Beteges kötődés? (beszélgetős fórum)
Ha nem tudok olyan lenni a férjemmel, mint régen, akkor nem hiszem hogy boldog lesz mellettem hosszútávon. Most hatalmasat koppantam. Nem dolgoztam még fel, hogy befenyítette és elhajtotta a szerelmemet, miután kiderült a viszonyunk...Az is lehet egy nap majd másképp látom az egészet és még hálás is leszek neki, de egyenlőre csak haragot érzek. Arra végképp nem tudok gondolni, hogy összebújjak vele. Annyira rossz, hogy így lett vége a másikkal. Én nagyon szerettem.
Ha elválsz,attól csak te leszel boldog,a férjed nem hiszem,hogy kiheverné! Az írásaidból nekem úgy tűnik,ő bármilyen áron téged,a családját szeretné!
Persze,én sem maradnék,csak,hogy a másiknak jó legyen,ha nekem nem az,de az utolsó pár szó inkább csak önnyugiztatás...
Az én szitum nem szokásos : külfoldon eltunk. Nem kaptam csak szezonalis melokat es a tartozkodasi engedelyem is a ferjemen mulott. Kuzdottem az onallosagomert de hiaba. Utolag okosabb vagyok haza kellett volna jonnom es elvalnom..Erre azert nem vallalkoztam korabban mert igy a masiktol is elszakadtam volna es csak ugy juthattam volna vissza az orszagba ha behazasodom. Ezt az uj parom bevallalta volna. En inkabb az onallosagimert kuzdottem...most meg mar keso mert lebuktam...itthon vok ujra. Talpra fogok allni es ha nem tudok visszaszeretni a ferjembe (jelenleg nem sokat erzek iranta) akkor magam miatt megteszem amit kell hogy eselyt adjak mindkettonknek a bildogsagra.
Nalunk is a parom a csaladfenntarto,de nincs az az osszeg,ami maradasra birna,ha nem szeretnem,nem lenne jo vele!
Nincs olyan, hogy függő helyzet! Támaszkodás van, de a támaszték eldőlhet:-))
Ne haragudj, de ez sem elég ok. Miért függsz a férjedtől anyagilag? Nekem is van férjem, jobban keres, mint én, de 13 éves korom óta dolgozom, és elég hamar el kellett tudni tartani magam, most sem sz@rnék be ettől. Azt írtad, hogy régóta ilyen rossz ez a házasság, ennyi idő nem volt elég kiépíteni az anyagi biztonságot?
Persze, hogy aki akar, az tud változtani. De van amikor függő helyzetben van az ember az anyagiak miatt és idő kell, hogy kiépítse saját anyagi Az biztonságát!
Szerintem, aki akar változtatni, az meg is teszi. Aki meg nem akar, az gondolkodhat azon, ki a gyereke apja, és a gyereked is ezt a tisztességtelen helyzetet látja, szóval ne lepődj meg, ha majd jó tanuló módjára a gyerekedtől fogod viszont látni ezt a helyzetet, amiben te benne maradtál akaratodra, mert kényszeríteni senki nem tud, ez a te döntésed.
Mindenki úgy rontja el az életét, ahogy akarja, éppen te is ezt teszed.
Bocsáss meg, ha bántónak fogod érezni a szavaimat, de hidd el, nem ez a célom.
Te csak a személyi okmányaid szerint vagy egy felnőtt ember, aki gondolom nem áll cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt.
A sz...-t ragozod, ahelyett, hogy a saját boldogságot érdekében lépnél.
Nem mellesleg: bekebelezni csak azt lehet, aki hagyja.
Nézz magadba, hogy miért is jó ez a helyzet Neked? Valamiért benne maradsz, de aki önmagával sem őszinte, az másoknak is hazudik.
Az igaz, úgy szemtől szembe még nem álltam oda elé, és nem mondtam neki azt hogy "hé, vedd már észre, hogy nem szeretlek". Nem akartam kipróbálni erre mit mondana. Viszont azt már mondtam neki, hogy nem vagyok szerelmes belé. Erre előhozakodott egy saját történettel, miszerint volt már szerelmes ő is másba a kapcsolatunk alatt (mikor megcsaltam, máshoz rohant, bár neki az sztem csak bufelejto dugas volt max., sot mondta, hogy nem is volt jo a szex...)Szóval mondta, hogy a nagy szerelemről saját akaratával lemondott mert tudta hogy a csaladjaval van a helye...Kicsit puhatolóztam végülis mi az ami miatt esetleg otthagyna engem..hát komolyan mindenre megvolt a válasza, hogy miért nem...Nem is tudom jó-e ez, szerensés vagyok e vagy szerencsétlen. Viszont arra jöttem rá, nagyon hagyom megvezetni magam. Már ez elején sem érdekelte nagyon én mit érzek, mit akarok, ami neki kell azt megszerzi.
Na figyusztok, régen irtam. Tudom sokan már engem is betegesnek gondolnak, de gondoljatok bele, nem könnyű ám! Vagyok valakivel, a férjemmel X ideje. Már az elején rámcuppant, bekebelezett, megszerzett és mindenáron meg akar tartani. Semmilyen kifogás nem létezik, ami eltántorítaná tőlem. A megcsalásokat is inkább benyeli...Ha egyszer nem "úgy" szeretem, nem fogja tudni belőlem azt kikényszeríteni soha! Ez azért félelmetes, ha jobban belegondoltok!!!!
Na és végül ki lett az apja a gyerekednek?
Áh... hát igen, ha jól raktam össze a többi fórum előzményeiből, akkor valóban.
Én már részben megkaptam a válaszokat,priviben.
Érdekes életek vannak...
anya4005: ezek a kérdések merültek fel bennem is...
A szegény gyerek ezt a feszültséget hogyan viseli? Gondolom érzi, hogy nagyon nincsenek rendben a dolgok. Egyébként a másik férfi is külföldön él?
Rájöttem ekkor, hogy ilyen érzelmeim a férjem iránt sosem voltak, talán ezért is csaltam meg. A szeretkezés minősége is teljesen más volt. "
Akkor tessék ezirányban újítani valahogy, de nem házasságon kívül
Minden kapcsolatnak szabott ideje van. Optimális esetben ez a holtomiglan-holtodiglan.
Amiben Te vagy az azonban nem optimális.
Egy éve bizonyos időközönként kiírsz egy ehhez hasonló litániát arról, hogy nem szereted a férjed, de mégis vele vagy, húzod a szeretőd agyát két éve, lehet, hogy a gyerek is tőle van. Nem tudom, hogy kettőtök közül ki betegebb...te, vagy a férjed...
Az a jó hogy itt csak határozott önálló nők vannak, akik első szóra kirúgnák a férjüket, illetve válnának
Há'persze, ez csak egy csettintés, csak egy fizikai procedúra, semmi lelki háttere nincs
Az hogy a férjrdnek nincs más társasága a családon, rajtad kivül az nem idok semmire, főleg nem arra hogy sajnáld és mellette maradjál
Hogy öngyilokkal fenyegetőzik?
Lehet beváltja, lehet nem
Ha beváltja egy életen át ott marad a tüske benned
Én nagyon-nagyon közelröl láttam ilyen házasságot, ahol a férj elengedte a feleséget
És csak finoman fejeztem ki magam
A feleség a szeretőjével osszejött és boldogan élnek mai napig
A tüske viszont ott van
Gondolom, az ilyen embrrel megbeszélni sem lehet a gondokat mert lesöpör minden érvet azzal hogy ő szeret és megad mindent, vagy még ennyit sem mond, mint az általam tapasztalt szituban
Mit tegyél?
Nem tudom, de azért próbálj meg vele valahogy lazán beszélgetni a közös "családi" gondokrol, ami alatt én az ágybelieket értem
Nagyon szépen írtad a házasságról szóló részt. Tényleg jó lenne, ha az emberek megbecsülnék azt..
A férjed birtokold téged. Akarsz birtokviszony alanya lenni? Ugye, nem?
Azt írod, szeret. Hol van itt az elengedő szeretet?
Ne félj attól, hogy egyedül maradsz.
Néha a legjobb társaság önnönmagunk.
Persze, a döntés a Tiéd.
Korábbi fórumaidat elnézve.....
Nagyon gáz ahogy élsz.
Én azért nem maradnék a férjemmel csak hogy legyen valakim. Ami rohadtunk neheziti a helyzetet, hogy tudom, egyedül maradna. Nincs kialakult élete, munkahelye, barátok, a családjától is elszakadt. Totál ránk épített, ami normális ugyebár. Ha belegondlok hogy mit teszek vele kb. elásnám magam. :-(( Viszont ha legbelül meg úgy érzem nem megy akkor nem szabad folytatni.
Lehet én vagyok az a ki betegesen kötődik a másikhoz :-( Ha elválnék, nem is tudom mit hozhatnék fel a férjem ellen..de basszus, lehet az eleje óta a kapcsolatom vele nem volt 100% ő szeretett engem jobban, ő akart mindent jobban és meg csak sodródtam...
Lehet, ha kivárok, a másik iránt múlni fognak az érzéseim - bár nem tudom ez garancia e arra hogy a férjem iránt többet fogok valaha is érezni. Régen jól megvoltunk mi.
sajna a másik sem szeretett igazán, különben nem lehetett volna "elmarni" mellőled. a férjedet meg otthagyhatod, rajtad múlik csak, ha ezt akarod
Tök mindegy,hogy a férjed miért viselkedik így, ez nem normális.A helyedben elválnék,akkor is,ha nincs senkid,mert egyrészt nem fogsz tudni másik kapcsolatot kialakítani,de amiket csinál,azért ne maradj,hogy legyen valaki.Egyébként örülhetsz,ha nem fogja elvágni a torkod ha mellette maradsz.Mert ez még csak a kezdet,lesz agresszívabb is.Válj el,függetlenül attól,hogy van-e valakid.Egyébként a másik férfi is érdekes,mert a helyében nem hagytam volna magam,fel is jelentheti a férjedet,de neked megmondtam volna a helyében,hogy vagy elválsz vagy vége.Mondjuk így is vége lett, de ha a férjed mellett maradsz, meg is érdemled,nem beszélve arról,hogy a lányod életét is tönkreteszed, mert azt gondolja,a nőnek áldozatként kell élnie egy kapcsolatban és boldogtalan lesz,de mindig olyan férfit választ,aki uralkodni akar felette.
kíváncsi vagyok, h ez a sok okos tanácsadó hogy éli magánéletét :))
javítom az első mondatot, nem fórumut, hanem fórumokat..
Megnéztem az általad indított többi fórumut, és úgy látom, hogy neked jókora katyvasz van a fejedben. Te igazából nem is azért léptél félre, mert rossz a házasságod, hanem mert a lángolást hiányoltad belőle. Én ezt nem tartom tisztességesnek. Egy házasság szövetség. Nem lehet mindig kiugrani belőle, amikor jön egy "szebb és jobb". Ráadásul gyereked is van. Nem tudom hány éves lehetsz, de az általad leírtakból azt hinné az ember, hogy egy tini vagy. Szerintem te jódolgodban bolondultál meg. Sok nő mindent megadna egy olyan házasságért, ahol annyi mindent megkapott és megkap, mint te - már ha igaz amiket leírtál korábban. Örülj neki, hogy amikor lebuktál, a férjed nem hajított ki, mint macskát ....ni. Én biztos megtettem volna a helyében. Mindenesetre már jó ideje húzódik a dilemmád. Ha el akarod hagyni a férjedet, akkor hagyd el, ha meg nem, akkor próbálj megtenni mindent, hogy feledhető legyen ami történt. A fórumon rinyálás nem fogja megoldani a problémádat.
Aranykalitka.
Nincs tanács, feltehetően rosszul választottál társat még az elején, aztán tovább bonyolítottad a megcsalással.
Nagyon szép gondolat hogy aki szeret, az elenged. De tudod, aki szeret, az nem akar elmenni. Mindketten önzőek vagytok, mert követelitek a másiktól hogy adja meg boldogságot, de egyikőtök sem akarja a másiknak azt a boldogságot megadni, amire az vágyik. A férjed legalább a megszokott módon akar boldoggá tenni, ahogy régen sikerült.
Hogy ő betegebb lenne, azt nem tudom. Forduljatok szakemberhez, majd ő megmondja.
Még annyit hozzátennék, hogy egy házasság nem átjáróház, ott már nem igazán érvényes a "ha szeret elenged", a házasság egy szövetség, ahol a felek ígéretet tettek egymásnak és önmaguknak is, hogy együtt lesznek tűzön-vízen át, s erre a szövetségre épül fel a család, ahol már nem csak önmagukért, de egymásért és az utódokért is felelősek. Ezt jó lenne, ha az emberek átéreznék, mielőtt belevágnak.
További ajánlott fórumok: