Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze a belépési adatokat, egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ
Főoldal » Fórumok » Hobbi & Otthon fórumok » Ég veled Mázli! fórum

Ég veled Mázli! (beszélgetős fórum)


Ez a fórum a következő cikkhez nyílt: Ég veled Mázli!

1 2
2011. júl. 29. 01:43

Szia!


Iszonyatos volt végigolvasni... megkönnyeztem...

sajnos nekem is volt részem hasonlóban, az én kiskutyám kölykei szabadon voltak a kertben és valahogy kimentek a kerítésen, de máig nem tudom hogy hol... jött egy autó... egy pillanat volt az egész és egy kiskutya élete... zokogtam a földön mellette, de nem tehettem sajnos semmit sem, angyal kutya lett a kis édesből....

2011. júl. 9. 11:03

Szia!


Alaposan megríkattál! :(


Tudom, hogy milyen érzés. Én is olyan vagyok, mint te, még egy utcán elgázolt kismadarat is képes vagyok megsíratni.

Amit csak lehet, befogadok. Nincs sok pénzem, de van 2 kutyám, melléjük most is befogadtam egy kóbor kutyust. Ha kettőnek jut ételre, jut 3-nak is. Nagyon hűségesek az ilyen állatok. Napok alatt úgy megszeretett, hogy hihetetlen és ahogyan kimutatja.


Mázli tudta, hogy szereted. Orvoshoz vitted, nyilván azokban a napokban is simogattad. Nem ez fáj a kis elhunyt lelkének, az fájt volna, ha ott, a láncon egyedül kellett volna meghalnia.


Nagyon sok hülye ember van, de nem tehetünk mást, mint védjük ezeket a kis ártatlanokat.

Én pl bárkiről is legyen szó, megtanultam, nem hallgatok. Ha azt látom bántanak egy állatot, képes vagyok megállni akár autóval is, ha kell el is hozom tőle. Mit tesz, feljelent? Majd én őt állatkínzásért. Ne hagyjuk őket!


Köszönöm a történetet, sok régi emléket előhozott!

2011. júl. 8. 22:53

Csatlakozom az előttem szólókhoz. Tényleg nagyon szomorú történet :(


Nekem is volt egy kutyusom, Maszatka, aki születésem óta velem volt, é 3 éve, 16 éves korában hagyott itt.


És ismerős sajnos a töréneted :( Egyik ismerősömnél születtek kiscicák, és édesanyám (is) imádja őket, úgyhogy az egyiket hazahoztuk. 8 hónapos kora ellenére az orvosok azt hitték, maximum 2 hónapja született, annyire picike és visszamaradott volt. Amint hozzánk került, elkezdtük kényeztetni, folyton vele voltunk, simogattuk, dédelgettük, nem hagytuk magára egy percig sem. Persze már első nap az állatorvosnál kezdtük a napot, hogy megvizsgálja, mi baja van. Nem tudott tőle vért venni, ezért pár nap múlva vissza kellett vinnünk. Akkor sem jártunk sikerrel, és utána még 2 sikertelen próbálkozás következett. Nem futkározott, nem nyávogott. Csak nézelődött, de a fejét sem mozdítgatta. Szomorú és beteg, nem pedig életvidám kismacskának tűnt. Körülbelül 2 hete lehetett nálunk, amikor észrevettük, hogy elkezdett hízni, de csak a pocakja nőtt. Először nagyon örültünk annak, hogy végre elkezd egészséges cicus módjára viselkedni, de aztán elvittük az állatorvoshoz. Még mindig nem tudott tőle vért venni, így csak annyit tudott tenni, hogy megultrahangozta a pociját. Kiderült, hogy tele van vízzel, emiatt nőtt olyan hirtelen a pocakja. Fertőző hashártyagyulladása volt, amit már születésekor elkapott és amire nincs ellenszer. Gyógyszerek, injekciók útján pár héttel el lehetett volna húzni a távozását, de sajnos halálos betegség. Először úgy voltunk vele, hogy ameddig csak lehet, maradjon közöttünk. Aztán 2 nap elteltével már alig kapott levegőt szegényke, nyitott szájjal feküdt. Még aznap elvittük az állatorvoshoz, aki ott helyben el is altatta. Gyönyörű kis cica volt, és nagyon bántott minket is, hogy nem tudtunk rajta segíteni. Nekünk is fájt az, amit Te írtál a cikked elején. Hogy soha nem tudjuk meg, vajon milyen lett volna, ha egészségesen nő fel. Kergetőzött volna a másik két cicánkkal, vagy egy nyugis kis teremtés lett volna? Ezekre már nem fogunk választ kapni, de tudjuk, hogy mindent megtettünk annak érdekében, hogy az a kevés idő, amit neki szántak az égiek, felejthetetlen legyen számára.


Kitartást kívánok Neked, és fel a fejjel! Tudom, hogy nehéz, mikor elveszítjük a számunkra fontos háziállatkánkat, de hiszem, hogy minden okkal történik, és minden rossz után jön valami jó is. Ez nálunk is így lett. Alig 1 hónappal az után, hogy Pamacsot elaltattuk, láttuk a NOÉ Állatotthon hirdetései között, hogy másfél hónapos kiscicáknak keresnek gazdit. Elmentünk a menhelyre, és egyből beleszerettünk Lottikába. A leggyönyörűbb kismacska, és a legenergikusabb is, azt hiszem :) Reggeltől estig szaladgál, kergetőzik a nagyobb cicáinkkal, mindig ott van a közelünkben. Rengeteg szeretetet és törődést igényel, amit meg is kap tőlünk :) Segít leszedni a száraz ruhákat a szárítóról, remekül töröl port és ver le mindent az asztalról. Ha arról van szó, éjszakánként óránként elkezdi rágcsálni az ujjunkat, hogy véletlenül se aludjunk el, vagy épp a parkettán megcsúszva, a szemetest felborítva csap zajt, hogy tudjuk, ő még ébren van és vigyáz ránk :) Tündéri kiscica, aki rengeteg boldogságot hozott az életünkbe, és aki betöltötte a Pamacs elvesztése miatt keletkezett űrt.

2011. júl. 8. 16:57
Akit ezt teszi az állatokkal, legszívesebben ugyan ezt tenném vele is. A semmi közepén kidobnám valahol, pénz meg minden nélkül.. Ja és ruha nélkül :)
2011. júl. 8. 09:24

Rendkívül szomorú történet és tényleg példaértékű amit tettél!

Ilyenkor viszont mindig eszembe jut hogy milyen gyakori hogy egy ilyen kutyát valaki tulajdonképpen ott hagy valahol betegen, szenvedve éhenhalni és nem tesz senki feljelentést???

Remélem az állatvédősök vagy menhelyesek feljelentették azt a szemetet aki odakötötte ezt a szegény Mázlit!

Egyszerűen felháborító hogy miket megtesznek emberek! Talán ha több felelősségrevonás lenne akkor kétszer is meggondolná, legalább egy részük az ilyen állatkinzóknak hogy mit tesznek!

De mindenképp jó hallani az ellenpéldádat hogy sokan mennyit megtesznek egy ilyen szegény, beteg állatért! Minden tiszteletem a Tiéd!

44. Sly001
2011. júl. 7. 23:03

Szia!Borzasztóan sajnálom a kiskutyát!A mi 15 éves hűséges Marci kutyánk idén februárban távozott el közülünk:((

Kiskorában Ő is parvós volt,de sikerült megmenteni.Nagyon sok pénzbe került akkor a kezelés,sajnos erre nincs sok embernek lehetősége.Az orvos azt mondta,100 kutya közül talán egy él túl egy ilyen súlyos vírust.

15 évig volt hűséges társ,családtag.


A kis Mázli nyugodjon békében és boldogságban az örök vadászmezőkön!!!

Téged a gazdájának tekint örökké,biztos lehetsz benne.


“Egy jó kutyának, halála után, a legjobb helye a gazdája szívében van.”

2011. júl. 7. 19:30

Istenem, végig sírtam az egészet.

Nekem is van egy kutyám, ő már 3 éves, 7 hetes kora óta velem van. De elmondhatom, hogy őt szeretem a világon a legjobban! Egy ember a nyomába sem léphet...

2011. júl. 6. 20:44

Ezzel a cikkel megsirattál rendesen!Nagyon sajnálom...a mi kutyánk 4 hónapja halt meg,11 éves volt kis öreg...tudom mit érzel!

Most van egy másik kutyánk,nem pótolhatja de őt is nagyon nagyon szeretjük!Úgy szeretjük mintha a gyerekünk lenne!:)

Ez szomorúan hangzik de örülök annak hogy hamar jött a kiskutya hozzánk "pótléknak" hogy betöltse az űrt.

Örülök annak hogy látok még olyan embereket akik ennyire szívén viselik a kutyák sorsát és hogy ennyire szeretik őket!

41. kukla
2011. júl. 6. 13:31

Nagyon sajnálom!

Ismerem a fájdalmadat...lassan 3éve megbetegedett Liácska az örök vidám japáncsín-palota pincsi keverék kislány.Hiába volt minden kezelés, nem lehetett rajta segíteni...az utolsó erejéből odakúszott hozzám,rátette a fejét a combra és elkezdett röfögni. (Amikor boldog volt, mindig röfögött)...és elment..

Amúgy szerintem boldog és mázlista volt, annak ellenére, hogy a kór győzött felette. Gyanítom egész életén át senki sem szerette és törődött vele annyira, mint az utolsó időkben ti.Bár meghalt, de mégis egy olyan környezetben, ahol mindenki gondoskodott róla és igazán szerette...tudom, hogyan nagyon fáj, de gondolj arra, hogy ha te nem lettél volna talán tényleg soha sem ismeri meg milyen a valódi szeretet.

40. bebo76
2011. júl. 5. 17:54
Nekem a cicusom kellett elaltatni,vese beteg lett.Hiába vittük az orvoshoz nem tudták megmenteni.Akkor láttuk őt utoljára,másnap szólt a telefon,hogy nagyon rosszak a véreredményei,nem tudják megmenteni,azt javasolják altasuk el.Nehéz volt a döntés,de megtettük.Télen találtuk valaki kidobhatta,hófehér színű,gyönyörű zöld szemekkel,török angóra,nagyon ragaszkodó volt.Kölykével vigasztalódunk,de Ő már igazi házi cicus(csikos),nem olyan mint az anyukája volt.Csak az bánt,hogy másodjára már nem sikerűlt megmennteni.Másfél éves sem volt!
2011. júl. 5. 17:05
Köszönöm mindenkinek!!Az igazság,hogy van már kutyám,2éves és tombházban lakok,de a kis Mázlit ugy megszerettem,hogy befogattam volna.Na de csak az vigasztal,hogy odafenn még találkozni fogunk talán:(
38. moon79
2011. júl. 5. 14:16
Te, egy igazán jó ember vagy és neki igazán Mázlija volt, hogy hozzád került!!!! Boldog vagyok, hogy elolvastam, mert kevés ilyen emberbe botlok! Neked köszönhetően a legjobb kutya lett volna! Hidd el a szeretetedért cserébe küld majd maga helyett egy ugyanilyen szeretetre vágyó kutyust!Kívánom neked!!!
2011. júl. 5. 11:07
Tudja, hogy szereted.
2011. júl. 5. 10:16
Hidd el sokat jelentett neki!
2011. júl. 5. 10:16
oh, én is elpityeredtem, szegénykém! S jó, hogy ilyen lelkű vagy, hogy próbáltál segíteni, tudod, hogy ő is érez, jólelkű voltál vele.
34. naomi1
2011. júl. 5. 01:02
Torteneted olvasasa kozben elpityeregtem. Szegeny Mazli.:((((( Nagyon jol etted hogy befogadtad, es gondoztad. Rovid idore is de volt szereto gazdaja.:))). Evekkel ezelott en is befogadtam egy kutyust. Megerosodott jol erezte magat nalunk. A szuleimmel keresetunk neki uj otthonkat e idokozben megfiallt az en Todikamtol. :)) Igy kolykeivel egyutt maradhatott meg. Vegul is kolykenek meg neki lett otthonkajuk. Utana nem mertem tobbet kutyaval beallitani mert a szuleim mar ettol is kiakadtak. Jelenleg nincs kutyusom de nagyon szeretnek egyet. Lehet szeptembertol....de ezt meg meg kell parommal konzultalni.
2011. júl. 4. 22:36
tudja, hogy te szeretted, sajnos ez együtt jár az állattartással, de én már nem tudnék nélkülük élni
32. pemete
2011. júl. 4. 20:20

:,(

Szegény kutyus.

2011. júl. 4. 19:44
Nagyon sajnálom,szegény kis Mázli!:(Tudom mit érzel, mi is szembesültünk ezzel a kegyetlen betegséggel 2 éve.Szinte ugyanaz a történet mint a tiéd.9 hetes kiskutyát hoztunk ki a menhelyről.Semmit nem evett,nem ivott,elvittük állatorvoshoz.Kiderült,hogy parvo vírusos.Nyolc napig küzdöttünk az életéért.Napi négy órát voltam vele a rendelőbe,amíg a kezelés tartott.Bármit megtettem volna érte,csakhogy meggyógyuljon.Nem sikerült...kicsi Léna elment:( Sajnálom.....:(
2011. júl. 4. 19:06
10 évvel ezelőtt hasonlóan jártam. A lányommal örökbe fogadtunk egy 2 hónapos kutyust. Addig én sem ismertem mi is az a parvo vírus. Kezeim között halt meg Liza, mai napig ha rágondolok elszomorodok ( pityogok). Kívánom Neked és mindenkinek aki szereti az állatokat, ne találkozzon soha a parvo vírussal, én halál vírusnak hívom.
29. mtt80
2011. júl. 4. 17:30

Nagyon sajnálom, ami történt! Nyugodj meg, te mindent megtettél érte! Ennél többet nem lehetett volna.

Nagyon átérzem most ezt a történetet. Mi pont 1 hete veszítettük el az egyik kutyusunkat, aki már 8 éve volt hűséges társunk. :((

2011. júl. 4. 17:26

Igen...a "szivárvány hídnál"fog várni Rád:-)))

Rá pedig az angyalok vigyáznak addig.

2011. júl. 4. 16:17

Jézusom,a könnyem potyog! :( Szomorú történet,mégis csodaszépen írtad le!

És úgy gondolom,1szempontból találó volt a Mázli név:mázlija volt,hogy arra a pár napra te lettél a gazdija!!!És biztos vagyok benne,hogy most is úgy tekint rád!!!

Minden tiszteletem a tiéd azért,amit megtettél ezért a kiskutyáért...

26. koxy
2011. júl. 4. 16:13
:(((
2011. júl. 4. 16:03

Igazán büszke lehetsz magadra, aki ilyet képes tenni az nagyon jó ember és a szememben egy "óriás"! Aki az állatot szereti az rossz ember nem lehet, igaz nem így szól a mondás, de szerintem így helyes.Én élek halok a kutyákért a szívem az övék (is!)Az én Morzsikám sorsa sem volt egyszerű...de ma ha elmondhatná, hogy milyen dolga van...

Mázlinak az utolsó napokban szerencséje volt Veled, hogy ott voltál vele. Én is ezt tettem volna a helyedben.

Minden jót kívánok neked és még nagyon sok egy kicsit szerencsésebb kutyulit!

2011. júl. 4. 15:47
Őszintém köszönöm mindenkinek az együttérzést!! Nem is gondoljátok mennyit segitetek nekem ezzel! Én is mint mindannyiótok, nagy kutyás vagyok,és amig élek és módomban áll segiteni fogok a kutyákon,legyen az koszos,kobor vagy beteg! Lehetetlen,hogy mindenki szeresse a kutyákat,de legalább akkor ne ártson nekik!:((
2011. júl. 4. 15:39

Nagyon szomorú... :(


Mi annak idején egy alig négy hetes kiscicát találtunk, valaki kidobta. Tél volt, egy bokor alján feküdt a hókupac közepén.

Azonnal hazavittük, annak ellenére, hogy mindig tele voltunk állatokkal, cica, kutya...

Ápoltuk, etettük, itattuk, és szerencsére nekünk sikerült megmenteni az életét.

Már elmúlt két éves, mikor anyám sétálni indult, vitte az unokáját is, de aztán rohant vissza, hogy baj van... Igen, szegény cica ott feküdt az út közepén, vérző, betört fejjel. Mire odaértem, már nem élt, mégis rohantam haza, hogy valami ruhába tudjam csavarni, és eltemethessem.

A legrosszabb mégis a pár napos kiscicái voltak, akiket bár próbáltunk táplálni egy ideig, de végül az összes elpusztult.

Szóval, Neki ennyi jutott. Aztán egy őrült autós miatt, aki minden bizonnyal szándákosan ütötte el, nemcsak ő halt meg, hanem 4 kiscicája is.


Ég veled, Steffi. :(

2011. júl. 4. 14:01

Nekünk 2 éve,1 év alatt 3 kutyusunk távozott el;(

Őszinte részvétem!

„A kutya nemesebb lény mint az ember. A kutya hűséges, önfeláldozó és mindenek előtt feltétel nélküli szeretete a leirigylésre méltóbb tulajdonsága amit az ember soha nem tudhat magáénak."

2011. júl. 4. 12:56
A rövid kis életébe rengeteg szeretetet, fényt vittetek! Gondolj arra, mi lett volna vele, ha nem viszitek haza... Nagyon együtt érzek Veled, megkönnyeztem kis Mázli történetét. Én egy kis cicával jártam hasonlóképp: kocsi alól mentettem ki, aztán kikezeltük a macska náthát, allergiás lett a legtöbb kajára, és végül a szomszéd kutya úgy megtépte (átment a kis mafla), hogy nem lehetett megmenteni. :-( Mindez nem egész fél év leforgása alatt. De most már Mázlival vidáman kergetőznek valahol :-)
2011. júl. 4. 12:45
Nagyon sajnálom Mázlit( Nyugodjék békében a kutyamenyországban)) Nagyon jó ember vagy! )
1 2

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2021, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Facebook