Evészavarral küzdők fóruma (anorexia, bulimia, túlevés stb.) (beszélgetős fórum)
Sziasztok!
"Nem az Én gondom, de mégis".
Ez a legmegfelelőbb mondat, ami jellemzi a problémámat, a Páromról lenne szó.
Megpróbálom össze foglalni röviden mi a probléma pontosan.
Másfél éve vagyunk együtt a párommal, igazi szerelem és személyes megismerkedés alapján született a kapcsolatunk, szinte mesébe illő történet.
A múltját illetően, tinédzser korát elhagyva, fiatal felnőttként "hízott el" elmondása szerint. Ez nem vészes elhízást jelent - már ahogy leírta - de Őt igen zavarta. Több év drasztikus diétával elérte a "vékony" szintet, S-es, XS-es méretet. Ehhez hozzá segítette az akkori rossz, idegölő párkapcsolata.
Amikor össze jöttünk, teljesen átlagos volt a testalkata. Az együtt töltött idő alatt, kiegyensúlyozott szeretetteljes kapcsolatunkban - miután mindketten szeretünk főzni - normálisan evett, emiatt felszaladt rá némi plusz kiló, hasra.
Ez mérhetetlenül zavarja. Nem szóltam bele, Én imádom Őt, így is. Ha 3x ekkora lenne, akkor is szeretném nálam nem ez a döntő hanem a belső. Sőt, még tetszik is nekem ez. :)
Ritkán nyílik meg ebben a témában, de a megismerkedésünk kezdetén beszámolt, hogy koplalással, csak csoki evéssel és hashajtózással érte el az eredményt még anno. Ezen meghökkentem. Mondtam neki, hogy ez helytelen dolog és bízom benne hogy a jövőben nem folyamodik ilyenhez. Azt mondta, leállt evvel. Én elhittem.
Kár volt.
Felfedeztem az összeköltözésünk után pár hónappal, hogy időnként erősen görcsöl a hasa, kedvetlen, nem is szívesen beszél csak fekszik az ágyban és annyit mond: "fáj a hasam". Aztán ezek után 1-2 hétig diétázik, ami abból áll, hogy minimális reggelit fogyaszt, ebédre egy kis adag és ennyi. Ezt sem tartom egészségesnek, de ebbe nem szólnék bele, csinálja ha így szeretné.
Hanem a többedik "hasfájásos" epizód után találtam hashajtó tablettákat otthon. Ekkor állt össze a kép bennem. :( Próbáltam beszélni róla Vele, letagadta, azt mondta, ezek régről maradtak, nem bírná már ezeket szedni.
Még ezt is elhittem az elején, aztán a gyanúm beigazolódott.
Diéta kezdetén alkalmazza: egész napos hasmenés, rossz kedv és közérzet, görcsöl, nem kommunikál, le van sápadva. Néha hány is.
Utána elkezd enni "diétásan", majd ár napra rá újra "tisztítás".
Ezt csinálja 2 hétig, néha 3 hétig is... Utána meg eszik 1-2 hétig rendesen Velem, mindenféle panaszok nélkül.
Én már könyörögtem Neki, felajánlottam neki minden segítséget. Azt is elmondtam, hogy az sem érdekel ha a zsírleszívást tartja jónak, benne vagyok abban is!!! Elő teremtek rá minden forrást, nem izgat, csak ezt ne!!!
Az életminősége romlik evvel, borzasztóan aggódom miatta.
Ha szóba hozom, elbagatelizálja.
Igyekszik ezt a vény nélküli MÉRGET (más szót nem tudok rá mondani!!!) titokban bevenni, de hát hallom a lakás másik végében hogy csörög a gyógyszeres levél. Már a gondolatától is fizikai kínokat élek meg.
Ma jutottam el odáig, hogy már nagyon aggódtam, és próbáltam a lelkére beszélni de nem értem el túl sokat úgy érzem.
Egy nagyon nyitott, tiszta szívű srác vagyok, soha nem ítélek el senkit, és nem várok el Tőle sem tökéletes alakot....
Hogyan tudnék rajta segíteni?? Egy gyengébb pillanatában azt mondta: 100 pszichológus sem tudná meggyőzni hogy jól néz ki.
Oké, elhiszem.... de ha tálcán kínálok neki lehetőségeket?!
Ne haragudjatok ha hosszú lett... már az nagy segítség hogy beszélhettem erről....
Ha esetleg Te látod ezt, és magadra ismernél... igen, Én írtam... mert szeretlek és aggódom érted!!!! (L)
Biztos van,de talán terápia kell ahhoz,hogy erre fény derüljön.
Tegnap is ettem. Egész nap bírtam, minden nap újra kezdem,hogy majd ma. Este pedig jött a pizza meg a brownie és a cider. Három hete tart ez a fázisok,hogy minden nap újrakezdem. 4,5 kilót híztam azóta.
Sem anorexiás, sem bulimiás nem vagyok. Azt sem tudom mi az a túlevés.
Egy nap 2x csipegetek annyit hogy ne szédelegjek. Nem fogyózom, csak időpocsékolás. Egy negyedórás evéstől idegrohamot kapok, mert annyi időt vesztettem a napomból.
Ez se normális, de ez van.