Az óvónő is ember! Vagy mégsem? (beszélgetős fórum)
-a kedves szülő, ha nem tetszik neki az ovoda légköre, vigye máshová a gyerekét
-az az ovonő meg, aki nem szeretettel viszonyul a gyerekhez, válasszon másik szakmát
Ne vedd a szívedre!Mi a gyerekért vagyunk,nem a szülőért.
Mi tudjuk egy adott napon,egy adott helyzetben mi a helyes,és a döntések felelősége is a miénk(vagy a vezetőnké).A szülő otthon dönthet,az az Ő területe.
Szépen mondd el neki,hogy a TE CSOPORTODban a Te/és kolléganőd! tudjátok a dolgotokat,ti ismeritek a gyerekeket,és adott helyzetben igen is átlátjátok,hogy mit miért láttok ugy tenni,ahogyan.De ezt mindenkinél bepróbálják!
Köszönöm a hozzászólásokat!
Próbálom megfogadni a jótanácsokat!
:-)
Egy vezérelved legyen! Szeresd a gyerekeket. Nekünk, (ide értve magamat, és öcsémet, meg a saját gyerekeimet) soha nem volt gondunk se bölcsiben, se oviban, se suliban... A gyerekeimnek is eddig olyan óvónénije volt, aki fölvette, szeretgette, imádta őket. Az idősebb is jófej volt, laza, bírtuk...
Most van az első konfliktusos időszak..., mert kénytelenek voltunk ovit váltani, mert elköltöztünk. Az óvónő felgma, nem szeretettel viszonyul a gyerekekhez. Épp hat hetes volt a harmadik gyerekem, költöztünk, a középső akkor ment kiscsoportba.... kicsit szét voltunk esve. A lányom nem vitt állatkát egy nap, amikor kellett volna. Egy hétig hallgattuk, a gyereket megalázták, velem meg közölték, hogy ne szüljön hármat, aki nem bírja...
A másik oviba a kezébe nyomtak volna egy plüsállatot, és kész...
Amikor a gyereknek nem volt bevarva a keztyű a kabátjába (mert nekem nem szóltak, hogy kell, a régi helyen meg nem kellett) akkor nemám szóltak volna, hanem levetették vele a kesztyűt az udvaron mínusz 6-fokban...
No ilyen ne legyél!!
A versek, meg a többi, meg fontos, de mégis mellékes..
Hülye szülők meg vannak.. dögivel.. Őket a mindenhez való anyagias hozzáállásról lehet felismerni. Aki nem azért akarja, hogy énekeljen a lánya, mert az jó, meg hogy ismerjen magyar népdalokat, hanem hogy "profitáljon" belőle az iskolába, vagy akárhol... gondolom érted...
Kitartás és színvonal!!
Sziasztok!
Nálunk a két óvónő közül az egyik első perctől szimpi volt nekem is és a gyerekemnek is. A másiktól soha egy jó szót nem hallottam állandóan csak panaszkodott a fiamra. Ez azóta változott meg amióta bevállaltam pár dolgot az oviban, azóta már tegeződünk is. És láss csodát, már csak 1-2 alkalommal van panasza a gyerekre és elmondja azt is mit csinál jól a gyerek.
A bölcsiben viszont mind a két gondozónőnk egy angyal volt. Ami felszerelésben hiányzott a bölcsiben azt kreativitásukkal pótolták. A gyerekem a mai napig szeret visszamenni látogatóba, egyszerűen imádta őket. A fiam nem egy egyszerű eset, de a bölcsiben nagyon jól tudták kezelni, az oviban viszont inkább elkönyvelték rossznak.
Szia!
Kitartás, én 32 éves vagyok, szintén óvónő.
Tudom miről beszélsz, és mindehhez még jó pofit is kell vágni....
Próbáld meg kezelni a helyzetet, nem egyszerű az biztos!
Biztos ebben is van valami igazság.Viszont az én gyerekeim is voltak kórházba már,és a hajnali 5-ös fürdetésen én is kiakadtam,és nem is engedtem.Azt a marhát kellene kikapni álmában az ágyából és megáztatni hideg vízben abban az időben,aki ezt kitalálta,csakhogy kényelmesebb legyen neki!
