Baba a pocakban vetélés/missed ab után! (beszélgetés)
Sziasztok!
Nekem 38 évesen azt mondták,hogy inkább vegyek egy kutyát és ne próbálkozzak többet a babával.
Akkor én szikrát se kaptam.
Pl azért nem abba a Kórházba mentem szülni,mert nem akartam azzal a dokival még véletlenül se találkozni.
Nálunk se találtak semmit. Mi tavaly ősszel újra elkezdtük a kivizsgálásokat. A legtöbb helyre csak időpontom volt,de már nem mentem el,mert már a pocakomban volt Bianka.
Tavaly mi úgy döntöttünk,hogy tervszerűen nem próbálkozunk többet. Nem védekezünk és a "természetre" bízzuk,hogy mi lesz. Az első alkalommal megfogant Bianka.
Szerintem pont az segített,hogy már nem görcsöltünk azon,hogy legyen babánk.
Lelkileg nagyon kikészített engem is minden vetélés. De végig az éltetett,hogy nekem is lesz gyermekem és nemsokára a karomban tarthatom.
Én általában pozitívan gondolkodom. Az kudarcok után megpróbáltam még jobban odafigyelni arra,hogy tényleg mindig pozitív legyek.
A negatív gondolatok bevonzzák a negatív dolgokat.
A terhességem alatt is azon voltam,hogy nehogy a negatív gondolatok eluralkodjanak rajtam.
Nehéz mindig pozitívan gondolkodni,de muszáj.
Egyébként a terhességem alatti komplikációkat ( vérzés, görcsölés, vesekő, cukorbetegség,stb) nem tudtam volna másképpen feldolgozni.
Mindenkinek sok erőt és türelmet kívánok!
Nagyon nehéz ezt az utat végig járni,de nem lehetetlen!
Majd írok, hogy mit mondott a doki.Tudom, hogy senkinek sem könnyebb.Most is visszaolvastam az elmúlt pár napos beszélgetéseteket és őszintén mondom, hogy ilyenkor az ember átértékeli a saját "nyomorát" és úgy érzi, hogy talán nem is az övé a legnagyobb.Még idáig vissza tartottam a sírást, de mikor Timike történetét olvastam, már nem bírtam ki.Annyira sajnálom!!!
Gondolom holnapra már jobb kedvem lesz, de ma még nagyon "világ vége" van nálam.
Szia!
Nehéz és kemény dolog amin át mentél!!
Tudom mit érzel múltkor én is így voltam mensi sehol,cicim fájt hányinger....de sajna a teszt negatív lett!Doki bácsi se tudott mit mondani annyi hogy adott norcolut hogy megjöjjön!!!
De így utólag,belátom én voltam türelmetlen hogy nem akar megjönni!!Tegnap jöttem rá hogy úgy néz ki hogy az eddigi 28-32napos ciklusom helyett 42napos lett!!
Most már megnyugodtam hogy nincs semmi bajom!!!!
(Minden hónapban dokihoz jártam mert nem akart megjönni és féltem)
Remélem a doki tud valami érdemleges választ adni!!Légy erős!
Sziasztok!
Még nem írtam soha a hoxára, de időről időre bele olvasgattam a beszélgetésbe, hogy lássam mások , hogy gondolkodnak a témával kapcsolatban, illetve sok tanácsot és ötletet olvastam itt.Most úgy érzem, hogy
muszály kiírni magamból amit érzek.Egy év próbálkozás után tavaly nyáron teherbe estem.Nagyon boldogok voltunk, azonban a 11. héten missed ab. miatt megszakadt a terhességem.Most újabb egy év próbálkozás van már mögöttünk és én azt hittem, hogy most újra teherbe estem.50 nappal ezelőtt volt az utolsó menzim(kb 32-35 nap szokott lenni)Egy héttel ezelőtt teszteltem először és egy nagyon halovány csíkocskát láttam, de gondoltam arra is hogy csak én akarom látni, de a párom is látta.Ma reggel csináltam még egyet gondolván, hogy most már egyértelműen látni fogom.Éééés.Semmi!!!Ebbe még egy rohadt szellemcsíkot sem lehet belemagyarázni olyan egyértelműen tökéletesen negatív!!Iszonyúan haragszom a nem tudom mire.Ma 12:40 re van időpontom az orvoshoz.Nem tudom már mit gondoljak.Tudom, hogy ennyi késés után a leggagyibb teszt is kimutatná már.Szomorú vagyok.
Ebből egyszer volt egy vita méghozzá egy 30-on felüli nő szeretne babát,de nem akar jönni!
Valaki ugyan ezt írta neki hogy nem volt itt az ideje,nem volt felkészülve rá...
Azért tényleg,ha évek óta próbálkoznál,téged megnyugtatna egy ilyen hozzászólás,mert engem biztos nem,és sokunkat sem!
