Baba a pocakban vetélés/missed ab után! (beszélgetés)
Kazuthe, legyen igazad! :)
Szerintem a gyász szakaszait mind végigjárjuk, legalábbis magamon érzem.
Műtét után azt mondtam, hogy nem akarok babát egyhamar. Haragudtam a babára (szerencsére ez csak 1 napig tartott), haragudtam a dokira, aki nem vette észre időben, hogy elhalt a magzat (4 hétig volt bennem holtan). Aztán haragudtam magamra, hogy önző voltam, nem akartam a rosszulléteket. Haragudtam magamra azért is, hogy állandóan stresszeltem a munkahelyem miatt, mert határozott szerződéssel vagyok.
Aztán rájöttem, hogy ha ostorozom magam, akkor nem lesz jobb, csak depis leszek. Ezért most a jövőbe tekintek és tudom, hogy nyáron egészséges kisbabánk fogan majd! Nem felejtem el a mi picikénket, ő már a mi kis angyalkánk, de tovább kell lépni!
Pocakos és babakocsit toló kismamákat látva elszorul a szívem, főleg, hogy a rokonságban, barátok között Dunát lehet rekeszteni velük, de már csak pár hónap és mi is közéjük fogunk tartozni!!!
Én is jól vagyok, már ha a hányingert, meg az enyhe görcsöt nem nézzük. Párom egyre jobban várja már, szerinte már gömbölyödik a pocakom is ::):)):):):) Erre mondtam neki, hogy csak ő látja így, még nem látszik. Már annyira várja, olyan aranyos, amikor a babáról beszél, mint egy gyermek, aki új játékot kap, és félti óvja mindentől :):):):):):):)
Amúgy nem fogom itt hagyni a fórumot, és hamarosan meglátjátok, babás fórum leszünk :):):):):)
Sziasztok.
Mindenkinek köszi.
Tegnap túlestem a műtéten.Rám is hullámokba jön rám,de már kezdek megbékélni.Nagyon várom,h újra próbálkozhassunk,de per pill még nem tudok a következő terhességre gondolni.
2hét múlva megyek kontrollra,akkor lesz szövettani eredmény is.
Tudok róla beszélni...elvileg nem volt semmi gond,vigyáztam magamra,szedtem vitamint,babák is jó méretűek voltak,káros szenvedélyem sincs...sajna sokszor nincs oka,csak egyszerűen úgy döntenek a babák,h nem akarnak jönni.Úgyhogy nem mondom,h nem érdekel a szövettan,de nem akarok tovább vizsgálódni utána.(egyébkén closti-utro babák voltak ).
Nem könnyíti a dolgom,h "kedvenc"sógornőm és párom unokahuga is terhes...1-1 hóval idősebbek mint én voltam...akaratlanul is kicsit rosszul esik látni őket:(
Retek, persze, hogy jó vagyok. Aranyos vagy, hogy érdeklődsz. Csak azért tüntem el mert kertészkedem, ültetek ezerrel. Már 8 napja van mensi remélem nem fog már sokáig tartani. Ebben a hónapban már jobban ráállunk a babára. Már egy hónapja szedek vitamint, vasat, meg még magne B-ot, ki tudja hátha segítenek. Remélem lesz is peteérésem, mert eddig nem volt az biztos. Sok kismamit látni az utcákon és ez mindig felidézi bennem az emlékeket, nagyon nagyon szeretnék már kisbabát. :)
Te, hogy vagy?
köszönüm nektek, tényleg erőt ad sok hozzászólás, amit itt olvasok. Köszönöm a javaslatokat is, ki fogom próbálni, bár bízom benne, nem sokáig kell kísérletezgetnem. Málnalevél teát szülés előtt ittam, sokat segített, ha odáig juttok, nagyon tudom ajánlani, nekem első terhességem volt, és másfél óra alatt megszületett a kislányom.
Westyy: szerintem sem kell, hopgy emiatt lelkiismeretfurdalásod legyen, bár azt hiszem, ezen a szakaszon mindannyian átesünk, de el kell fogadni, hogy nem a mi hibánk. A rosszulléteket meg szerintem mindenki a háta mögé kívánja, de ez nem jelenti azt, hogy kevésbé szeretné a babáját.
