Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze a belépési adatokat, egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ
Főoldal » Fórumok » Szépség & Egészség fórumok » Fejfájás és migrén ellen testmozgással és relaxációval fórum

Fejfájás és migrén ellen testmozgással és relaxációval (beszélgetős fórum)


Ez a fórum a következő cikkhez nyílt: Fejfájás és migrén ellen testmozgással és relaxációval

4. k.gizella (válaszként erre: 3. - Heida)
márc. 20. 20:01

Kedves Heida,


Nekem is van refluxom. HOgy kezeled?

Migrénem is volt, míg ki nem probáltam a botox kezelést, azóta nincs fejfájásom, de a reflux még mindig zavar!

3. Heida (válaszként erre: 1. - Andrewsun)
2017. nov. 15. 00:40

Nekem hetente volt már migrénem, hányással, alig tudtam létezni. Már a munkahelyemet féltettem, délutánonként már alig tudtam hazavezetni.

A migrén okát kerestem évekig. Voltam neurológusnál, ételintolarencia teszten, szemészeten, immunológián, stb.

Volt egy gyomortükrözésem. Kiderült, hogy refluxom és nyombél fekélyem van. Kaptam rá gyógyszert. Azóta mintha elvágták volna, nyoma sincs a migrénnek, már 1 éve. Vajon volt összefüggés?

2017. nov. 13. 16:42

STRESSZ, FESZÜLTSÉG, FEJFÁJÁS



Az iparilag fejlett országokban a civilizációs ártalmak, a zsúfoltság, a zaj, a fokozódó stressz következtében igen gyakori a fejfájás: egyes statisztikák szerint az emberek közel 20%-a szenved ún. fejfájásbetegségben és ez a szám egyre növekedik. Sajnos, amilyen gyakori probléma, olyan nehéz is karbantartani. Ugyanis rendkívül sok oka lehet.



A fejfájás hátterében állhat szervi betegség, például homloküreg-gyulladás, látáshiba, a nyaki gerinc betegsége, sőt akár agytumor is. Ez azonban meglehetősen ritka, még a gyakori fejfájás hátterében is csak 10%-ban találnak szervi elváltozást. Ez azt jelenti, hogy az esetek túlnyomó többségében maga a fejfájás a kezelendő betegség. A fejfájásnak három nagy típusa (és számos alcsoportja) van: tenziós, migrénes és az ún. cluster típusú fejfájás.


1. TENZIÓS TÍPUSÚ FEJFÁJÁS (tension headache)

A feszültség (tenzió) okozta tenziós fejfájás a leggyakoribb fajta. Általában a fiatal felnőttkorban, 40 év alatt kezdődik, és többségében nőknél fordul elő. Régebben stressz fejfájásnak nevezték, mivel kialakulásában jelentős szerepet játszik a stressz. A fájdalom a nyak- és vállizomzat tartós feszülése következtében rendszerint a tarkótájon kezdődik tompa nyomás formájában, és onnan terjed rá az egész fejre. Nyomó, szorító (nem lüktető) jellegű, kétoldali vagy pántszerű. Mivel a fájdalom enyhe vagy közepesen erős, a mindennapi tevékenységet, munkát nehezítheti, de nem akadályozza meg. Órákon, napokon keresztül fennállhat, és rendszerint nincsenek kísérő tünetei. Általában azokban az élethelyzetekben jelentkezik, amikor erős és tartós teljesítménynyomás nehezedik a betegre, amikor a követelményeknek csak ereje teljes megfeszítésével tud megfelelni. Máskor a túlzott szellemi munka vagy a szorongás, esetleg csalódás, gondok okoznak többé-kevésbé tartós fejfájást. A fejfájós betegek rendszerint átlagon felül intelligens, érzékeny, gyakran szorongó, aggodalmaskodásra hajlamos, befelé forduló emberek. Rendkívül fegyelmezettek, nehezen tudnak lazítani. Az alkalmanként jelentkező fejfájás jól befolyásolható fájdalomcsillapítókkal. A gyakoribb krónikus forma kezelése azonban - ilyenkor a fejfájós napok száma több havi 15 napnál - igen nehéz feladat.


2. MIGRÉN (migraine)

Rohamokban jelentkező fejfájásfajta, amely elsősorban 25-55 éves kor között jelentkezik, bár előfordul korábban, már serdülőkorban is. Ez is gyakoribb nőknél (a nő-férfi arány 3:1). A migrénes roham ér eredetű: kezdetben az agyi erek görcsösen összehúzódnak, később viszont kitágulnak, agyi keringési zavart okozva. A fejfájás féloldali, lüktető vagy görcsös jellegű, rendszerint igen erős, a napi tevékenységet erősen korlátozza, sőt lehetetlenné is teheti. A fizikai terhelés fokozza a fájdalmat, mely gyakran jár együtt hányingerrel, hányással, és szinte mindig fény és hang iránti túlérzékenység kíséri. A betegek egy része előre megérzi a rohamot: a megelőző órákban gyengeség, fáradtság, levertség vagy éppen ellenkezőleg, feldobott izgatottság jelentkezik. Vannak olyan betegek is, akik roham előtt erősen megkívánnak valamilyen - rendszerint éppen elérhetetlen - ételt. A migrént megelőző fél-egy órában gyakoriak a látászavarok: fénycikázás, homály, látótérkiesés, sötét vagy világos foltok a látótérben. Néha az is előfordul, hogy furcsa szagokat érez a beteg. Ritkábban érzészavar, zsibbadás vagy átmeneti izomgyengeség is felléphet. A roham - mely kezelés nélkül 4-72 óráig tarthat - végül viszonylag hirtelen, hányás kíséretében múlik el. Gyakorisága változó - 1-6 roham/hónap az átlag -, és nagymértékben függ külső, provokáló tényezőktől. Ilyen lehet az időjárás-változás, az alkohol (különösen a vörösbor), egyes ételek (csokoládé, érett sajt, eper, citrusfélék, tartósítószerek), a menstruáció, a kialvatlanság, fizikai vagy pszichés stressz. A migrénes roham lelki okai között gyakori az elfojtott düh, a visszatartott, ki nem mondott harag, ellenséges érzések. A szellemi túlterhelés, állandó intellektuális erőfeszítés kóroki szerepére utal, hogy az értelmiségiek körében állítólag több a migrén. A migrén kezelésében a fájdalomcsillapítóktól a közepesen erős roham megszüntetése várható. A gyógyszer-kombinációk (koffeinnel, hányáscsillapítókkal) növelhetik a hatékonyságot.


3. CLUSTER TÍPUSÚ FEJFÁJÁS (cluster headache)

A betegség nevét a rohamok jellemző halmozódásáról kapta. Az előzőekben tárgyalt fejfájásoknál jóval ritkább, és azokkal ellentétben férfiakon gyakoribb (a férfi-nő arány 5:1). A cluster roham súlyos, mindig féloldali, a szem környékén vagy a halántéktájon jelentkező éles, hasító fájdalom, mely 15-180 percig tart, és a nap folyamán többször ismétlődik. A rohamot mindig a fájdalom oldalán jelentkező féloldali vegetatív tünetek kísérik: belövellt kötőhártya, könnyezés, orrdugulás, homlokizzadás. Az érintett oldalon szűkebb a pupilla, csüng a szemhéj, mely gyakran duzzadt, ödémás is lehet. Naponta 1-8 roham van, melyek sokszor óraműpontossággal jelentkeznek. Évente rendszerint 1-2 rohamperiódus fordul elő. A cluster roham kezelésében az oxigén-belélegeztetés és az orron át adott fájdalomcsillapítók segítenek. Fontos szerepet játszik a megelőző kezelés is.


FONTOS TUDNI

A túlzott fájdalomcsillapító-szedés megelőzése érdekében - különösen tenziós típusú fejfájás esetén - a gyógyszeres kezelést érdemes fizioterápiával, masszázzsal, nyaki tornával kiegészíteni. A relaxáció, autogén tréning gyakran szintén igen jó hatású. A legfontosabb az, hogy a beteg megtanuljon lazítani, elfogadja, hogy nem kell mindig teljesíteni. Szabad néha pihenni, egyszerűen csak lenni, és élvezni az élet apróbb-nagyobb örömeit.

2017. nov. 13. 09:08
A fejfájás és migrén ellen több természetes módszer is létezik. Az endorfin, a legjobb természetes fájdalomcsillapító, mely testmozgás során keletkezik. A relaxáció és a nyújtógyakorlatok csökkentik a stresszt és lazítják a váll és a nyak izomfeszültségeit, ezáltal enyhítik,megszüntetika fejfájást

Ugrás a teljes cikkre: Fejfájás és migrén ellen testmozgással és relaxációval

Minden jog fenntartva © 2005-2018, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Sitemap | Facebook