Akkor akinek már volt 4-5-6...vetélése akkor mindig a baba jelzett hogy itt vagyok körülöttetek,és amint....
Hát jó te higgy ebben,ezek szerint a baba szeret fájdalmat okozni a szüleinek???!!!
Na mindegy,higgy abban amiben szeretnél!
Ha újra terhes lennék én is tanácstalan lennék hogy mikor menjek dokihoz,mert hamar megyünk akkor nem látni semmit!De itthol annyira pontosan úgyse tudjuk megállapítani hogy mennyi idős,csak saccolni!
Én szerintem a poz.teszt után várnék 2-3hetet,ami biztos nagyon hosszúnak fog tűnni!
Minden doki és védőnő mást mond!
Nekem most azt mondta a doki hogy fölösleges tesztelni is,mert ha kimarad akkor menjek dokihoz..na ez az ami biztos nem így lesz!
az hogy ne simogasd a hasad-ez tök furi még nem hallottam
Pedig a nem volt ideje, és a baba ha megakar születni, meg is fog, az ugyanaz, csak két irányból.
Bocs, de én az én elméletemet írtam le. Nem kell belekötni. Te meg higgy abban, amiben szeretnél. Én ebben hiszek.
Miért az megnyugtatóbb, ha az ember magában addig keres egy testi tünetet, míg azt realizálja is? Szerintem nem. Sok ember nagyon is egészséges, és még sem jön a baba. Aztán a baba bejelentkezik, de elmegy. Mert nem volt még itt az ideje. De szól, hogy itt vagyok körülötetek, és amint itt az idő, szeretnék leszületni. Én ebben hiszek. Neked nem kell ebben hinned. Egyszerűen csak lépd át a válaszaimat!
Köszönöm!
Timi, ne keseredj el!
Lehet még nem akar jönni a Baba, mármint a Lélek!
Sok oka lehet, hogy miért.
Szerintem most tegyetek meg mindent azért, hogy boldogok legyetek, élvezzétek az életet, élj egészséges életmódot.
Tudod, ahol egy baba meg akar születni, ott akár csoda is történik. Pl. két elzáródott petevezetékkel természetes úton, kismamát elüti az autó 8 hetesen... és mégis megszületik a baba.
Azt tudom tanácsolni, hogy engedjétek el magatokat. Jobb lesz, ha lekötöd valamivel magadat.
Kitartás, és pihenj sokat!
Tényleg furcsa ez az egész! Olvasva a soraitokat minden egyes félelmeteket, meg érzéseteket én is érzem... Kár, hogy ilyenkor nem lehet mondani semmit, de nekem már az segít, hogy meghallgattok! Remélem, hogy én is tudok majd némi "vigaszt" adni...
Beszélek a dokimmal, aztán jövök a fejleményekkel!
hrlett!
nekem azt mondta a védőnő, hogy a pocak simogatás szigorúan tilos az első időkben, mert vetélést okozhat! Halál komoly, nem kaptam szikrát!
(Aztán nálam olyan mindegy volt)
Szerintem is menj el minél előbb orvoshoz, jobb biztosat tudni!
Sziasztok!
Tegnap túlestem a "műtéten".Semmit nem éreztem, hamar megvolt.Az orvosom, a nővérek kedvesek voltak, koradélután már haza is engedtek.
Megkérdeztem az orvosom, hogy lehetséges-e még bárminemű vizsgálat.
Azt mondta minden megvolt(vér, vizelet, immunológia, genetika, hystereskópia), más már nincs, a KÖR BEZÁRULT!!!
Ez eléggé végletesen hangzik!Elkeserítő!
Viszont így, hogy nem tudunk semmit, NEM MEREK többször vállalkozni!
Testileg jól vagyok, de a lelkem romokban hever!
Annyira bíztam benne, annyira hittem, hogy a gyógyszerek, injekciók mellett ez mégegyszer nem következhet be.Minden tervem romba dőlt!
Köszi lányok a biztatást! Jó dolog olyannal / olyanokkal megosztani végre, akik tudják, hogy mit érezhetek! A pocak-simi folyamatosan megy..., :)remélem segít. Bár furcsa még egy kicsit a helyzet, mert a cici-fájdogáláson kívül semmi különösebb jel. Az előzőnél szinte napi rutinból ment a hányás, :) most meg semmi. Mondjuk minden terhesség más...
A doki miatt érdekelt még a véleményetek. A "védőnéni" tanácsolta még a várakozást. Ő mondjuk még 1 hónapot javasolt az ultrahanggal, amin egy kicsit nekem is kikerekedett a szemem, mert akkor már a 10. héten kell járnom. Szándékom szerint a 8. hetet várom meg. Hmm?
Egyébként meg természetes, hogy visszajárok... :) Furcsa, de nyugtató!
sziasztok
hrlett gratulálok,probálj meg megnyugodni,álltalába egy vetélés után a második sikerel szokot járni,simisd a pocid és mond neki maradjon veled:-)gyere a hirekel majd,ja én a te helyedbe elmenék a héten dokihoz mivel nekem azt mondta amint van pozitiv teszt menjek lehet azért is mert sárgatest hormont kell szedjek,
TIMIKE TUL VAGY MÁR A MÜTÉTEN?
Ne haragudj de olyan ember nincs a világon akiben ne az járna hogy jaj mi lesz a babával itt-e marad velünk vagy sem!!
Nem volt itt az ideje...ettől falnak megyek!!!Hülyeség az egész!
Az biztos hogy nem szabad arra gondolni folyton hogy...de ezt baba elvesztését átélt nőtől nem lehet kérni!
Az utolsó mondatod az tetszik!
Szia, először is hadd gratuláljak a babához! :)
Szerintem nincs erre recept. Mindenkinek más a jó, neked is magadnak kell rájönnöd mi az ami Téged a lehető legjobban megnyugtat. Lehet, hogy nincs is ilyen. De ebben a helyzetben nem is lehet nyugodtnak maradni, szerintem. Még egy olyan kismama aki első babáját várja is- aggódik érte, nemhogy egy olyan aki már veszített el babát... Igaz,hogy azzal,h aggódsz kifejezetten nem teszel jót neki, de önmagában ettől,ha amúgy minden ok,nem lesz baja. Ahogy napzuhany is írta,az egészséges babák a "legzordabb" körülmények között is megmaradnak, akiknek pedig más a sorsuk,sajnos azokért semmit nem tehetünk. Hiába a sok vitamin, és pihenés. Ezzel persze nem azt akarom mondani,hogy ezek felesleges dolgok, félre ne értsen senki. Alapvető dolog,hogy ha babát szeretne az ember akkor odafigyel az egészségére,vitamint szed, egészségesen táplálkozik,ha teheti pihen stb... De sajnos ezen túl többet mi nem tehetünk. Ez a minimum és a maximum amit tehetünk értük, és ha ez megvan, akkor a többi már nem rajtunk múlik. Neked is azt tanácsolom,hogy fizikailag adj meg neki minden jót, és bízz Benne, és abban amiben hiszel, hogy egészségesen fog kibújni jó pár hónap múlva! :)
Sziasztok!
Sorra olvasom a történeteiteket, melyek egyszer megnyugtatnak, majd félelembe taszítanak... (Nagyon sajnálom a történteket Timi!)
A télen nekem is missed ab-om volt, a 9. héten. :( Nehezen ugyen, de valahogy túl tettem magam, ha ezen lehet egyáltalán. Ahogy lehetett újrapróbálkoztunk, és most úgy néz ki, hogy sikerült! :) A 6. hétben járok, és az öröm helyett inkább nagyon félek. Nem tudom kikapcsolni az agyam, folyton azon jár az eszem, hogy mit csinálhattam a múltkor, amitől meghalt a "babám". Fogalmam nincs, hogy mikor menjek el orvoshoz, hogy mikortól biztos az, hogy már verhet a kicsi szíve. Utoljára is elmentem a 6. héten, már akkor sem volt szívhang, de azzal nyugtattak, hogy még korai..., aztán mégsem azzal volt a baj.
Ti, akik már annyi mindenen átmentetek, kérlek adjatok segítséget, hogy hogyan "vészeljem" át, ezt pár hetet...
23 hetes voltam,és 3 baba volt! :(
Oxitocin szurikat kaptam!
Köszönöm, hogy velem éreztek, nagyon jól esik!
Ma reggelre már vérezni is kezdtem talán így hamarabb vége lesz.
Várom a hétfőt, hogy már túllegyek rajta.
Őszintén remélem, hogy a kórházban kedvesek és megértőek lesznek.Volt már ilyen-olyan tapasztalom is, egy szívtelen nővért nem bírnék elviselni, amilyen a hangulatom vagy elbőgném magam, vagy kiosztanám!
Ne kerüljön rá sor!
sziasztok lányok
nagyon szomoruan olvasom ami timivel történt és szerintem ilyenkor mindenkinek eszébe jut milyen borzaszto volt átélni,nagyon sajnálom,egyet is rossz elvesziten nem hogy hármat,azt mondják az idö mindent megold,hátha igy lesz,puszi
Sziasztok!
Timi!
Nagyon sajnálom,hogy megint megtörtént!
Én ötször éltem át ezt. Most meg a másik szobában alszik a kislányom.
Tervszerűen szerintem sem szabad próbálkozni.
Mi tavaly október végén megbeszéltük a párommal,hogy tervszerűen nem próbálkozunk,de nem is védekezünk.
A legelső alkalommal megfogant Bianka és Őt sikerült kihordanom. Nagyon problémás volt a terhességem,sőt a szülésem is,de mindenért kárpótol a pici.
A reményt nem szabad feladni,de görcsösen akarni sem szabad!