Családos férfi az életemben, mit kezdjek vele? (beszélgetés)

Ja. Ne legyünk bunkók.

Jó indítás.

én is! hahahaha

Ahogy megláttam a beírásod újra megnéztem a címet és akkor láttam, hogy én is félreolvastam.

Kedves Olvasok!

Párkapcsolatomról való történetemet szeretném veletek megosztani. Legfőképp tapasztalt nőktől várok választ, hogy mitévő legyek. És kérem bunkók kíméljenek!

Az egész 3 évvel ez előtt kezdődött, facebookon. Először ijesztő volt (testes, kopasz és szép barna bőr "cigány"). 1 évig átjárt hozzám és imádtuk egymást. Igaz hogy kocsiban és sátorban éjszakáztunk a jó és rossz időkben, hogy együtt tudjunk lenni. Csak annyit tudtam róla, hogy van egy fia aki most 18 éves és ott hagyta rá az anyja. Párom szülei nevelik a gyereket. És van még egy nő akitől van egy 10 éves kislánya (Miatta hagyta ott az előző élettárs a fiát). És vagyok Én. Tervezett velem, hogy összeköltözünk stb... 1 évig abban a tudatban voltam, hogy semmi közük nincs egymáshoz a kislány édesanyjával, majd összeugrasztott a szüleimmel... Összeszedtem a cuccom és a páromat választottam. Bíztam benne, de nem tudott hova tenni és 3 hónapig a jelenlegi nővel és kislányával éltem... bemutatkoztam, de ahogy kijött a nő, párom szájára csókot adott, azt hittem lehidalok... kimagyarázta. Belementünk egy olyan dologba amire egyáltalán nem vagyok büszke, de akartam őt és vele akartam élni. Kimentem Bécsbe Pr...nak, egyszerű parasztházat vettünk, laminált padlót, csatornát, leceket, hogy széppé tegyük. Haszonélvezőként belefoglalta magát a szerződésbe... mind e közben hallgattam, hogy kint milyen faszokkal voltam stb... lehordott mindennek, Én is követtem el hibákat. Addig gyötört és hol velem aludt, hogy a kislányával és annak anyjával... ünnepeket egyedül töltöttem, hogy nem bírtam tovább, de nem hagyta hogy eladjam a házat, így megbíztam benne és eladtam nekik úgy hogy majd a CSOKK által látom a pénzt, de mindenek előtt valamelyik szülőnek a nevén kell hogy legyen a ház, így látványosságként volt a pénz jelen az ügyvéd előtt... Örültem, hogy végre kiléptem... de bánatomban felkerestem az exem és lefeküdtem vele... hatalmas bűntudatot éreztem és sírtam. Végül addig könyörgött és sírt nekem, hogy megbocsájtottam neki és újra a karjaiban találtam magam. Átjárt hozzám, szeretett ölelt, könyörgött hogy bocsássak meg, felvállal. Hittem neki. 2 év telt el azóta és a mai napig nem láttam egy forintot sem a ház árából. És azóta 3 nővel is elkaptam írásban, de csak írásban és megbocsájtottam... nem voltam elégtürelmes hogy kivárjam, találka lesz e belőle vagy sem... Ölel, csókol, imád... Babánk is lett volna, de 4 hónaposan elveszítettük down szindróma miatt. A terhességem alatt vádolt és félt, hogy követelem majd a gyerektartást, legjobban a szüleimtől tartott. Ennek 5 hónapja, hogy elvették tőlem a pici fiam. Mai napig is siratom. Próbáltam már nem egyszer kiszállni a kapcsolatból, szava hihetetlenné vált és nem bízom benne, félek, hogy fájdalmat okoz nekem... és véleménye szerint, soha nem találnék nála jobbat, csak egy mocskos alkoholista parasztot aki minden nap majd szétveri a fejem. Ő szerinte senki nem szeretne így ahogy Ő engem. Szeretem őt, imádok vele lenni, túrázunk, horgászat, sátorozás, strand... de én vele akartam élni, ami most már nem menne, hallgatnám a hibáimat, mert fáj neki és nem tudja lenyelni...

Hát erre mit mondjak.

Én is indítottam egy fórumot, hogy a szerelmem nem akar elválni, hogy 2020-ban elvehessen feleségül, erre itt mindenféle rüfkének elhordtak, holott nem is ismerik az összes részletet.

Én csodálatosnak olvastam.

Pihennem kell....

"Ami tied tedd el-a másét ne vedd el"! Főleg ha gyerekei is vannak!

Ha még friss,akkor most lépj,később érzelmileg /lelkileg/ bele rokkansz!