Babát szeretnénk 2011-re (beszélgetős fórum)
Na igen! Szerintem attól, hogy ennyi megpróbáltatás árán lesz babátok, még jobban oda fogtok figyelni rá, mint annak akinek csak úgy potyog egyik a másik után. Mondjuk az első nekünk is váratlanul érkezett, de ettől függetlenül Én egy tyúkanyó vagyok, nem is nagyon adom oda senkinek, csak ha nincs más lehetőségem. Mondjuk ez emberfüggő is!
Szóval ne aggódj, minden rendben lesz, és minden jó lesz úgy, ahogy lesz!:-))
szívből kívánom nektek a legjobbakat!!!
Szia!Ez így van,nem is kell mindent megadni nekik,de egy kis anyagi biztonság jó lenne.Hogy tudom ki fogom tudni mindig a hitelemet,és enni is tudunk.
oké, a pénz mindenkit mozgat, de a figyelem is sokat számít. Sokat dolgozol, lesz gyermeked, kész vagy a munkától és nem tudsz rá figyelni, a bölcsiben, az oviban, a suliban él a gyerek és úgy nő fel, hogy pl. nem is ismeri meg az apját, mert hétvégén sem a gyermekekkel van a szülő, én az apámból nem sokat kaptam... Szerencsére, vagy mégsem, mert agresszív és iszákos. Aztán persze ott van a többi ráció, hogy szeretnél boldog gyermeket, tesóm pont a kamasz korában lett anorexiás. Én jobban fogok figyelni, mindig ez jár a fejemben, de ha eljön az idő, még a fejemben lesz? Vagy én is az a szülő leszek, aki hajtja a pénzt és nem ül le a gyermekkel beszélgetni? Nekem kezembe nyomtak egy felvilágosító könyvet és vagy megértettem, vagy nem. Én többet várok magamtól, de nekünk a családdá válás is nehezebb két magzatelhalás után. Vannak buktatók, ugyanakkor hiszem, hogy mindig megtaláljuk a mértéket. :))))
csajok!
Az a helyzet, hogy az Én férjem mindig azt kérdezi tőlem, hogy biztosan be merjük vállalni a másodikat? Mert Ő mindent meg akar adni a gyerekeinknek. Erre Én mindig azt válaszolom, hogy Sem Ő sem Én nem jöttünk gazdag családból(igaz nem is voltunk szegények-az átlag), és volt hogy nem kaptunk meg azonnal vmit, sőt lehet hogy meg kellett várni a szülinapot vagy vmilyen alkalmat. DE! Százszor jobban tudjuk értékelni azt, amink van, és még jobban azt, amiért mi dolgoztunk meg. Míg az unokatesóm, akinek mindene megvolt amit csak kiejtett a száján, most is az anyján élősködik. Az anyja fizeti az albérletét, a gyereknek Ő vesz meg szinte mindent, mert az unokatesóm elherdálja a pénzt. Semmit nem értékel, mert soha semmiért nem kellett megdolgoznia, minden az ölébe pottyant.
Szóval ha úgy is fogunk állni anyagilag, hogy azonnal megvehetnénk a gyereknek amit szeretne, akkor sem fogjuk, mert szeretném, ha értékelné a dolgokat, és tudna nekik örülni.
Szóval Én úgy gondolom, hogy nem attól lesz boldog ember a gyerekemből, ha mindent megkap.
Mindne rendben lesz,mert így kell lennie!!!!!
Nem fogják elszúrni!!! Ne is gondolj arra. Lesz nektek kisbabátok!
Nekem a sövény műtét sikerétől függ. Ha elszúrják, már nem lehet, de erre inkább nem is gondolok. Sikerülnie kell! :)))
Miért ne lehetne! Nem feladni! Látod én sem teszem. Pedig 1 hónapja még az is megfordult a fejemben. Most meg elindítottuk a kivizsgálásokat, rápihenünk a nyáron és szeptembertől...mindent bele. :)
Én is gyerekkel tudom csak családnak érezni magunkat. Összeházasodtunk, hogy család lehessünk, de inkább csak egy házaspár vagyunk. Egy olyan család, amiből hiányoznak a gyerekek. :( Remélem lehet majd gyerekünk!
Hát igen...engem is rögtön ki akart írni a dokim,de kértem,hogy még ne.
Én 38 vagyok. Van egy fiam és apának is van egy. :) 3 vetéléssel a hátam mögött sem tudom azt mondani, hogy ennyi elég, babaproject befejezve. Igen, van olyan aki úgygondolja, hogy ők ketten a család. Nem is hiányzik a gyerek. Barátnőm ilyen. Imádja a gyerekeket. Mindig is volt körülötte, most is van (a férjének van két fia), de azt szokta mondani ennyi elég is, neki nem kell saját. Én meg nem tudom feladni. :)
Gratulálko!Ezek jó hírek.A closti repi szuri tuti siker.
szerintem is a család értelme számomra gyerekekkel létezik. Persze a tudálékosok úgy magyarázzák, hogy már ketten apával család vagyunk, ugyanakkor bennem a család csak többes, mint két fő, még így is, hogy kevesen vagyunk. Úgy érzem rosszabb anyagi körülmények között is neveltek már jó és egészséges, boldog gyermekeket, és szeretném én is ezt tenni. Nagy törés, ha nem adatik meg, de tudom, hogy meg kell tanulni azzal is együtt élni. Bármily mostoha helyzet. De én még fenntartom azt, hogyha valaki nagyon szeretne, akkor 33 évesen még ne mondjon le a lehetőségeiről. Küzdök én, amíg lehet. :)))
húha.nektek is kijutott mindenből.sajnálom.és a legjobbakat kívánom nektek is!
Na igen, nagyon nehéz, de annyira szerettünk volna már babát mi is.mit ér az élet gyerek nélkül?nem sokat.szerintem.
Igen, mindenkinek nehéz. Egy hónapot voltam táppénzen. Két hét táppénz miatt 20 000 Ft-tal kaptam kevesebbet és majd még egy hónap lesz így. Szóval egy teljes hónapban - 40 000. És ez még a 70 %-os táppénzzel. Ha újra babás leszek táppénz az első pillanattól, annyi különbséggel, hogy most már csak 50 % lesz a táppénz. De azért még mindig szeretnénk a babát. Az anyagi "gondokat" meg majd megoldjuk.
judit ebben a gazdasági helyzetben és ebben a munkanélküliségben mindenki félti a helyét. Én is gyakran gondolkodom, hogy hogyan tovább? Mit csinálunk majd, ha még két-három gyermeknek az óvoda, iskola és egyéb kiadásait is fedeznünk kell úgy, hogy anyósom cukorbeteg, apósom szívbeteg, nagymamám pacemaker-es, keresztanyámnak idősebb korára előjöttek a fájdalmai: nyak, gerinc, derék, egyenlőre kivizsgálják, és ennyien vagyunk. Nővéremnek nincs gyermeke, sógornőmék a mi helyzetünket produkálják és ilyen "adottságok" mellett az ember kénytelen elgondolkodni, hogy hogyan tovább? Teljesen megértelek, ugyanakkor még nagyobb az akarás bennem a család után, mint a következmények elszenvedése. A 30 körüliek próbálják megteremteni azt, ami egy családhoz kell, kisebb-nagyobb szerencsével, a többiek meg próbálják letaposni az álmainkat a kevés munkahellyel, a pótolhatatlanság nem létezik, a családod van, de senkit nem érdekel...Ha anya vagy, az a baj, ha nem, az a baj, ha leszel, az a baj, ha nem, azzal meg nem foglalkozik senki, csak ha 3 gyermeke van a főnöködnek, mert akkor belőled sosem lesz EMBER. Nagyrészt úgy vannak vele: még gyermeket sem tudsz csinálni. Sajnos tapasztalom. Elnyomás van és még így is megpróbálunk pozitívan gondolkodni...
sziasztok
sajnos nagyon sokan vagyunk így.nekünk is lakáshitelünk van, páromnak gondok vannak a cégnél, nekem táppénzem van.ráadásul adót kell vissza fizetnem, szóval nagyon nehéz.szerencsére tesómtól kaptam pár baba holmit, az nagy segítség.de néha nagyon félek a jövőtől......
Roni, ez már jó hír! Reménykedj! :))) Epres én is ezen gondolkodtam, mert nem luxuscikkekre költünk, ezért ha gyermek/kek lesz a következő fejezet, akkor állok elébe. A tesóm és én könyveit már soha nem látom viszont, Apám továbbadta mindet, még azt is, amit anyu nekünk tartogatott első cipő, vagy első kisruha címén.:( Nem ettől lettem kevesebb, de jó lett volna...Tapasztalat, hogy egy flakonnal is eljátszik a kisgyerek, és lehet optimális környezetet teremteni, de nem is panasz...
Voltam dokinál....van 3 petécske, de kicsik még, pedig félidőben vagyok(remélem később megérnek)...azt mondta, ha megjön a piri, akkor Closti+repi szuri, és akkor ok. lesz a dolog .
Olyan aranyos volt, nem akadékoskodott! Imádom!
Azért remélem, hogy ez a hónap összejön, és nem kell semmi gyógyi. HA mégis, hát sebaj!
Szia! Nekünk szerencsére a kocsin már ninsc hitel, viszont a lakáshitel itt van, és épp most váltunk másik hitelre, hogy jobban járjunk. Ez kb. 200 e-ben lesz. Én csak gyedet kapok, a párom vendéglátózik...itt a pici, akinek mindent megpróbálunk megadni. De szerintem sok dolog olcsón megoldható. Nekem pl. anyuéknál megvan az összes mesekönyvem, amiket el is kezdtünk előszedni,mert már nézegeti őket.Sok mindent lehet biziben megvenni, ésha van olyan barátnő, aki odaadja vagy kölcsönadja a babaruhákat, akkor azzal is nagyon jól jársz. Sógoromék sokkal jobb anyagi helyzetben vannak, és mégis volt akkora mázlijuk, hogy az egyik baráttól megkaptak szionte mindent. A babakocsit(nem is gagyit), rengeteg ruhát...szóval jó, ha az embernek vannak ilyen barátai. Nekünk sajna nem volt.
Szóval kitartás, minden ok lesz!
Figyu!Nekem anygafiam 15 lesz.Hogy hogy termetjük elő mindne hónapban?Fogalmam sincs.Jó nagy carban vagyunk anyagilag,és itt a pocaklakónk.A dokim sokba kerül,a vitaminok is.És fizu után vagyunk,mindent kifizettem,és kb egy hétre való pénzünk maradt.Szülői segítség nuku.......Két tábort kéne fizetnem,ballagásra ing nadrág.Gyerektartást nem kapok október óta.Nevetséges összeg volt,de mégis jól jönne.
Fogtok tudni gondoskodni róla, a szeretet a legfontosabb. :)
Lányok, ezért szeretnék én gyerekeket, mert azt az örömöt senki nem adhatja vissza, amit egy mosolygós gyermeken látni. :)))
Szia!
Nekünk sem egyszerű. Van egy csomó adósságunk amit még fizetni kell. Van egy 10 és egy 5 éves gyerekünk (igaz, az 5 éves nincs velünk, de elég sok mindennel besegítünk az anyukájának). Mindig sikerül megoldanunk, hogy arra jusson amire kell. Nem egyszerű és sajnos semmi tartalékunk nincs. :( De minden lemondást megérnek a fiúk! :)
Mi sem vagyunk gazdagok, fizetjük a kocsi részletét és hamarosan a ház részleteit is, de úgy gondolom, ha gyerekeink lesznek, számukra mindig elő fogjuk tudni teremteni ami szükséges. Lehet, hogy nem fognak megkapni mindig mindent, de mi sem kaptuk meg és mégis boldog gyerekkorunk volt.
Lányok, mindig eltervezem, hogy nem veszek semmit, ami drága a vitaminokon és az aloén kívül és mindig csapdában érzem magam a hónap közepén, mert ennyi volt a fizum. Befizetem a csekkeket, veszem a minimumot, és gyakorlatilag így telnek az évek. Azért is írom le ezt most, mert tegnap nézelődtem a könyvesboltban: ablak zsiráf, mosó masa mosodája, aztán arra gondoltam, hogy majd a gyereknek is. DE MIBŐL? Ti hogy vagytok vele?
További ajánlott fórumok: