Elmondani vagy titokban tartani? (beszélgetős fórum)

Erre azért sok esetben van pozitívan ható kivétel!

Velem megtörtént még pályakezdő koromban, hogy egy lányt hozzám osztottak be, aki mindig elkésett a munkából, és többször alkoholos mámorban ült a pénztárgép elé. Egyszer pedig egyáltalán nem jelent meg a munkára. Ezt senki más ember nem tudta, csak mi ketten, mivel ketten dolgoztunk a boltban. Nagyon meglepődött, amikor elé tettem a jelenléti ívet, hogy aláírásával igazolja, hogy a munkahelyén megjelent. Jó barátság alakult ki köztünk. Megtudtam, hogy a nagymamájával él, aki nem érti őt meg, és hogy rossz társaságba került, és kisbabát vár, akit el akar vetni. Hiába próbáltam hatni a fiatal lányra, hogy Van más segítség is. Ő a legdurvább módszerekkel kívánta elvetni csemetéjét. Döntést kellett hoznom, mert már a lány élete volt veszélyben. Vagy elmondom a szerinte zsémbes nagymamájának, hogy segítségre van szüksége az unokájának, és a teljes igazságot! Vagy egy életen át hordozhatom valaki vagy valakik halálát, pedig emberként minden lehetőségem meg lett volna rá, hogy meggátoljam a tragédiát. Egy napon felhívtam a nagymamáját, mint az unokája munkahelyi vezetője, de nem az élete vezetője, és elmondtam neki, hogy szeretet unokája nagyon nagy bajban van. Megijedt, és megkértem, hogy üljenek le és közösen hozzák meg a döntést, amely bárhogy is fognak dönteni, kihatással lesz az unokája további életére. Ennek már 16 éve! Azóta is, ha találkozom a lánnyal, aki már komoly felnőtt édesanya, és határozott üzletember lett, már messziről látni kedves mosolyát és hálás tekintetét felém. Azt mondja, amikor találkozunk, hogy a legnagyobb kincs az életében a lánya! Aki egészségesen jött a világra, és valóban okos, szép teremtés. :)

mindennek oka van! tanultál belőle! te biztos becsülni fogod ezután azt ahogy szeret téged!

vigyázz rá!:-D

Közben eszembe jutott valami: a felettem lakó fiatal hölgy udvarlóját egy este láttam a vonatnál ölelkezni-puszilkodni és véletlenül elmondtam neki.

Soha többé a köszönésen kívül nem állt velem szóba, pedig összejártunk. Kiderült, hogy nős volt a lelkem, csak éppen egy friss húsra vágyott.

Értem, és jó ötlet.

Nekem 2 barátnőm is azt mondta anno, hogy azért nem szólt, mert azt hitte nem lehetek olyan hülye, ho

Sziasztok!

Én is már így látom: szólni kell.Én egy évig "falaztam" valakinek,és nem sült el valami jól.Először úgy hivatkozott rám,hogy tudtam róla,később már nem szólt!!Csak ment a saját feje után.Mikor kiderült a férje engem is megkérdezett,és csak azt tudtam mondani,hogy igen tudok és tudtam is róla.Nagyon szégyelltem magam,és néha mikor eszembe jut most is.Pedig 2 éve történt..

az olyan nem barátnő!

Én a barátnőimmel megbeszéltem, és ők is egyet értettek, hogy ha bár mi van, azonnal szólnak, és én is nekik!

Nálunk így működik...

De az tény, hogy nehezebb a másik oldalon állni... viszont én tartom magam ahhoz, hogy szólok... nem durr bele módon, hanem finoman... volt már rá példa, és nem hogy harag nem volt, de hálás volt, mert tudta, hogy én nem rossz szándékból tettem, hanem hogy őt védjem!

De mondom, mi ezt megbeszéltük, hogy így működjön!

Soha nem ártanánk egymásnak azzal, hogy rosszindulatból téves infót adunk egymásnak...

remélem érthető ahogy írtam :D kicsit összevissza lett :)

Ezzel én is pont így jártam, sorstársam!

Viszont amikor én tudtam meg , hogy barátnőm pasija más nőt szédít, szóltam, aztán amikor kibékültek én voltam a gonosz pletykás . Mikor később a vőlegénye csalta meg , akkor már nem szóltam, ő dolguk. Összeházasodtak, rosszul élnek, de nekem nincs lelkifurdalásom miatta.

