Gyermekvállalás? (beszélgetős fórum)

Köszönöm mindenkinek a hozzászólást, bátorítást kaptam tőletek, már nem aggódom annyira.

Sajnos a családunk igen kicsi, nincsenek nagyszülők, csak az édesanyám, a férjem szülei már meghaltak, így nincs aki nagyon segítsen. Nem az volt a problémám, hogy nem tudok márkás cuccokat venni a gyereknek, mert én magam is turkálóból vásárolok félévente egyszer, hanem hogy egyáltalán enni tudjunk. Majd utána nézek a juttatásoknak is.

Még egyszer köszi mindenkinek.

Ha bevállalsz egy gyereket, akkor kettő lesz.

A párod még jobban ki fog használni, még a kicsi kárára is. Belé meg ez van "kódolva" nevelve.

Az anyukája nagyon elrontotta valahol.

Ez nem általános, de sokan vannak ilyenek.

Az én párom is. Ráadásul neki még 4 nővére és egy huga is volt, aki szintén neki ugrált.

Bennünk érdekes nincsenek ilyen félelmek,mi hajlandóak vagyunk lemondani pár dologról,amíg muszáj, úgy alakítani az életünket,hogy a család legyen az első...ez belénk van kódolva.Ők pedig rettegnek a "függetlenség" elvesztésétől, a "kötöttségtől",mert szerintem a baba kérdést is így élik meg.

Én szinte most is az vagyok,gyerek nélkül teljesen ki kell szolgálni,anyuka jól elszúrta nekem,tudom én meg hülye vagyok,mert megteszem. :D

Hát, igen...

Az első két hónapban nagyon züllött volt a fejem, és alváshiányban szenvedtem a picúr miatt...(aztán belerázódtam)Merthát mégiscsak az anyja kel fel hozzá, ő gondozza, stb.....

Ezért nem értem én sem sok férfi félelmét, hogy mi lesz ha gyerek lesz? Jóóóó, az anyagiak miatt igen, meg a házasélet is átalakul, de amúgy úgyis az anyja van jórészt a picúrral...

Mi sokkal több mindenről mondunk le, mint az apukák....

Mondtam is a férjemnek, hogy 24 órás rabszolga vált belőlem...

Ez ismerős.

Párom is azt hajtogatja, az ismerősei körében senki nem szült 30 éves kora előtt.

Ez nekem is megfordult a fejemben, rá is kérdeztem,azt mondta akar,majd ha....mondtam neki,hogy mondja meg nyugodtan,ha mégsem szeretne,ne vegye el tőlem is az esélyt...

Elég önző sajnos.

Én ugy gondolom a párod nem akar gyereket. Akkor nem körülötte forog a világ.

Ez a nehéz döntés. Ha lesz gyerek, akkor a TE dolgod lesz vele minden, nem kapsz segitséget tőle.

A felsorolt "gondok" pedig általában az anyukát "terhelik", persze nem csak magamnak szeretnék szülni.Azt gondolom ha itt lenne,a kezében tartaná megváltozna a gondolkodása, de addig nem fog sajnos.A közvetlen családban is ezt látja,sokkal stabilabban állnak nálunk,de még nem vállalnak gyereket,mert még a karrier a fontos,még az utazások,még csak ők....ezt a példát látja,ezt követi.

Van picur a rokonságban,de ott is azt látja,hogy mindenből a legdrágábbat,mindenből a legmárkásabbat veszik.Minek??Teljesen felesleges 1-2hónapon belül úgyis kinövi és kidobott pénz lesz.

Mond meg neki, hogy a baba édesen alszik az úton! Egyáltalán nem teher!

Persze, azért van vele "gond" (szopiztatás, pelenkázás, ha nyűgös ringatni kell, meg ilyesmik).

De már a férjem is úgy van vele, hogy a kisfiúnk nélkül már sehová!

Én is sokkal rosszabbra számítottam, hogy milyen sokba kerül majd a baba, de nem is!

Nem kell a legdrágább dolgokat megvenni neki!

És sok felesleges dolog sem kell.

Ha eleinte nincs kiságyra pénz, akkor feküdjön melletted külön ágyon a baba.

Pelenkázni ágyod a legkényelmesebb, nem kell külön pelenkázó.

Pelusnak jók az olcsóbbak is!

Ruhákból is tökéletesek a használtak, hiszen az első időben olyan rohamosan nőnek, hogy nem sokat hordják őket.

