Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze a belépési adatokat, egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ
Főoldal » Cikkek » Babák & Mamák témák » Gyermekvállalás 45 év felett cikk

Gyermekvállalás 45 év felett


A késői gyermekvállalás- valami felfoghatatlan okból - egyeseknél sajnálatos módon felháborodást, ellenszenvet vált ki. Mintha valami borzalmas és törvényellenes dolgot művelnének azok a bátor nők, akik minden nehézségen át küzdenek az anyai ösztönük megvalósításáért!

Hogy mi készteti a 45+ os korosztály néhány tagját az anyává válásra? Ugyanaz, mint a húszas, harmincas korosztályt! Anya szeretnék lenni, nem (csak) nagymama...

Gyermekvállalás 45 év felett

Kezdem hát az elején...

Az évek sunyin, észrevétlen szaladtak el. Párommal felneveltünk két gyerkőcöt és itt álljunk meg egy szóra. Csak az érzi, hogy ez mit jelent, aki hasonló korban, hasonló cipőben jár. Felneveltük-szóval már önálló életük van és ez olyan, mintha sohasem lettek volna picik. Úgy értem, az már a múlt és volt-nincs...

Szóval amikor a gyerekek születtek, még mi magunk is gyerekek voltunk. Még nem ülhettünk otthon velük. Kellett a pénz, az egzisztencia, karrier – minden. Az utóbbi években egyre sűrűbben hasított belém, hogy immáron minden megvan, de hiányzik a gyerekek zsivaja. Van már vén diófánk, de nincs, aki hintázzon rajta. Az ünnepek fényüket vesztették, senki sem várta már a Mikulást/Jézuskát/Húsvéti nyuszit. Elfogytak a mesék, leeresztettek a lufik, kiürült a ház. És itt kezdődött minden.


Egy főorvos nőgyógyászhoz mentem magán vizsgálatra, aki biztosított, hogy minden rendben. Most vágjunk bele. Páromat nem hozta túlzottan lázba a téma, mondván "öregek vagyunk", de bíztam a véletlenben, ami mindezidáig a szövetségesem volt. Még abban a hónapban csináltattam egy teljes hormont és átmentem egy közelebbi magándokihoz. Szerinte is minden rendben volt, a hormonok is szuper eredményt hoztak, de két ciklus nem hozott eredményt és kezdtem türelmetlen lenni. Ajánlására szedtem az inofolicot. Csináltunk egy 21. napi progi szintet, ami szerint egyértelműen volt peteérés. Boldog voltam, hazamentem, együttlétek megvoltak, de semmi. Barátnőm közben a fülembe ültette, hogy ő érzi, hogy májusban lesz baba. Így hát az áprilisra nem is görcsöltem rá, de a májusra nagyon. Ragyogó szemmel bámultam újra és újra a pozitív lh tesztre és júniusban kimaradt. Boldog voltam és teszteltem, de negatív lett.

Vártam, teszteltem újra és újra, de semmi. Minden porcikámmal el akartam hinni, hogy pozitív az, csak rosszak a tesztek / lassan emelkedik a hcg / valami egyéb ok.

Eltelt a július is, augusztusba léptünk és se ciklus, se pozitív teszt. A dokim szabin, mentem hát egy másikhoz. Az ultrahang nem mutatott terhességet, csináltunk újabb labort, ami laikusként ránézésre siralmasnak tűnt a márciusihoz képest, de a doki megnyugtatott, hogy nem rossz az, jöjjek két hét múlva, figyeljük a peteérést. Mentem és volt, de ciklus nem. Jött a szeptember és clostyt írt fel. Ciklus híján random kellett beszednem. Peteérés volt, három is, de semmi. Két hét múlva peték még mindig ott figyeltek. Erre adott beutalót hcg-re. Nem mentem el. Visszamentem az előző dokihoz, aki a fejét fogta, mert nem három petém volt, hanem egy három kamrás cisztám a clostytól! Na ott már sírógörcs jött rám a rendelőben. Azt mondta, amíg ott a ciszta, semmit sem tehet, Várnunk kell.


