Elhagytak, nagyon fáj! (beszélgetős fórum)
Szia! Sajnálom, hogy ilyen helyzetbe kerültél. Én, mint kívülálló azt tanácsolnám, hogy hagyd, ne keresd, ne adj információt Magatokról. Ne azt érezze, hogy kötődsz hozzá, hogy saját erejéből szabad, hanem azt, hogy hoppá: -Nem is hiányzom!?...
Természetes a fájdalmad, hiszen nem Te szerettél ki belőle, hanem ő belőled valamiért.
Önmagadnak hazudsz, hogy a gyerek miatt jobban fáj, nem az elhagyottság piszkosul fák minden értő embernek.
Próbálj higgadtan gondolkodni, gondold át hol volt az a pont amikor a kapcsolat elhidegült? Meddig volt számára ez a kapcsolat ideális, ő is tudott-e Veled együtt örülni a babának, vagy egy éhes szájjal többet jelentett ez neki?
Vegyél elő egy lapot egyik oldalára írd rá, mit szerettél(szeretsz) a másik oldalára azt mit nem szeretsz benne, mikor és mivel bántott meg. Ha több lesz a negatív, mint a szép, akkor tényleg nyugodj bele, hogy egy eleve halálraítélt kapcsolat. Ha látsz valami esélyt, hogy még rendbe hozható, akkor most végy nagy erőt magadon és, ahogy az elején írtam, hagyd, hadd ülepedjen benne is a dolog. Ha látja keresed, akkor menekül, ha nem keresed elgondolkodik. A gyerek még kicsi, lehet neki mondani, apa külföldön dolgozik, sajnos a valóságban is sok szülő kénytelen csonka családban élni a megélhetés miatt. A gyerek előtt sose szidd az apját, neki az apja akármilyen, attól, hogy valaki megbolondította még meg is jöhet az esze, ha a kapcsolat mellett döntesz, ne azt lássa, hogy a gyerek utálja.
Ha tényleg szeretnél válni és nincs rá pénzed, akkor a családsegítő, vagy a helyi önkormányzat működtet ingyenes jogász, ügyvédet, aki a jog útvesztőiben útbaigazítást, segítséget tud nyújtani.
Kívánom, hogy minél előbb rendeződjön pozitív irányba az életetek!! Addig is próbálj kikapcsolódni, járj el sokat otthonról, ha van rá lehetőséged.
Ha neked nem sürgôs a válás, akkor ne tegyél semmit! Fizessen az, aki menni akar!
Menni akar? Dobd utána a kabátot!
Te jó ég. :(
Legszívesebben azt írnám, hogy örülj, hogy megszabadultál tőle.
Nagyon sajnállak, de légy erős a kislányod miatt is.
Szerintem elég ha csak nyitva tartod a szemed és figyelsz. Az élet fura dolgokat művel. Lehet hogy találkoznod kell egy másik férfival. Vagy újra össze kell hogy jöjjetek. Tökmindegy. Ne legyenek elvárásaid, illúzióid. Ez most a valóság. Gyászolni kell. És hogy volt -e értelme a "gyásznak", majd kiderül. Mindenkinek más a feldolgozási ideje, módszere. 1 napra, 1 hétre, 1 hónapra is jöhet megoldás. Csak figyelj. Mindeközben tedd fel magadnak a kérdést:
"Boldog voltam ebben a helyzetben, mielőtt ez a tragédia megtörtént?"
Én is ezt írtam volna.
A fájdalom előbb fog elmúlni, mint gondolnád. Minden energiádat fordítsd a kislányod felé, hogy legalább őt ne viselje meg ez a helyzet.
Miért lépett le a kedves apuka?
Ez most normális.
Az, hogy ez az állapot meddig tart, az viszont csak és kizárólag rajtad múlik.
Gyászolj, aztán állj fel, és menj tovább!