Sziasztok!
Először is üdvözlöm az új tagunkat, szabogabyt. A legjobb helyre találtál, mi teljesen megértünk, s igyekszünk lelkileg támogatni.
Nekem hasonló problémájú lányok ajánlották a gyógyteákat (palástfű, málnalevél és cickafark, bár ez utóbbit még nem ittam:)). Én folyamatosan szedem továbbra is a terhesvitamint, folsavat, s adok egy esélyt a sok ember által javasolt méhpempőnek. Ki tudja mi lesz...
Westyy: ne legyen lelkiismeret furdalásod, abszolút. Nem a Te hibád, a kis manócskának biztosan volt valami komoly problémája. Én is ezzel vigasztalom magam, s hiszem, hogy az én magzatom az influenza vírus miatt ment el.:( Soha, de soha nem kaptuk még el az influenzát, de pont most, amikor várandós lettem a lányom és a férjem is elkapta... A magzat az orvosom szerint a 8. hétig fejlődött, s ők pont a 8. héten voltak nagyon betegek, mégsem okolom az én kedves családom, mert tudom, hogy nem akarattal lettek betegek. Ezt csak azért írtam le, hogy megnyugtassalak, hogy ne vádold magad olyanért, amit nem követtél el. Kérlek ne bántsd magad, hiszen ezzel is gyengíted a szervezeted!!!! Fel a buksival:)
Katka, tudom, hogy már a javaslatommal elkéstem:( Voltál végülis orvosnál?
Kriszboo, úgy legyen:) Lassan lányok mi is babásodó fórum leszünk, higyjétek el:):):) Minden kóbor gólyát be kell, hogy fogjunk:):):)
Kazuthe, szivárványocska remélem ti is jól vagytok:)
Katka0915!
Én valószínű, hogy nem mentem volna el a vizsgálatra, hanem kértem volna egy új időpontot, de most már gondolom késő, hogy válaszolok.
Mi volt végül?
Már én is szeretnék ott tartani, hogy megjöjjön a mensim. :)
Szia!
Sajnálom, hogy neked is rá kellett keresned erre az oldalra. De talán könnyebb, ha olyanokkal beszélgetsz, akik átélték ezt a szörnyűséget. Legalábbis nekem segít, ha olvaslak titeket.
Én egyenlőre csak Elevit-et szedek. Nem hagyom abba erre a 3 hónapra sem.
Hamarosan biztos megfogan az egészséges kisbabátok, csak higgy benne!
sziasztok,
ma találtam erre az oldalra, és nagyon örültem a sok vígasztaló szónak. Én is hasonló cipőben járok, dec.1.-én volt műtétem, 8 hetesen halt el a baba. Azt hittem megszakad a szívem. Korábban én is úgy voltam ezzel a dologgal, hogy ez megtörténhet ismerőssel, vagy az ismerős ismerősével, de velem nem! Szerintetek érdemes valami gyógynövénnyel/egyéb szerrel próbálkozni, ami elősegítheti a teherbeesést? vagy ez még korai ennyi idővel a műtét után? Egyébként az én dokim 2 hónap várakozási időt javasolt. Azóta két sikertelen hónapon vagyunk túl, de próbálok optimista maradni.
Kazuthe, maradj velünk még sokáig, legalább addig, míg nekünk is sikerül a baba! :)
Nekem azért van bűntudatom, mert amikor 5 hetes terhesen elkezdődtek a rosszullétek (ájulás érzet, hányinger, émelygés, lábremegés), akkor csak arra tudtam gondolni, hogy jaj, ezt a 12. hétig ki kell bírni, vagy még tovább, mi lesz velem. Aztán 10 hetesen el kezdtem vérezni és megműtöttek... Nagyon önző voltam és ez bánt. Holnap lennék 12 hetes. :(
De most akár vállalnám azt is, hogy egész nap hányjak, csak újra legyen érdemes valakiért élni (persze a férjemen kívül)!
Úgy érzem most értem meg igazán az anyaságra!
Köszönöm a gyors válaszaitokat, megnyugtató volt. A doki is ugyanezt erősítette meg.
Sajnálom, hogy ennyien vagyunk ezen a fórumon, de remélem, mindenkinél a legjobban alakulnak a dolgok a következő hónapokban.
Köszi szépen a vígasztaló szavakat Kazuthe. Az én Párom is sokat segít nekem, bár a férfiak kevésbbé érzik ezt a fájdalmat. Ami a legjobb, hogy újra érzem iránta azt a szerelmet, mint amit a kapcsolatunk elején.
Sajnos még a mensi nem jelentkezett nálam. Most erre is rá vagyok görcsölve. Az biztos, hogy a következő terhességet egy jó orvos figyelme alatt fogom végigcsinálni. Sajnos az előző babával jöttem rá, hogy mennyire is fontos ez. Talán ha hamarabb cselekedtem volna akkor nem csak terhesvitamint kapok vérzésre.
Köszönöm szépen Katka, de normális a büntudaf. Velem is előfordult párszor, de aztán rájöttem, hogy bár a baba már nincs velünk, a Párom itt van mellettem, és még lehet babánk. Aztán ez az érzés (a Pàromnak köszönhetően) kezdett egyre gyengülni, míg egyszer azon nem kaptam magam, hogy bűntudat nélkül tudok mosolyogni. Hidd el, ez normális, de ha nem adod fel, akkor jobb lesz egy idő után, míg nem eltűnik.
A dokihoz meg szurkolok hogy minden rendben legyen. Kitartás, hidd el, idővel jobb lesz :):):)
Sziasztok!
Rég jártam erre, de visszaolvasgattam. Mélyen együttérzek mindenkivel.
Rám hullámokban tör rám a szomorúság mostanában. Veletek előfordult már az, hogy jó kedvetek van, de bűntudat gyötör emiatt? Ez gondolom nem normális.
Holnap megyek a kiválasztott orvoshoz kontrollra, remélem minden rendben lesz.
Kazuthe, nagyon sok erőt adsz. Jó olvasni az írásaidat. Megy a drukk.
most találtam, szerintem megéri próbálkozni vele :)
nézzétek meg csajok, ha tetszik, regizzetek
hidd el, párom már jobban várja, mint én :)
a rosszullétek meg nem zavarnak, ha utazunk valahova akkor elviselhetetlen, de ha itthon vagyok akkor nem annyira vészes (csak néha, de nem nagyon érdekel). olyankor lepihenek kicsit, vagy veszek be egy b6-ot, az hatni szokott :)
Szia!
Sajnálom a piciket és kitartást kívánok a következő pár hétre.
Sajnos a világ igazságtalan aki nem akarja és nem vigyázz magára annak sikerül aki meg.....
Na de biztos vagyok benne, hogy nekünk is hamarosan sikerülni fog, mert szeretnénk. A sors hamarosan mellénk áll és nemsokára már a terhességről beszélgetünk. Én mindenkinek ezt kívánom.
Egyik sem vagyok, csak a két baba elvesztése után, amikor nem tudtam aludni, sokat forgott az agyam.
Itt olyan dolgokról beszélgetünk, amiket a párommal nem tudok megbeszélni, hisz férfi, és egy férfinek máshogy forog az agya, más a gondolat menete. Sokat beszélgetünk, de jó, hogy veletek is meg tudom osztani a gondolataim:):):):) ezért nem megyek át más fórumra, ahol minden a baba körül forog.... Nagyon boldog vagyok, hogy kismama vagyok ismét, és ezuttal a kínai horoszkóp szerint kisfiú (az elő babáknál kislányt mutatott), de akkor is, volt két kis magzatom, akik már nincsenek velem, és boldog vagyok, de ők ketten fájó emlék, amit nem lehet elfelejteni. És inkabb veletek beszélgetek, nem csak babákról.
Realneko, jó helyre jöttél. Mindig az jön a kezemre, amikor új sorstárs jön közénk, hogy üdv köztünk, de hát ez olyan fura. Szóval jó helyre jöttél, mi igazán megértünk téged és meghallgatunk, legyen az jó vagy akár szomorú dolog. Én úgy hiszem, hogy itt erőt adhatunk egymásnak, amikor valamelyikünk padlón van lelkileg. Én is haragszom a világra, a sorsra, hogy nekünk nem ad babát, másnak, aki halálra veri vagy éhezteti (a TV-ben nemrég ilyenekről hallottam) annak ad...:(:(:(
Meglátjátok lányok, hogy mi is babásak leszünk:)
Kazuthe, Te nem vagy gondolatolvasó véletlenül? Pszichológus? Komolyan mondom, hogy azokat a gondolatokat és dolgokat írtad le, amiket én is érzek.
Üdv mindenkinek!
Sajnálom, hogy újabb tag van a fórumon, bár inkább itt beszéljünk egymással, mint hogy magunkba rágódjunk...
Én nem
Akarom tudni az okot, mert attól félek, hogy miattam voltak az elhalások. Attól félek, hogy kiderülne, és nem csináltam valamit jól, vagy épp valamit túl jól csináltam. Az előző 2 babánál semmilyen gyógyszert nem mertem bevenni, csak a magne b6 és a vitamin. Nem terheltem meg magam, pihentem minden nap délután is egy kicsit, mégse maradtak velünk.
A mostani babánál vettem be 2-szer nurofent, mert iszonyatosan fájt a fejem, persze nem egymás után, hanem két alkalommal. Nem mindig tudok pihenni napközben, de ha nem is tudok pihenni, azért leülök rejtvényezni fél órára, ha többre nem is tudok. Az is pihenés, addig is kikapcsol az agyam :):):):)
Most kicsit folyik az orrom, meg a torkom is fáj egy kicsit, de nem szedek semmit. Naponta 2 bögre mézes-citromos teát iszom (a citromlevet gyümölcsből facsarom, nem üveges, bolti) a méz is termelőtőt van, nem boltból. Nem iszok 2 bögrénél többet, mert sok helyen olvastam, hogy nem szabad sokat inni. Ennyit tudom tenni a gyorsabb gyógyulás érdekében.
Nekünk is 3 hónapot mondott a doki, és annak ellenére, hogy védekeztünk, 2 hónap után estem teherbe. Szóval senkinek nem szabad feladni, és ha az ember nem mindig a babán töri a fejét, gyorsabban elrepül az a 3 hónap :):):):) nekem legalább is gyorsabban telt, amikor nem a baba járt a fejembe folyamatosan.
Elég igazságtalan tud lenni a sors. Én már csak tudhatom. Anyós kapott egy kislányt, anyuka lelépett. Gondozott terhességből született a baba, anyuka legalább 4-szer volt kórházba fenyegető vetélés gyanujával. Na egy szónak is száz a vége: az a nő megszenvedett a babával, rendszeresen járt orvoshoz, és havonta 2-szer UH-ra, mégis, szülés után két héttel magára hagyta gyermekét:( egy ilyen nő miért szenved egy gyermekkel, miért szül, ha nem kell neki? Màs meg szenved, küszködik, kudarcokat és hatalmas lelki fájdalmakat él túl/àt, és lehet hogy ennek ellenére sem biztos hogy lesz babája. Igazságtalan ez az egész. Bár aki nem adja fel, annak biztos hogy lesz gyermeke :):):)
Szóval mindenkinek fel a fejjel, sose szabad feladni.
Nekem van olyan ismerősöm akinek 4 babája elhalt, 5 babát elvetélt. A doki azt mondta neki, hogy ne próbálkozzon, nem lehet gyermeke, mert a méhe már nem bírja. Ennek ellenére nem adta fel, van neki egy 3 éves fia, és egy 4 hónapos kisfia :):):):) mi ez ha nem az akarat ereje?
Sziasztok
Sajna 10hetes exkismama vagyok...volt egy rossz érzésem és elmentem magán uh-ra csütörtökön,h még 12hét előtt lássam a babám...és ott kiderült,h 2babánk is van...normális méretűek meg minden csak nem élnek:((hétfőn megyek műszeres befejezésre...nagyon el vagyok kenődve...ugyan van egy 1,5éves lányom aki sok erőt ad...csak ő se jött könnyen és ezek a babák se...:((Remélem hamar eltelik az a három hó és lesz újra erőm próbálkozni...most kicsit igazságtalannak tartom a világot,de gondolom ismerős érzés.
Kicsit jólesik olvasni titeket akik már a "türelmi " időben vagytok lelkesen.