Én is gyerekek közt dolgoztam,de ilyen barbár gondozási módszereink sosem voltak.
Sajnos aki emberekkel foglalkozik a munkája során, mindenkinek vannak ilyen élményei. Mindnekinek tényleg nem lehet megfelelni, egy ovis csoportban minimum 25 gyerek 40-50 szülő nem egyszerű eset, az biztos.
Én orvosként szintén tapasztalom, nem egyszerű sokszor az emberekkel, és azt hiszem főleg akkor nem, ha a szeretteikről, gyerekeikről van szó...
Ugyanakkor tényleg sokan vannak, akik joggal panaszkodnak óvodára, óvónőkre, sokszor én is meglepve olvasom fórumokban, blogokban, mi minden megtörténhet egy-egy óvodában. A szülő félti a gyerekét (talán még az is aki egyébként nem igazán figyel oda rá, vagy nem úgy ahogyan más elvárná) van egy elképzelése róla, hogy mi lenne jó neki, hogyan neveljék stb. Ez egy olyan együttélés-együtt dolgozás kellene legyen, ahol szülő és óvónő is megtanul toleráns lenni a másikkal - nem könnyű.
Ovikezdés körül nekünk is voltak gondjaink, olyanok, amiket az óvónénijeink nem vettek komolyan. Volt eset, hogy én is kiakadtam, mert úgy éreztem, nem foglalkoznak kellőképpen a gondjainkkal. Biztosan volt pár rossz éjszakája az óvónninek miattunk, a végén a vezetőóvónővel együtt ültünk le megbeszélni, mert már az oviváltáson gondolkoztam annak ellenére, hogy nagyon helyes, kedves és nagyon jó óvónénik vannak a csoportunkban és az oviról is jó véleményem volt addig. Végül sikerült megbeszélni, és csodák csodája, az óvónénik minden gondot meg tudtak oldani. Csak azt akarom ezzel mondani, hogy ehhez is kell mindkét fél... én azóta még jobban odafigyelek az ovis dolgokra, próbálok "problémamentes" szülő lenni, ha kérnek egy csomag zsepit, viszünk négyet, ha farsangra kérnek üdítőt, viszünk tíz litert. Próbálok mindenben partner lenni, hiszen Ők is partnerek voltak amikor nekünk bajunk volt. De tanulni kell, hogyan lehet együttműködni. És igen, vannak szülők, akiktől egy szülőin én is falra mászom, de valahogyan velük is boldogulni kell.
Nem könnyű hivatást választottál, de biztosan sok örömöd lesz benne a gondok mellett! :)
Mindenkinek nem lehetsz jó..Igen,ha mosolyogsz és
szívből szereted a gyermekeket,azt megérzik és ott-
hon is rólad áradoznak.
Megértelek. Én mikor gyerekkórházban dolgoztam, a szülők pont ilyenek voltak. Hotelnek nézték a kórházat, és szolgának a nővért.
Miért reggel van fürdés, miért nem este. Az ő gyereke 5kor szokott fürdeni. A másiké 7kor. Igen, egész nap tartsunk pancsinapot.
Így lehet igazán gyógyítani...
Óvónéniként dolgozom, 25 éves vagyok.Elkeseredetten tapasztalom, hogy nagyon nehéz megfelelni egyes szülőknek. Ha udvaron vagyunk az a baj, ha nem, az is.Foglalkozás van -de miért?/ha nincs, miért nincs?
Délután simán rázúdítják az emberre az aznapi feszültséget, és te tűrd szépen, mosolyogva(különben megy a vezetőhöz).Ha gond van a gyerekkel(nem fogad szót)-"a hülye óvónők miatt van!".
Szívvel választottam ezt a szakmát, de ezek annyira rosszul esnek.
További ajánlott fórumok:
- Ha nem jön a baba, vagy jön, de mégsem
- Újrakezdeném... vagy mégsem?
- Sok éves barátság, vagy mégsem?
- Talán mégsem halt ki az emberség? Vannak még segítő szándékú emberek.....
- Van olyan, hogy flottul egymásra van hangolva két ember, ám az ágyban mégsem jó együtt? Mi lehet a baj ilyenkor?
- Remek ember! Vagy mégsem?