Esküvő előtti para (beszélgetés)

Szerintem mindenképpen és minél hamarabb derítsd ki, hogy csak pillanatnyi pánikrohamról van szó, vagy komolyan gondolkozik azon, hogy kihátrál.

Ha utóbbi, akkor - bocsánat, kemény, de - mihamarabb le kell zárni az egészet.

A szünet nem vagyok biztos benne, hogy segítene... Később, a házasságban se lesz megoldás, hogy egy időre külön megyünk... Legalábbis szerintem nem ez a konfliktus kezelés leghatékonyabb formája.

Pont idén járt ugyanígy egy barátnőm, 8 év együttlét és 2 év jegyesség után végül szakítottak nyár elején, augusztusban lett volna az esküvőjük.

Amiért leírom, az az, hogy ott nem volt elég határozott a lány, és a fiú év eleje óta áltatta, hogy így nem tudja, úgy nem biztos magában, végül persze fél év után szakítás és esküvő lemondás lett a vége, de szegény lány azóta is padlón van.

Szóval akármi is legyen a háttérben, minél hamarabb derüljön ki és aszerint folytassátok a (közös) életetek.

Emellett egyet értek egy korábbi hozzászólóval, hogy azért így kívülállóként, a részleteket nem ismerve nehéz, így csak "okoskodni" lehet, de Ti látjátok/érzitek belülről a kapcsolatotokat!

Kívánom, hogy a legjobb döntés szülessen!

Nem tudom, nálunk például férj mindig is jobban tolta az esküvőt, mint én. Korai jegyesség, korai esküvő, tervezgetett. Szerintem a részünkről lealacsonyító a férfiakra nézve, ha azt feltételezzük, hogy mindegyik fázik a házasságtól. Elvégre az esetek nagyon nagy százalékában ők döntik el, hogy legyen, hiszen ők kérik meg a nők kezét.

Az, hogy most a kihátrálás jeleit mutatja a fórumindító párja... ehhez többet kéne tudni a szituról azért. Van-e más konfliktus, eltávolodtak-e, van-e esetleg valami harmadik fél, vagy feltűnt csak a lehetőség, megunta, eltávolodott, ezer dolog lehet. De magától a házasságtól, ha egyébként szeretik a nőt, nem nagyon szoktak ódzkodni szerintem.

Sztem ne gondold túl. Ideges. Ez természetes. Fejébe ötlött, hogy ennyi volt.. :)) Persze ezt egy férfinél nem kell túl komolyan venni. Szervezd az esküvőt, de ne állítsd őt keresztkérdések el. Hagy döntse majd el magától, hogy mit akar pl viselni vagy milyen legyen a zene...stb.

Férjem 7 év után kért meg és még így is kért rá egy évet. Na, bumm, kivártam. Sőt még akkor is kicsit ingerült volt, mikor márciusban vagy áprilisban hoztam fel a témát, pedig júliusi esküvőnk volt. De nem erőltettem rá semmit. Megértettem. Majd ő volt a legboldogabb a nagy napon.

Szerintem súlyosabb.

Neked ő az a pasi, akivel vállalnál családot? Tudom, hogy ketyeg az óra, de biztos?

Sziasztok!

Volt már valaki hasonló helyzetben? A párommal 4 éve vagyunk együtt, 2 éve együtt is lakunk, fél éve jegyben járunk, jövőre tervezzük az esküvőnket (már van időpont, helyszín, fotós, dj, ceremóniamester, dekoros..)Az utóbbi időben viszont furcsán viselkedik. Egyrészt egyfajta önzőség van rajta, rengeteget törődik magával (velem így nyilván kevesebbet), a rég vágyott dolgokat sorra megveszi magának, ezzel párhuzamosan valamiért ingerültebb velem. Kiszedtem belőle, h parázik az esküvő miatt.Már önmagában ez sem esett jól, viszont a minap megint összevesztünk, elég durva szavakkal is illetett. Nem hagytam annyiban kifaggattam, mi a baja valójában, hát valami olyasmit fogalmazott meg, h össze van kicsit zavarodva, szeret, de nem tudja, hogy eléggé-e, és hogy akarja-e az esküvőt, de adjak neki egy kis időt,ezt magában kell rendeznie. Mondanom sem kell, hogy összezuhantam, megállíthatatlanul folytak a könnyeim, ő próbált vigasztalni, sajnálkozott, hogy így megbántott, kérte, hogy ne fújjuk most le az esküvőt ezért...de nagyon nehéz a lelkem. 34 éves vagyok, családot szeretnék, ez a második jegyességem (az ezt megelőző kapcsolatomban is jegyes voltam, mikor szakítottunk, akkor is tudta már az egész rokonság és a barátok), nagyon nem szeretném, ha ennek is rossz vége lenne. Jelenleg fogalmam sincs, mit kellene tennem :( Nehezen tudom eldönteni, hogy ez csak esküvő előtti para a részéről (ami pasiknál azért gyakoribb), vagy ettől súlyosabb a helyzet..