És így tovább...

Úgyhogy továbbra is bíztatlak, hogy vágjatok bele, mert majd idősebb korotokban bánnátok meg, hogy nem született utódotok!

És... sosem gondoltam volna, hogy rokonok mennyit segítenek az emberen. Olyantól is kaptunk a babánknak ruhákat, triciklit, hintát, meg mindenfélét, akikkel szinte nem is tartjuk a kapcsolatot...

Majd meglátod, veletek is így lesz!

Ebben igazad van.

Nem attól lesz egy gyerek boldog, hogy 5000 forintos ruha van rajta.

Szia!

Mi is várunk, de ez elsősorban az én döntésem.

Anyós egy emelettel feljebb lakik, és mióta összeköltöztünk párommal, megromlott a viszonyunk.

Szeretnénk babát, de amíg ott lakunk, én nem vállalom be, nehogy tovább romoljon a helyzet.

Kiszámoltuk, kb. 5 év múlva tudjuk az önerőt bemutatni a banknak, hogy megkapjuk a szükséges hitelt.

az sosem fog megadatni hogy azt tudjátok mondani hgoy most jöhet erre nem szabad várni mert csak öregszel már fiatalabb nem leszel sajnos velem együtt:)

aztán az lesz a vége hogy 40 évesen lesz gyermeketek , amikor már mejdnehogy az unokákat kellene dajkálni

Kisebb lakás kevesebb hitel és már jöhet is a baba, de különben a baba sem kerül olyan túl sokba hiszen fél évig tejcizik csak, aztán meg nem eszik olyan sokat pelenkát lehet olcsón venni, ruhákat a barátnők adnak de leht aukciós oldalakon is venni 60-70 db kisruhát szépeket pár ezer ft-ért venni stb....

megoldható minden ha akarod

jöhet a baba!!!!!!!!!!!!!!!

Nehéz helyzet...mi is várunk a bébivel,a párom addig nem szeretne,amíg nem tudunk megadni neki mindent,kérdés leszünk-e ilyen helyzetben....

Át kell rágni a dolgot nagyon,nehogy később bánjátok,ha rosszul döntöttetek.

Nekem a gyás cirka annyi volt, mint a fizim, a gyed pedig kb. 10-14ezerrel kevesebb. De + hozzájön a 12ezer családi. Szerintem a pénz ne legyen akadály! Majd egy kicsit jobban összehúzzátok magatokat, ahol tudjátok.

Nekünk is van hitelünk, ami pont a baba születése előtt nőtt 32-ről 46ezerre. És ez nekünk rengeteg pénz kiesés a viszonylag kevés jövedelem mellett. Meg is ilyedtem, hogy mi lesz, ha a baba meglesz? Hogy marad rá pénzünk? És marad! Mert sokmindenről le tudunk mondani egy ilyen kis csöppség javára.

Tehát szerintem: Vágjatok bele míg nem késő!

Kíváncsi lennék a véleményetekre a következővel kapcsolatban, szerintem másokat is érint a probléma:

30 éves vagyok, férjemmel boldog házasságban élünk, egy problémánk csak a baba. 2 évvel ezelőtt már voltam terhes, de sajnos el kellett vetetnem a babát, mert beteg volt. Most viszont nem vagyunk olyan anyagi helyzetben, hogy be tudjunk vállalni egy babát.

Hitelt kellett felvennünk a lakásra (hosszú a történet, röviden annyit, hogy egy családi dolog miatt). Jelenlegi gazdasági körülmények között az ember annak is örül, ha van állása. Ha én elmennék gyesre, akkor a férjem fizetéséből nemhogy megélni, de a még a havi dolgainkat sem tudnánk kifizetni. Gondoltam arra, hogy menjen el ő gyesre, mert én egy kicsivel többet keresek, de abból sem tudnánk megélni. Egyszerűen nem tudnánk a "magas" gyes-ből, gyed-ből a hitelt, a rezsit, kaját meg a babának a dolgait is fizetni. Gondoltam arra is, hogy menjen el a nagymama gyesre, de ő is hitelt fizet.

Jelenleg úgy néz ki a helyzet Magyarországon, hogy vállaljak babát röhejes összegű gyes, gyed mellett, vagy nem tudok babát vállalni még úgy kb. 17 évig, amit le nem jár a hitelem, amikor már 47 éves leszek.