Vártam és elmentem kineziológushoz. Jót tehetett, hogy kiöntöttem a lelkem, mert 5 nap múlva megjött, de ez már november volt. Visszamentem a dokihoz, nem volt ott a ciszta. Boldogság volt, hazamentem, próbálkozhattunk tovább.


Eltelt a december, január vége felé jártunk, voltam közben egy mágnesrezonanciás állapotfelmérésen, ami hormonilag némely hiányt mutatott, így elkezdtem inni a maca port is, ami valami förtelem. Piszkáltak barátnők, hogy menjek meddőségi specialistához. Úgyis megint késett, hát megtettem. 20:30-ra adott időpontot, de 22:20 körül kerültem be! Borsos összegért közölte, hogy hát én már nem vagyok fiatal (ezzel tisztában voltam, nem ezert mentem) és spontán nem lesz itt semmi. Vizsgálatokat ajánlott egy vagyonért, amiből számomra semmi érdekes nem derült volna ki. Kifizettem a vizsgálatot és vissza se néztem...


Másnap felhívtam a dokim és még azon a héten elmentem hozzá, csináltunk egy hormonvizsgálatot meg egy anti-Müllerian hormonszint vizsgálatot, amit barátnőm ajánlott.

A hormoneredményeket együtt átrágtuk egy hét múlva, szerinte jók, az AMH eredménye nem jött meg. Pár nap múlva megkaptam emailben. Az eredmény megsemmisítő volt... Semmi, azaz 0.01!


Ott álltam. A vitaminoktól jócskán felszedtem és a kezemben volt egy lesújtó eredmény!

Két nap kellett, hogy összeszedjem magam és kutassak a neten. Így jött, hogy ez az érték javítható, DHEA-val, magas dózisú Q10-zel, méhpempővel... Még több mindent kezdtem beszedni. Felhívtam az orvosom, javasolta menjek a Kaáliba. Az ő tudománya itt véget ért, szerinte minden vitamin meg hasonló, csak "barkácsolás". Már nem érdekelt, szedtem mindent tovább.


Közben olvastam a Gynevacról. Megkerestem az elérhetőségét és felhívtam az idős Lázár doktornőt. Kedves volt, sokáig beszéltünk, de azt mondta "magának nem lesz gyereke". Így nem rendeltem be a vakcinát, abba maradtunk, ha mégis javul az értékem (ami szerinte nem fog) majd akkor, de megvettem a Gynex cseppet, ami a vakcina beszedhető változata.

Idejét éreztem, hogy felhívjam a Kaálit. Időpontot sajnos csak május 29-re tudtak adni, de amikor adategyeztetéskor kiderült, hogy már elmúltam 45, vissza is szippantotta az időpontot a hölgy, mondván menjek külföldre, itt nem tudnak fogadni...


Újra összekapartam magam a padlóról és kerestem a megoldást. Valakit. Akárkit. Aki segít. Aki megért és átérzi, hogy ez nekem mennyire fontos! És találtam... Már a netes bemutatkozásból is kiderült, hogy nem fog lerázni. Másnap felhívtam és nagyon kedves volt. Lemondott valaki egy időpontot, így még aznap délután felkerestem. A vizsgálatból kiderült, hogy ismét nem jönne meg, de mondta nem gond, meghozzuk gyógyszerrel és elkezdjük a vizsgálatokat. Sok-sok vizsgálat következik. Olyanok, amikből kiderül, lesz e folytatás! Nem tudom, mi lesz a vége, de végre valaki azt vizsgálja, amit kell és ha végképp nem fog összejönni, akkor is tudom, hogy megtettem mindent és nem hitegetnek nyereségvágyból még évekig...


Folytatása következik...




Írta: beus009, 2018. március 12. 09:51

Ha ez a cikk tetszett, az alábbiakat is ajánljuk figyelmedbe:


Minden jog fenntartva © 2005-2018, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Facebook