Kb. 5-ször találkozunk egy évben(pedig ugyanabban a városban lakunk),köszönünk egymásnak aztán megyünk tovább.Az unokáit is csak akkor látja,ha azok elmennek hozzá.Veszekedni nem szoktunk,mert nemigazán beszélünk egymással.Nem jár hozzánk,mi se hozzá,így aztán elmondhatom,hogy jól kijövünk:))))
Az én anyósom is a hátam mögött nyávog ellenem,pedig amikor a fiával összekeveredtem ő öngyilkos akart lenne,mert az ex elhagyta és vitte a két gyereket is.Mellette voltam,eleinte igaz barátként,így nem tudta a csaj kizsarolni még a házat is alóla.Azóta egyenesbe jött,/6 éve/csak hogy már az anyja jótanácsaira sem szorul,meg nem kell a képébe vágni,hogy megmondta ő,ne vegye el azt a nőt.Most a fia nyugis,ezért én vagyok a hibás.A fiamat utálja,folyton lekövérezte,meg ne egyen annyit,meg miért nem dolgozom többet stb.Undorító kétszínű,alamuszi dög!Havi/ igen sokat /keresek,saját vállalkozásban,plusz ott van még két cégünk,azokban szintén melózok,levelezőn tanulok.Átépítettük a fia házát,tutujgatom a két gyerekét,külföldön vagyunk évente többször a melóm miatt.Mindennap főzök,tisztaság van,kutyákat tenyésztek,macskáim vannak,anyóst orvoshoz vittem,ha beteg volt,hozzánk költözött,hogy ápoljam.A kis tököm még nem kéne?!És egy rohadt zokszó nélkül!!!Csak itt tombolok.Nem én vagyok bunkó,hálátlan.Inkább hülye.
Én jól kijöttem volna,most szó nélkül tűröm(még)a kezdődő ármánykodásait...
lehet ,hogy én kivétel vagyok de én szeretem az anyósomat imádnivaló teremtés nem lehet nem szeretni
Amióta elköltöztünk tőle és kevesebbet találkozunk egyre jobban. Előtte se volt szar a helyzet, csak az agyamra ment.
Több ezer kilométerre lakik tőlem, úgyhogy nagyon jól. Még nem is ismerem. De állítólag tetszettem neki a fényképem alapján.
Sehogy. Most épp "fasírtban" vagyunk! Vagyis inkább csak ő!
Eleinte nem fogadott el. Aztán valamennyit változtak a dolgok. Nem vagyunk puszi pajtások de elvagyunk egymással.
Mivel alig beszélünk, így jól. De nem azért beszélünk keveset, mert rossz a viszonyunk, hanem így alakult. Keveset találkozunk.
Nagyon "szeretem":( 650 km lakik tőlünk.Szerencsére.Kibírhatatlan.
Szerencsére nagyon jól, sokat segít. Erre most szükségem van, válófélben vagyunk. Azt megtanultam, hogy édes pici fiáról egy szót sem szólok, és így minden oké.
Én jól kijöttem, csak sajna meghalt. Inkább anyámmal nem jövők ki.
Sajna az enyém is. Egy lexikont megtöltene a szemétkedése, és milyen okooooooooooooos, hét üres faluban nincs párja.
én sehogy, nem tartom vele a kapcsolatot.
Én sem kedvelem az anyosomat de ö sem engem ,Régen együtt egy lakásban laktunk,/az ö anyukájánál/ adig mindig jo voltam neki még mindent megcsináltam helyette.Uttána késöbb beköltöztünk az anyosom lakásába a gyerekeinkel mert hogy 3 van ,És ha nem tetszet neki valami akkor mindig azt mondogatta hogy eladja a lakást a fejünk felöl .Na ebböl az évekig valo vitákbol elegünk lett és vettünk magunknak egy saját lakást amikor meg mondtuk neki én voltam a legszemetebb meg a legmocskossabb a szemében .Amiotta a sajátunkban vagyunk nincs vita közötünk mert nem igen szoktam menni hozzá meg ö sem jönn hozzánk .De ami nekem nagyon fáj az az hogy a legkisseb unokáját abszolut levegönek vesszi ha nála vagyunk .Csak a kétt nagyobbat szereti meg a másik fiának a gyerekeit.Ezt mind a láccotakbol mondom hogy ez igyvan .
Sajnos sehogy, szememben mutatja anyősom és apósom is, hogy minden rendben, de könyörgöm közel 3 év távlatából sem képesek megjegyezni a gyerekek vagy az én nevem ez nem érdektelenséget jelent??
Sziasztok!
Mi együtt élünk! :)3-an! Bárkülön szinten, és külön háztartásban! Kicsit fura, de alapvetően kedves nő! Szoknom kell, és neki is engem! Eleinte voltak viták és 1,5 hetes mosolyszünetek, de most már számomra is meglepően jól kijövünk :D
remélem így is marad!
Jessytaylor: kitartás!!!
További ajánlott fórumok: