Egy egér aki megváltoztatta az életemet, és aki rettentően hiányzik (beszélgetős fórum)

hali mindenki:)

nekem is volt mindig is kisállatom ( aranyhörcsög, törpehörcsög, tengerimalac, patkány)

imádtam őket és még most is állatok vesznek körül macska, kutya, nyúl, hörcsög, galambok :) terhesen biztos hogy nem a rágcsálóimtól fogok megszabadulni... max máshova kerülnek a közvetlen közelemből amikor a kistesótz várjuk :D

Nagyon sok emléket juttattál eszem,be a cikkeddel és örülök nagyon hogy megírtad

Szia!

Megértelek...

Nekem is volt egy hörim ő neki is elmondtam mindent...De régi történet volt majd írok egy cikket róla..:DSzija!

Teljesen megértem azt, ha valaki valamilyen állatot nem szeret vagy éppen undorítónak tart, hiszen én sem kedvelek minden állatot, a pókot például.

Viszont nem szabad általánosítani, hiszen egy mezei egér vagy egy csatorna patkány teljesen más mint egy tenyésztett patkány, aki nem a koszban fetreng és nem szemetet eszik. Az állat orvosok is ilyen címszó alatt tanulnak róluk: egzotikus állatok.

A nem tetszést és a tetszést is meg lehet úgy fogalmazni, hogy az nyomda festéket tűrő legyen és az állat barátok se lázadjanak fel.

Helló!

Addig rendben van, hogy valaki nem szereti a rágcsálókat, vagy valamelyik állatot, de emiatt egy barátságnak mért kellett tönkre mennie? Mondjuk nem az én dolgom, nincs közöm hozzá, csak meglepett, ilyet még nem hallottam. Amúgy annyiból rosszul tette anno az a barát, hogy szó nélkül vitte be a höriket, mert ha valaki tényleg szereti a másikat ( barátságból természetesen), akkor előre megkérdezi, hogy lehet-e behozni, nem félnek-e tőle. Tudom, hogy sok ember frászt kap, ha meglátnak egy rágcsálót, így amikor régebben vonatoztam a patkányommal, mindig megkérdeztem az előttem, mellettem levőt- hogy kivehetem a hordozóból és az ölembe tehetem-e.

Amúgy sajnálom, hogy a szőrmédet megrágták ( max akkor nem ha valódi szőrme volt, utálom). Egyébként hogyne tudnám, hogy milyen kárt tesz egy sima vad egér... Mi kertes házba élünk és éltünk mindig is, de talán 2x-3x fordult elő valamilyen kár.

Szia! Volna egy jó tanácsom mindenkinek, aki rágcsálókat, vagy bármilyen állatot tart. Az természetes, hogy a gazdája szereti ezeket a teremtményeket. DE NEM MINDENKI. Rokonaitokkal, barátaitokkal előre meg kéne beszélni az uj jövevények létét, ne érje meglepetésként Őket, ha hozzátok látogatnak.

Magam pédája. ( sok ével ezelőtt )Férjem diák kori jó barátjával rendszeresen jártunk össze. Egy alkalommal, mikor mentünk, mondják

-- meglepetés van

--??

--mindjárt meglátjátok.

Kiment-bejött és és letett a fotelba 2 kis hörcsögöt.Kővé dermedtem. Minden csúszómászó , patkány, egér ,teknős taszít.!Hozzá nem nyúlnék ! Mikor láttam, hogy a kis állatok a férjemet " letámadták " és már az inggallérjánál tartanak, felugrottam, rohanás kifele A férjemnek visszaszóltam, nem muszáj jönnie, a háziaknak, majd máskor jövök.

Ennyi !Soha többet nem mentem odda. A férjem szolidális volt velem. Ez a fiatasl kori barátság ezért ment tönkre, amit nagyon sajnáltam.

Szeretném azt még hozzá tenni, azért mert nem szeretem ezeket az állatokat tisztességes, állat barát, szerethető ember vagyok.

Higgyétek el, tisztességesen megfogalmazva minden véleménynek hellye van, mindenhol. Attől szép és sokszínű a vilűg, hogy nyitottak vagyunk.

Még valami. Ti kertes házban éltek? Tudjátok mi kárt tesz az egér ,a patkány az otthonokban?A szörme bundám kabát ujja felhajtós. Valhogy beszabadult egy egér a szekrénybe, és ebbe a felhajtó meleg és védett részében fialta meg a kölykeit. Ezt a bundát kidobtam.!( azóta sincs bundám )

Szia!!

Kicsit megsirattál a versecskéddel, nagyon szép. Nekem egy kis hörcsögöm volt a legjobb barátom, amikor nagyon egyedül voltam, december másodikán altattam el mert rákos lett. Napokig zokogtam, mikor megláttam a kis ketrecét, hogy már nem zörög, zizeg benne. De van még rajta kívül három hörim :)

És tudom milyen, egy igazi egyéniség minden kis élet,na hát ő aztán különleges volt.

Szia!!

Ohh köszyke elöre is a segitséged...

És tudtam hogy csajszi vagy mivel olyan aranyosan fogalmazol :D:D

Nekem most jelenleg kutyám macskám van...

De azért 1 kis egér csak más :D:D

Tuti hogy abban a kis egérben a te tulajdonságaid érvényesültek...

Még 1 olyan egérkééd biztos hogy nem lesz,de hasonlo lehet hogy lesz ha lesz másik egerentyüd...

Azt is ugyanugy fogod szeretni,de potolni nem fogja tudni a volt egérkédet.. sajnálom hogy meghalt,tuti hogy cuki egérke volt...

Ill nem volt hanem van!! Ugyanis a szelleme biztos hogy ittvan köztünk!! Hidd el nekem,most is figyel rád a kis egerentyüd és tuti hogy ö is hiányol téged :D:D

Remélem szeretsz barátkozni is....

Persze,szivesen veszek tippeket ha 1x veszek 1 ilyen egerentyüt, de tuti hogy furcsa lenne :D:D

irj és sok puszi neked:hamyka

Szia!

Már nem él a kis egérke, még tavaly halt meg :(. Viszont szép élete volt :). Az ő emlékére verset is írtam, ott van a cikk alján. Amúgy igen nagyon szerettem, igazán jó fej cinike volt, és remélem ha majd egyszer újra lesz(nek) rágcsálóim, lesz egy hasonló természetű mongim mint Cini volt.

Viszont egyáltalán nincs vele annyi gond, mint egy patkánnyal vagy csincsillával.... Ugyanúgy igényli a figyelmet, szeretetet és a törődést mint bármelyik állat, viszont könnyű tartani ( na jó a szökési attrakciók azok furfangosak, de melyik rágcsálónál nem? :D ). Ha van lehetőséged, mindenképpen szerezz be magadnak egyet, nagyon megéri :). Ha érdekel, akkor írj nekem, tudok segíteni sok mindenben, mivel hobby tenyészetem volt anno.

Szia Gerbilgirl!!

Nagyon ari a történedet,jo alaposan leirtad...

Az elmondásod az az a irásod alapján nagyon szeretheted még a ma napig is azt a kis egérkéét...

Bevallom én még sose tartotam egeret :D:D A képen nagyon arin nézki,biztos sok munka van vele amilyen kicsike :D:D

Akinek oda adtad a kis egeret,miért nem mész el hozzá és bucsuzol el a kis egérkédtöl?? vagyha nem tudsz/nem akarsz töle bucsuzni,akkor látogasd meg,szerintem ez a legjobb ötlet!!

Remélem megvan még az a kis egérke akinek oda adtad,szivesen megnézném 1x ha élmég ez a kis egér..

irjatok és üdv: hamyka

Annyira aranyos:)

Nagyon régen volt egy kis egerem.Nem vettem hanem fogtam úgy,hogy rátettem egy műanyag dobozt.Átlátszó volt.

Nézegettük egymást.Aztán adtam enni neki.Egy szem kukoricát.

Megfogta a melső lábacskáival és ette.Hihetetlen jó kapcsolat volt köztünk.

Sok hónapot megéltünk együtt.Ő is szabadon mászkált.

De jó,hogy leírtad így egy kedves emléket hoztál elő.

sziasztok! örülök, hogy rajtam kívül mások is nagyon szeretik az állatkáikat, és ugyanúgy éreznek mint én amikor elvesztettem a saját kis rágcsálóim. Nem voltam veszélyeztetett terhes, azért kellett odaadnom másnak őt(őket), mert elköltöztem otthonról, és sajnos nem tudtam magammal hozni őket, ami a mai napig fáj. Egyébként üzenem a " patkány-ellenes meg rágcsáló ellenes" hozzászólónak, hogy totálisan nincs igaza, mivel ezek az állatok nem valami legutolsó pórfészekbe születnek ahol nincs semmi higénia, ezek az állatok nem terjesztenek halálos betegségeket. ( vannak kivételes esetek, de a zöme mind, egészséges állat).

Egyébként, tervezem, hogy megírom majd a patkányomról való cikket is, mert ő is egy olyan társ volt nekem akinek senki és semmi nem tud a helyébe lépni.

Ezek a tenyésztett rágcsálók nem terjesztenek semmit. Nyilván nem a padláson rohangászó egérről beszélünk.

Egy kinti macska már más tészta, de a toxoplazmát nyers hústól hamarabb el lehet kapni, mint egy macskától...

Én is úgy tudom hogy a rágcsálók és néhány háziállat bizonyos kórokozókat hordoznak ami alapesetben nem veszélyes de az állapotos nőkre az lehet.

Megértem és tudom milyen rossz. én a hörijeimet és a mongolomat is megsirattam bár viszonylag gyerekfejjel voltak a kis kedvenceim.

az én mongicám a vállamon szeretett ücsörögni meg az asztalon szaladgálni. és imádta a házát ami egy kókuszdió héj volt. azt megtartottam emlékbe :)

Kedves Hozzászólók!

Nem ismerem a cikk íróját, mégis próbálom megvédeni. Gondoljátok át: lehet, hogy veszélyeztetett terhes volt, így talán érthető lenne, hogy elengedte. Vagy ha mégsem, hát lehet, hogy egy idióta dokija volt, aki bedumálta neki, hogy nem egészséges terhes nő közelében rágcsáló.

Nekem volt 2 albínó patkányom, szegények daganatos betegségben haltak meg. Az egyiket megműttettük, de nem ébredt fel az altatásból, a másikat nem műtettük mert féltünk, hogy elveszítjük, de az utolsó pillanat mellette voltunk. (amikor már nagyon rosszra fordult a helyzet, el kellett altatni hogy ne szenvedjen egy percet sem)

Most egy kis csuklyás patesz lányt nevelgetünk.

Soha meg nem fordulna a fejemben, hogy továbbadjam, visszavigyem a kereskedésbe. Sohasem fogom megérteni, hogy ha nevelünk egy állatot, egy idő után miért adjuk tovább????

Nem akarlak vádolni, mindenki azt csinál amit akar és ahogyan jónak látja, de az állatok lelkével is kellene néha gondolkodni és megkérdezni magunktól : "Vajon ő is tovább adna minket???" -nem hiszem-

Folyt.

Én szintén terhes lettem, de eszembe sem jutott túladni az egérkéimen, a törpenyuszimon, meg a benti macskámon!

Se a kerti kutyán...

Ha hiszed, ha nem, az én történetem is hasonló lenne, ha megírnám, egy ugyanilyen színű, ám hím mongollal!

Szintén sokat volt kieresztve, az íróasztalomon rohangált, miközben én tanultam, mászkáltam vele a lakásban a vállamon.

Imádtam!

Ő nem sokkal az 5. szülinapja előtt pusztult el.

Ő is kb 1 évesen kapott társat, 1 lányt, sok édes kicsi mongol kölykük született, akik kivétel nélkül jó helyre került.

Az előtt viszont értetlenül állok, hogy minek kellett elajándékozni, mikor terhes lettél??!!