Nehéz dolog, mindenki máshogy reagál.

Három nehéz dolog van a világon:

Úgy mondani igazat, hogy senkinek ne fájjon. . .

Úgy mondani kellemest, hogy hízelgés ne legyen. . .

És úgy érvényesülni, hogy senkit se tapossunk el." (Goethe)

Én csak azt tudom mondani, saját példámon keresztül, hogy igen csak szar érzés volt utolsónak megtudni hogy csalnak..mindenki más tudott róla, mert nem nagyon rejtegette a dolgot a volt párom... és semmi mással nem szembesültem soha mint a fura mosolyokkal, meg elnéző tekintetekkel... ennél jobban megalázni nem lehet valakit... én azt mondom, hogy bár ki aki tud valamit a környezetemben, akkor szóljon nekem, még ha fáj is.. sokkal jobban megharagudnék az illetőre, ha azt tudnám meg, hogy ő mindennel tisztában volt, de nem szólt, mintha akkor ott elém áll és megmondja, látott ezt azt, vagy tudomása van erről arról...

én arra szavazok, hogy szóljanak!

ezt a tényt közöld a barátnőddel.ne kérdezd.közöld vele hogy tudod.

ha téged zavar akor közöld azt is hogy nem fogsz miatta kellemetlen helyzetbe kerülni a férje előtt.

én nem rég igy jártam egy ismerősömmel.a házaspár mindkét tagját ismertem és jó viszonyban voltunk.

mivel nem akartam senkinek bajt igy kicsit eltávolodtam a megcsalt féltől-hülye helyzet de kerültem...

a csalóval viszont közöltem hogy nem értek egyet a módszereivel és addig amíg nem rendeződik az élete nem szeretnék tudni a dolgairól.

megharagudott de a világért sem zavar,főleg hogy azóta kiderült többször hivatkozott rám amikor csalni volt.

gondolkodtam rajta hogy megmondjam-e a megcsalt félnek a helyzetet,de mielőtt döntöttem volna kiderült minden.

nagy felelősséggel jár,de én mindenképpen az mellett vagyok hogy ha én lennék ilyen helyzetben jobban díjaznám ha valaki a tudtomra adná a csalás tényét.

még ha névtelenül is akkor is.

szörnyű a tudat mikor azzal szembesülsz hogy a környezeted tudta csak nem szóltak.

mert ugye mint minden előbb utóbb ez is kiderül.

sziasztok!

az örök titkot tudni kell elviselni:)

ha nem vagy elég erős ehhez, akkor a lelkiismereted nem hagy nyugodni és testi tüneteket produkálva a lelked-megbetegszel...

de szerintem is 2 ember dolga lenne, mert mindenki azt hiszi el ,amit megélt, saját szemével látott...és mindenki saját hibájából tanul...

ezért tanácsot soha nem tudunk adni egy másik embernek, csak a saját véleményünket mondhajuk el,hiszen minden ember más, máshogy gondolkodik, reagál dolgokra...nem indulhatunk ki önmagunkból, hiszen mi nem ők vagyunk...ezért olyan kényes dolog ez:)

Sziasztok.

Nekem egyszer tudomásomra jutott, hogy a gyerekori barátomat csalja a neje. Majd 2 hétig rágódtam rajta, hogy szóljak-e neki, de a barátom felhívott, és rákérdezett, mert gyanús volt a párja. Ráadásul volt már két lányuk.

Finoman szólva kitálaltam neki.

Mivel türelmes természetű a barátom, ezért először is megbeszéltek otthon mindent, és nem csapott patáliát. Jelenleg ott tartanak, hogy mindent átbeszéltek, és a harmadik kislányuk is megszületett.

Szerencsére mindenki nagyon csendes, és "türelmes" volt, és nagyon jól végződött. Jobban mint reméltem.

Jelenleg jobb a kapcsolatuk, mint előtte volt.

Hát éppen ez az:S

A pasi sejti és engem faggat,mert hogy az én nagy barátnőm a felesége és én biztos tudok róla mindent.

Hozzáteszem a barátnőm nekem sem vallja be ezt a dolgot,mert nem tudja hogy észrevettem őt egy másik pasival már többször is.